A szociálpolitika története

Az egyetemes és magyar szociálpolitika-történet több kötetre tervezett anyagának első kötetét tartja kezében az olvasó. Ama kutatásaim eredményét ajánlom a szociálpolitikus, szociális munkás hallgatók számára megszerzendő ismeretként, amelyet kandidátusi disszertációmban foglaltam össze, következésképpen a forráshelyek pontos hivatkozása ebben található. A szociálpolitika egyetemes történetének kezdeteit a hazai szakirodalom általában a társadalom és állam fejlődésének meghatározott fokához, nevezetesen az 1601. évi angliai szegénv-törvénvhez, az iparosodáshoz és az urbanizációhoz, a gyári törvényekhez, majd a társadalombiztosítás megjelenéséhez köti. Közvetlen előzményként szokták említeni a középkor idevágó intézményeit mint amilyenek a középkori városok és betegápoló rendek ispotályai, a céhek egyesületeinek segélykasszái stb. Az ókori társadalmakat illetően pedig gyakran hangzik az a sommás megállapítás, hogy ezekből a társadalmakból a szociális gondoskodás eszméje hiányzik. Kétségtelen, hogy/az ókori un. állami beavatkozások elsődlegesen a társadalom működőképességét voltak hivatva megőrizni, s nem annyira az individuum boldogulását mint inkább a munkaképes közösség reprodukciójának biztosítását célozták.^ Az ókortudomány azonban e témában is szinte áttekinthetetlen mennyiségű ismeretanyagot tárt fel, amelynek alapján felrajzolható azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a maguk összességében -még ha kezdetlegesek és esetlegesek is - előképei a modem szociálpolitika intézményrendszerének. Nyilvánvaló, hogy olyan kifejezések, mint pl. az „egészségügyi ellátás”, az „állampolgári jogon járó juttatás” vagy éppen a „piacgazdaság” nem a mai értelemben használatosak, de a tartalmi jegyei a forrásszövegekben itt-ott fellelhetők, és tetszés szerint magyaríthatok. Ilyen esetekben az idézőjelbe tételt az egyszerűség kedvéért mellőzöm, s ugyancsak az egyszerűség okán szerepel fejezetcímekként Görög-ország és Róma, jóllehet az előbbin alkalmasint az egész szigetvilágot, a hellén kultúrát, utóbbin a birodalommá teljesedett területet is értjük. Furcsának tűnhet a „kezdet” szót többes számban használni, itt azonban törvényszerű, hiszen az egyes államokban - azok különböző fejlődése miatt - ez a kezdet más-más évszámot jelent. Kutatásaim során izgatott a kérdés, hogy a kultúra bölcsőjeként emlegetett ókori Görögország és Róma miként oldotta meg a szociális gondok kezelését, hiszen[amióta emberi társadalom létezik, azóta van háború és sebesülés, de békeidőben is van betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, öregség, tehát az emberi léttel összefüggő, ahhoz szorosan kapcsolódó probléma vagy problémaegyüttes. Éppen ezért az ókori Görögország és Róma szociálpolitikája is csak egy a kezdetek között, hiszen feltáratlan még az ókori kelet ilyen szempontú vizsgálata.