A környezetvédelem alapjai corvina logo

Szerző: Moser Miklós
További szerző: Pálmai György
Cím: A környezetvédelem alapjai
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkönyvkiadó, Budapest, 1996. | ISBN: 963-18-7425-7

coverimage A természet és az emberiség helyzetét napjainkban a káosz és az életveszély jegyei jellemzik, ugyanakkor biztató tendenciák is felismerhetők már. A meghatározó folyamatok sajnos még az előbbiek. Sokszor találkozunk olyan véleménnyel, hogy az elrontott környezetért a technokraták (értsd: a mérnökök) a felelősek. Lehet-e a technika önmagában oka a világméretű környezetpusztulásnak, hiszen technika nélkül az emberiség felemelkedése elképzelhetetlen? A helyes kérdésfeltevés, a helyes válasz megtalálása, a kiút irányának és tartalmának felismerése ma már létkérdéssé vált. Mindenekelőtt múltunk, történelmünk tanulságait kell megismernünk és a konzekvenciákat le kell vonnunk. Ténykérdés, hogy amíg az emberiség még nem volt képes maradandó károkat okozni a természetben, addig az evolúció eredője egészében felfelé ívelt, egyre magasabb rendű, növekvő komplexitású „termékeket" produkált. E fejlődés csúcsát maga az ember jelenti, akinek feladata nem lehet más, mint az evolúció folytatása. Eredményesen folytatni csak olyat lehet, melynek eredetét, működésének lényegét és részleteit, valamint célját is ismerjük. A jelenlegi helyzetben az evolúció folytatása, a technikának a természettel és a humanitással összhangban való fejlesztése, a „menekülés előre" jelenthet csak kiutat. Ennek egyik feltétele egy alapjaiban új mérnökszemlélet. Ezt az igényt 1931-ben Guillet, a francia műegyetem professzora így fogalmazta meg: „.. .jó vezetőmérnök csak az lehet, akinek lelki és szellemi képességei a következő arány szerint oszlanak meg: 50 % erkölcsi erő, 25% általános műveltség és 25% szaktudás". E gondolatokat Pattantyús Á. Géza a Budapesti Műszaki Egyetem professzora a 30-as-40-es években magáévá tette és azokat „A gépek üzemtana" 14. kiadásának 61. oldalán gépészmérnökökre vonatkoztatva a következőképpen interpretálta: „A gépészmérnöki hivatás felelősségteljes gyakorlásához az alapos szaktudáson kívül széles látókörre, erkölcsi érzékkel párosuló jellemerőre és felelősségtudatra van szükség." E komplex, magasabb rendű emberi tulajdonságok a környezetvédelem irányításának kompetenciakérdését, az illetékességet egyértelművé teszik. Ez az elvárás, a jövőért való tevékeny felelősségvállalás természetesen nemcsak a mérnökök vállára nehezedik, hanem a közös jövő felelősségét viselő minden emberre. E könyv komplex szemléletével és korszerű tartalmával e cél eléréséhez kíván hozzájárulni.
Kategóriák: Környezetvédelem
Tárgyszavak: Egyetemi tankönyv, Környezetvédelem
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
5-11
Előszó
13-14
Bevezetés
15-23
1. Környezetvédelmi alapfogalmak
25-34
   1.1. A környezet fogalma
25-27
   1.2. A környezet szennyezésének folyamata
27-29
   1.3. A környezetvédelem célja és eszközei
29-34
2. Globális helyzetelemzés
35-110
   2.1. A káosz
40-43
   2.2. Civilizációs ártalmak
43-59
      2.2.1. Az AIDS vírusa
45-47
      2.2.2. Az AIDS-járvány terjedése
47-52
      2.2.3. A táplálkozás és a rák
53-59
   2.3. A Római Klub első elnökének helyzetértékeléséből (1981)
59-64
      2.3.1. Előbb eufória, azután zavar
59-64
      2.3.2. Az önszabályozó mechanizmusok csődje
64
   2.4. Megőrizhető-e a Föld?
64-84
      2.4.1. A változó légkör
67-69
      2.4.2. A változó éghajlat
69-70
      2.4.3. Veszélyben a világ vízkészlete
70-72
      2.4.4. Veszélyben a biológiai változatosság
72-73
      2.4.5. Túlnépesedés
73-77
         2.4.5.1. Népesedés: az elhanyagolt tényező
75-77
      2.4.6. Az energiahelyzet
77-84
   2.5. Válogatás az „Áttörés" című könyvből
85-93
      2.5.1. Hadseregek háborúja a környezet ellen
91-93
   2.6. A Worldwatch Institute 1988/89. évi jelentéséből
93-104
      2.6.1. Az atomenergia újraértékelése
93-99
      2.6.2. A kémiai körfolyamatok stabilizálásának problémája
99-104
   2.7. A II. Vatikáni Zsinat a globális helyzetről
105-108
   2.8. A fejlődés új mérőszámai
108-110
3. Ökológia
111-135
   3.1. Az ökológia tárgya
111
   3.2. Ökológiai tényezők
112-117
      3.2.1. Az ökológiai tényezők fogalma
112
      3.2.2. Az ökológiai tényezők felosztása
113
         3.2.2.1. Abiotikus tényezők
113
         3.2.2.2. Biotikus tényezők
113
      3.2.3. A környezetvédelem szempontjából fontos abiotikus ökológiai tényezők
114-117
         3.2.3.1. A víz szerepe a természetes környezetben
114
         3.2.3.2. A nedvesség
114
         3.2.3.3. Hőmérséklet
114-115
         3.2.3.4. Fény
115
         3.2.3.5. Oxigén és szén-dioxid
115-117
   3.3. Ökoszisztémák
117-120
      3.3.1. Az ökoszisztéma alkotói és nagyobb egységei
118
      3.3.2. Az ökoszisztémák jellemzése
119
      3.3.3. Az ökoszisztémák terhelhetősége
119-120
   3.4. Produkcióbiológia
120-125
      3.4.1. Az anyagforgalom és táplálékláncok
120-123
      3.4.2. Energiaáramlás
123-125
   3.5. Biogeokémiai ciklusok
125-135
      3.5.1. A szén körforgása
126-127
      3.5.2. A nitrogén körforgása
128-129
      3.5.3. A víz körforgása
130-131
      3.5.4. A foszfor és a kén körforgása
131-133
      3.5.5. A biogén elemek körforgása
133
      3.5.6. Humuszképződés
133-135
4. Levegőtisztaság-védelem
136-222
   4.1. A levegő összetétele és öntisztulása
136-140
   4.2. A levegő fizikai állapothatározói és hatásuk a levegőszennyeződésben
140-143
   4.3. A levegőszennyezés forrásai és fajtái
144-147
   4.4. Légszennyezést okozó emberi tevékenységek
148-157
   4.5. Légszennyező anyagok káros hatása
158-162
      4.5.1. Egészséget károsító hatás
158-159
      4.5.2. Gazdasági károk
159-162
   4.6. A levegőszennyezés hazai helyzete
162-167
   4.7. A hazai szabályozás rendszere
167-182
      4.7.1. A szabályozás kapcsolata a területi tervezéssel
168-170
      4.7.2. Immissziószabályozás
170-174
      4.7.3. Emissziószabályozás
175-178
      4.7.4. A szabályozás gyakorlati alkalmazása
178-182
   4.8. A levegőszennyezés elleni védekezés lehetőségei
183-222
      4.8.1. Porleválasztás
186-197
         4.8.1.1. Mechanikai leválasztok
188-190
         4.8.1.2. Elektrosztatikus leválasztok
191-193
         4.8.1.3. Porszűrők
193-197
      4.8.2. Nedves gáztisztítás
197-203
      4.8.3. Egyéb gáztisztítási eljárások
203-205
         4.8.3.1. Adszorpció
203-204
         4.8.3.2. Gázok tisztítása kémiai reakcióval
204-205
      4.8.4. Vegyipari emissziók csökkentése
206-213
      4.8.5. Tüzelőanyagok és füstgázok kéntelenítése
213-219
      4.8.6. Gépkocsik káros emissziójának csökkentése
219-222
5. Vízminőség-védelem
223-295
   5.1. Vízigények és vízgazdálkodás
223-227
   5.2. Vízforrások jellemzői
227-231
      5.2.1. Csapadékvíz
228
      5.2.2. Felszín alatti vizek
229-230
      5.2.3. Felszíni vizek
230-231
   5.3. A vizek minősége
232-242
      5.3.1. Kémiai (és fizikai) vizminősítés
232-236
         5.3.1.1. Klasszikus komponensek
233-234
         5.3.1.2. Mikroszennyezők
234-235
         5.3.1.3. Hőmérséklet és radioaktivitás
235-236
      5.3.2. Biológiai vízminősítés
236-237
      5.3.3. Bakteriológiai vízminősítés
238
      5.3.4. Vízminőségi osztályok
239-242
   5.4. Vízszennyeződést okozó emberi tevékenységek
242-246
   5.5. A vízszennyezés és hatása
246-248
   5.6. A vízszennyezés hazai helyzete
248-250
   5.7. A hazai szabályozás rendszere
251-259
      5.7.1. A vízvédelem szervei
251-252
      5.7.2. A jogi szabályozás rendszere
252-259
   5.8. A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei
260-295
      5.8.1. A szennyezést csökkentő vagy megszüntető technológiai módosítás
260-262
      5.8.2. Technológiai módosítás a víztakarékosság érdekében
262-265
      5.8.3. Értékes anyagok visszanyerése
265-267
      5.8.4. Szennyvíztisztítás
267-293
         5.8.4.1. Szennyvizek összegyűjtése
267-268
         5.8.4.2. Városi szennyvizek tisztítása
268-279
         5.8.4.3. Ipari és házi szennyvizek együttes tisztításának lehetőségei
279-281
         5.8.4.4. Ipari szennyvizek tisztítása
281-293
      5.8.5. Szennyvizek elhelyezése a talajban
293-294
      5.8.6. A vízminőség-szabályozás egyéb lehetőségei
294-295
6. Talajvédelem
296-322
   6.1. A talaj fontosabb jellemzői
296-301
      6.1.1. A talaj szemcsézettsége és az egyes szemcsefajták tulajdonságai, szerepe
296-297
      6.1.2. A talaj pórusvolumene
297
      6.1.3. A talaj permeabilitása
297
      6.1.4. A talaj kapillaritása
298
      6.1.5. A talaj vízkapacitása
298
      6.1.6. A talaj hőmérséklete
298-299
      6.1.7. A talajvíz
300-301
      6.1.8. A talajlevegő
301
   6.2. A talaj természetes összetevői
302-305
      6.2.1. A talaj mikroorganizmusai
302-303
      6.2.2. A talaj természetes ásványi anyagai
303-304
      6.2.3. A talajban levő radioaktív izotópok
305
   6.3. A talaj szennyeződései
305-311
      6.3.1. A talaj szennyező ásványi anyagai
305
      6.3.2. A mezőgazdasági tevékenységből eredő talajszennyeződés
306
      6.3.3. A talajban előforduló policiklikus szénhidrogének
307
      6.3.4. A talaj detergens szennyeződése
307-308
      6.3.5. A talaj ásványolaj eredetű szennyeződése
308
      6.3.6. Hulladékokból és hulladékkezelésből eredő talajszennyezés
308-311
   6.4. Talajerózió és másodlagos szikesedés
311
   6.5. A talajszennyezés, talajerózió és másodlagos szikesedés mértéke hazánkban
312-314
   6.6. A talaj öntisztulása
314-317
   6.7. Talajszennyezési károk elhárítása
317-322
      6.7.1. Talajtisztítási eljárások a talaj kiemelése nélkül
319-321
      6.7.2. Talajtisztítási eljárások a talaj kiemelésével
321-322
7. Hulladékszennyezés és -kezelés
323-358
   7.1. Hulladékok fajtái és kezelésük
324-328
   7.2. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hazai szabályozás
328-333
   7.3. Az egyes hulladékfajták kezelésének módjai
333-358
      7.3.1. Települési hulladékok
333-345
         7.3.1.1. A városi szemét minősége és összetétele
334-336
         7.3.1.2. A szemét gyűjtése, szállítása és előkezelése
336-339
         7.3.1.3. Ártalmatlanítás és hasznosítás
339-345
      7.3.2. Ipari hulladékok
346-351
      7.3.3. Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok
351-352
      7.3.4. Iszapkezelés
353-357
      7.3.5. Speciális hulladékok
357-358
8. Zaj- és rezgésártalmak
359-413
   8.1. Zajártalmak
359-378
      8.1.1. Pontosabb hangtani alapfogalmak
361-365
         8.1.1.1. A hangjelenség fizikai jellemzői
361-363
         8.1.1.2. A hangszint mértékegysége
363-365
      8.1.2. A hangérzékelés fizikai és emberi vonatkozásai
365-370
         8.1.2.1. Az emberi hallószerv felépítése és a hallás mechanizmusa
365-368
         8.1.2.2. A hangjelenség érzékelése
369-370
      8.1.3. Zajforrások
370-375
         8.1.3.1. Az ipari zaj
372
         8.1.3.2. A közlekedési zaj
372-374
         8.1.3.3. Zajterhelés épületeken belül
374-375
      8.1.4. A zaj hatása az emberi szervezetre
375-378
         8.1.4.1. Pszichés reakciók
376
         8.1.4.2. A zaj hatása a vegetatív idegrendszerre
376-377
         8.1.4.3. A zaj halláskárosító hatása
377-378
   8.2. Infrahanghatások
378-381
      8.2.1. Az infrahang keletkezése
379
      8.2.2. Az infrahang hatásai
379-381
      8.2.3. Védekezés az infrahanghatások ellen
381
   8.3. Ultrahanghatások
382-383
      8.3.1. Ultrahangok keletkezése, előfordulása
382
      8.3.2. Az ultrahangok biológiai hatása
382-383
      8.3.3. Biztonságtechnikai óvintézkedések
383
   8.4. A rádió- és mikrohullámok hatása az emberi szervezetre
383-384
   8.5. Zajvédelem
384-402
      8.5.1. Zajmérés
384-387
      8.5.2. A zajforrás analízise, zajnormák
387-391
      8.5.3. Egyéni zajvédelem
392-396
         8.5.3.1. Hallásmérés
392-393
         8.5.3.2. Megelőzés és ellenőrzés
393-395
         8.5.3.3. Egyéni védőfelszerelések
395-396
      8.5.4. A zaj csökkentése
396-400
      8.5.5. Városrendezés, telepítés, forgalomszervezés a zajcsökkentés szempontjából
400-402
      8.5.6. Az épületek zajvédelme
402
   8.6. A zaj elleni védekezés gazdasági kérdései
402-404
   8.7. A mechanikus rezgések károsító hatása
404-409
      8.7.1. A vibráció forrásai
404
      8.7.2. A vibráció hatásai
404-406
      8.7.3. A vibráció mérése
406-407
      8.7.4. Megengedhető vibrációs terhelés
407-408
      8.7.5. Rezgéscsökkentés
408-409
   8.8. A zaj- és rezgésvédelem hazai szabályozása
409-410
   8.9. Az akusztika, zaj és rezgések témakörében alkalmazott szabványok
410-413
9. Az emberi tevékenység távlati hatásai (A globális rendszervizsgálat klasszikus példája)
414-437
   9.1. Az emberiség fejlődési egyensúlyának keresése
415-417
   9.2. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanulmányának összefoglaló ismertetése
418-428
      9.2.1. A világ népességének növekedése
418-420
      9.2.2. Természetes időeltolódások az ökológiai folyamatokban
420-421
      9.2.3. Az emberiség fejlődését leíró világmodell megszerkesztése és ennek korlátai
421-428
   9.3. A globális rendszerek modelljei
428-437
10. Nemzetközi egyezmények a természet- és környezetvédelem területén
438-458
   10.1. Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizenyős területekről, különösen mint vízimadarak élőhelyeiről
440
   10.2. Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről
440
   10.3. Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről
441
   10.4. Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről
441
   10.5. Egyezmény a nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről
442-449
      10.5.1. A helyhez kötött forrásokból származó NOx-emissziók mérséklésének technológiái
443-446
      10.5.2. Gépjárművekből származó NOx-emissziók mérséklésének technológiái
446-449
   10.6. Bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről
449-451
   10.7. Bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről
451-457
   10.8. Nyilatkozat a Duna menti államok együttműködéséről a Duna vízgazdálkodási, különösen szennyeződés elleni védelme kérdéseiben
457
   10.9. Egyezmény a Tisza és mellékfolyóinak szennyezés elleni védelméről
457-458
Függelék
459-481
Irodalomjegyzék
482-484
Név- és tárgymutató
485-489
Moser-Pálmai: Grundlagen des Umweltschutzes
491-492
Moser-Pálmai: Fundamentals of environmental protection
493-494
Kolofon
Hátsó borító