Agrárrégiók Magyarországon a 20. század elején

2001 őszén Debrecenben védtem meg doktori értekezésemet, „A magyar mezőgazdaság regionális szerkezete a 20. század elején” címmel. Debreceni témavezetőm, Gunst Péter, opponenseim Szuhay Miklós és Tímár Lajos, a doktori védési bizottság elnöke, Orosz István, tagjai Fónagy Zoltán és Szász Zoltán voltak. A doktori bizottság összegzése szerint „a munka magasan meghaladja a PhD értekezésekkel kapcsolatos elvárásokat, és megkerülhetetlen lesz a következő évek gazdaság-és társadalomtörténetének kutatásában”. 2002-ben elnyertem az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért pályázatát a kézirat kiadására a Doktori Mestermunkák sorozatban. A könyv 200 példányban jelent meg, a fejezetekben előforduló táblázatokhoz nem megfelelő, A5 méretben. Nem tartalmazta a munka legfontosabb eredményeit, azokat a megyesoros adatokat, amelyek közel 100.000, a mezőgazdasággal közvetlen, vagy közvetett módon kapcsolatba hozható adat számítógépbe rögzítésével, majd ezek feldolgozásával létrejöttek. így sem az egyes régiók vagy települések kutatóihoz, sem az agrár-történetírás szakembereihez nem juthattak el az 18951915 közötti időszak nyomtatott statisztikai forrásainak feldolgozásával született adatsorok. De a magyar és a nemzetközi gazdaságtörténet-írásnak is vesztesége, hogy a doktori kézirat csak részben jelent meg nyomtatásban. Az azóta eltelt évek során számos újabb adalékkal bővültek a korábbi eredmények, elsősorban az egyes régiók relatív jövedelmi viszonyait illetően. A kötet elektronikus megjelenésével lehetőség nyílt a térképek színesben és látható méretben történő közlésére is. A statisztikai változók térképes ábrázolása eltér az általános gyakorlattól, mert a sorok terjedelmét, az egyes esetek szóródását vettem figyelembe, nem pedig az egyenlő nagyságú és 0-tól kiinduló kategorizálást alkalmaztam. A könyv megjelenése ’hommage’ Katus Lászlónak, a magyar gazdaságtörténet-írás 2015-ben elhunyt kiemelkedő alakjának, akit 1984-től tanáromként, majd kollégámként tisztelhettem. Ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy a magyar gazdaságtörténet-írás adós a dualizmuskori magyar gazdaság regionális szerkezetének vizsgálatával, és vállalta a témavezetést, majd haláláig értékes tanácsokkal látta el kézirataimat. Példaképem mint ember, tanár és tudós. (...) A dualizmuskori magyar gazdaság fejlődését és állapotát országos szinten vizsgálva már jól ismerjük a korábbi évtizedek történeti kutatásainak köszönhetően. Időrendben haladva elsőként Eckhart Ferenc munkáját kell kiemelnünk, amely az első, statisztikai adatokat is bőven tartalmazó összefoglalás. Az 1960-as és 70-es években megélénkült figyelemmel fordultak mind itthon, mind külföldön az Osztrák—Magyar Monarchia, illetve Magyarország dualizmuskori gazdaságának története felé. Berend T. Iván és Ránki György már nemzetközi kitekintést is nyújtva a nyugat-európai és kelet-közép-európai fejlődéssel hasonlítja össze a magyart. Ezen összegző munkák sorát gyarapította még Berend T. Iván és Szuhay Miklós közös könyve is. Kiemelésre méltóak Katus László és Kövér György kutatásai és tanulmányai.