"Válságok és büntetőjog"

Szerkesztők: Nagy Melánia; Ripszám Dóra
További szerzők: Gál István László; Herke Csongor ; Kőhalmi László Levente; D. Horváth Vanessza; Dorang Zsanett; Gáti Balázs; Hottó István; Márton Balázs; Rengel Dóra; Ripszám Dóra; Schmidt László; Soltész Tamás; Tóth Dávid; Vámosi Vivien Cintia; Zsák Zsófia
Cím: "Válságok és büntetőjog"
Alcím: Fiatal böntetőjogászok első konferenciája - Konferenciakötet
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2023. | ISBN: 978-963-626-218-1

coverimage A koronavírus által okozott világjárvány egyértelműen gazdasági válságot generáló illetve erősítő tényezőnek bizonyult. Mivel a gazdasági válságok hatással vannak a bűnözésre, ezért érdemes röviden megvizsgálni a válságok hatását a bűnözés statisztikájára. 1835 és 1861 közötti bajor adatsorok alapján Georg von Mayr számszerűsíthető kapcsolatot mutatott ki a gabonaárak változása és a lopások száma között. A gabona árának növekedése maga után vonta a lopások számának emelkedését és fordítva. Az 1880-as években a híres francia büntetőjogász és kriminológus, Lacassagne is vizsgálta a gazdasági tényezők és a bűnözés alakulása közötti kapcsolatot. Azt vélte felfedezni, hogy a búzaárak változása szinte teljesen együtt mozog a vagyon elleni bűncselekmények számának változásával, és kimutathatók a gazdasági válságok hatásai is. Az USA 1890-es években lezajlott gazdasági válsága idején a bűnügyi statisztika szintén jelzett. „A válság kezdetekor az újságok a korrupció óriási megnövekedéséről számoltak be. 1895. január 1-jén a Chicago Daily Tribune egy cikkében azt állította, hogy 1894-ben volt a legnagyobb számú sikkasztás 1878 óta, ami egyébként szintén súlyos válságév volt.” Egy német kutatás szerint, amelyet Exner végzett az első világháború után, a következő összefüggést mutatta ki: a munkanélküliek számának minden egymillió fővel történő emelkedése átlagosan várhatóan tízezerrel növeli meg a lopás miatt elítéltek számát. 1882-1914 között a rozs és a kenyérárak szinte teljesen együtt mozogtak az ismertté vált lopások számával Németországban, Eduard Joachim kutatásai szerint. A XX. század elején, a két világháború között Dorothy Swaine Thomas vizsgálta a gazdasági ciklusok és a különféle bűncselekményi kategóriák közötti korrelációt 1865-1915 között. Kimutatható kapcsolatokat találtak a gazdaság ciklikus változásai és a következő bűncselekmény csoportok között: minden ismertté vált bűncselekmény, tulajdon elleni nem erőszakos bűncselekmények, tulajdon elleni erőszakos bűncselekmények, szándékos dologrongálások, erőszakos személy elleni bűncselekmények. Kutatásuk alapján kimutatható volt, hogy a gazdasági ciklusok szinte pont ellentétesen mozognak az egyes bűncselekményi kategóriákkal: fellendülés esetén csökken, recesszióban nő a bűnözés. Az 1929-33-as nagy gazdasági világválság alatt egy kutatás szerint ugyan összességében csökkent a bűnözés Németországban, de egyes bűncselekménycsoportok esetében jól látható növekedés volt megfigyelhető 1929 után. A nagy gazdasági világválság után a gazdasági válságok és a bűnözés kapcsolatát az USA-ban is vizsgálták. Thorsten Sellin a következő érdekes összefüggésekre hívja fel a figyelmet a témára vonatkozó könyvében: Nem minden bűncselekmény-típus reagál érzékenyen a gazdasági mutatók változásaira, ezért a vizsgálatokat csak egyes bűncselekménytípusokra külön érdemes elvégezni. A gazdasági változások nem minden területre hatnak ugyanolyan mértékben.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Büntetőeljárás, Konferencia, Háború, Büntetőjog, Világjárvány, Bűnözés, Válság, COVID
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék