Magyar
English
Polgári eljárásjog I.
Szerkesztők:
Nagy Adrienn; Wopera ZsuzsaTovábbi szerzők: Herédi Erika; Kormos Erzsébet; Mészáros Gábor; Molnár Judit; Nagy Adrienn; Nyilas Anna; Pákozdi Zita; Pribula László; Szabó Imre; Szalai Péter; Tóth Barbara; Udvary Sándor; Wallacher Lajos; Wopera Zsuzsa
Cím: Polgári eljárásjog I.
Megjelenési adatok: Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2017. | ISBN: 978-963-295-700-5
Új polgári perrendtartási kódex lép hatályba 2018. január 1-jén, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), ami hatvanöt év elteltével fogja felváltani az 50-es évek jogalkotásának egyik nagy „túlélőjét,” a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt. Az új kódex kodifikációs munkálatai 2013-ban kezdődtek, és a perjogász szakma széles körű összefogásának köszönhetően 2016-ban célba értek, amikor az Országgyűlés 2016. november 22-én elfogadta a Pp.-t. A Pp. előkészítésének kereteit, irányait és az új törvénnyel elérni kívánt célt a kodifikációt elrendelő kormányhatározatban foglalt szempontok határozták meg. A polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat szerint a felülvizsgálat célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotása, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését, és amely a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét. A kormányhatározat preambulumában meghatározott további kiemelt célok között szerepelt a Ptk.-val újraszabályozott polgári anyagi jogviszonyok és anyagi jogi normák hatékony érvényesülésének biztosítása, mely az új perrendtartás feladata. Az új polgári perrendtartás 2015 januárjában elfogadott koncepciójában fontos hívószó volt a magyar perjogi hagyományokra épülő szabályozás kialakítása. A Pp. ezért a magyar perjogi hagyományokat megőrizve továbbfejleszti, azokat a kor követelményeihez igazítja. Visszaköszön a törvényben a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikkben (a továbbiakban: Plósz-féle Pp.) érvényesülő osztott tárgyalási rendszer, de a modellt a Nyugat-Európában sikeresen működő megoldáshoz igazítja, ahol a per előkészítő szakának célja a főtárgyalás előkészítése és nem az alperes perbebocsátkozása. A Pp. visszakanyarodik a Plósz-féle Pp. megoldásához akkor is, amikor általános hatáskörű bíróságként a törvényszéket határozza meg, ahol általános „ügyvédkényszer” érvényesül, továbbá egységes perrendet vezet be a törvényszékre modellezve, és a járás-bíróság előtt indult ügyekben csak akkor enged eltéréseket, ha a fél jogi képviselő nélkül jár el. A Pp. megalkotását széles körű jogösszehasonlító kutatások előzték meg. A kodifikáló nem nélkülözhette a külföldi modellek körültekintő elemzését, és esetleges magyar-országi bevezetésének, és a magyar perjogi hagyományoknak való megfelelősége vizsgálatát. A Pp.-be bevezetett, a korszerűséget, időszerűséget előmozdító rendelkezések jelentős része sikeresen funkcionál valamelyik mintaadónak tekintett külföldi perrendtartásban. Példaként említhetjük az alperesi írásbeli ellenkérelem jogintézményét, melyet bevezetett a horvát és a svájci perrendtartás is. A Pp szabályozási megoldásait tekintve egyaránt épít a tradicionális európai perjogi kódexek, így különösen az 1877. évi német polgári perrendtartás, az 1895. évi osztrák polgári perrendtartás szabályozási megoldásaira, továbbá a 2011-ben hatályba lépett svájci szövetségi polgári perrendtartás rendelkezéseire.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-16
Rövidítések jegyzéke
17-18
Előszó
19-20
I.Fejezet: A polgári eljárásjog alapfogalmai
21-32
1. Az igazságszolgáltatási tevékenység differenciáltsága; a polgári bíráskodás hatóköre
21-22
2. A polgári ügyek
22-23
3. A polgári eljárás típusai
23-25
4. A polgári eljárásjog főbb jogforrásai
25-29
4.1. Alaptörvény
25
4.2. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
25-27
4.3. A polgári eljárásjog további forrásainak tekintendő törvények
28-29
5. A magyar polgári eljárásjog történetének főbb csomópontjai
29-32
5.1. Az 1868. évi polgári törvénykezési rendtartás hatálybalépésétől az 1911. évi I. törvénycikk megalkotásáig
29-30
5.2. A Plósz-féle Pp.
30-31
5.3. Az 1952. évi III. törvény megalkotásához vezető út
31
5.4. Az 1952. évi III. törvény elfogadáskori főbb jellemzői
32
II. Fejezet: A polgári perjog alapelvei
33-51
1. Az alapelvek szerepe, osztályozása
33-34
1.1. Igazságszolgáltatási alapelvek
33-34
1.2. A polgári peijog sajátos alapelvei
34
2. A Pp. alapelvi fejezetének rendező elvei
35-36
3. A Pp. hatálya és a kérelemre történő eljárás elve
37-39
3.1. A törvény hatálya
37
3.2. A kérelemre történő eljárás elve
37-39
4. A rendelkezési elv
39-41
4.1. A kérelemhez kötöttség és a túlterjeszkedés tilalma
40-41
5. A perkoncentráció elve
41-43
5.1. A perkoncentráció követelményének címzettjei
42
5.2. Az osztott perszerkezet jelentősége a perkoncentráció megvalósulásában
42-43
5.3. A perkoncentráció nemzetközi követelményének való megfelelés
43
6. A felek eljárástámogatási kötelezettsége
43-45
7. A felek peranyag-szolgáltatásának elve
45-46
8. A felek igazmondási kötelezettsége
46-47
9. A jóhiszeműség elve
47-48
10. A bíróság közrehatási tevékenységének jellemzői
49-51
III. Fejezet: A polgári perben eljáró bíróságok, & bíróság összetétele és a bírák kizárása
53-63
1. A polgári perben eljáró bíróságok
53-55
1.1. A Kúria
53-54
1.2. Az ítélőtáblák
54
1.3. A törvényszékek
54
1.4. A járásbíróságok
54-55
1.5. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok
55
2. A bíróságok összetétele
55-56
3. A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző
56-57
4. A bírák kizárása
57-63
4.1. A kizárás célja, jelentősége
57-58
4.2. A bírák kizárásának okai
58-60
4.3. A bíróságok kizárásának okai
60-61
4.4. A kizárási eljárás lefolytatása
62
4.5. A bírói jogkör korlátozása a kizárási eljárás alatt
63
IV. Fejezet: Joghatóság, hatáskör, illetékesség
65-83
1. Joghatóság
65-66
1.1. A joghatóság fogalma
65
1.2. A joghatósági szabályok forrásai
65-66
2. Hatáskör
66-73
2.1. A hatáskör fogalma
66
2.2. A törvényszék általános hatáskörébe tartozó ügyek
66
2.3. A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyek - pertárgyérték alapján
66-69
2.3.1. Perek, amelyekben a pertárgyérték nem alapozza meg a járásbíróság hatáskörét
67-69
2.4. A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyek - pertárgyértékre való tekintet nélkül
69
2.5. A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek
70
2.6. A hatáskör megállapítása keresethalmazat esetén
70-71
2.7. A hatáskör vizsgálata
71-73
3. A pertárgy értéke
73-75
3.1. A pertárgyérték meghatározásának általános szabálya
73-74
3.2. A pertárgyérték meghatározásának különös szabályai
74-75
3.3. A pertárgyérték számítása és megjelölése
75
4. Illetékesség
75-82
4.1. Az illetékesség fogalma és fajtái
75-76
4.2. Általános illetékesség
76
4.3. Kisegítő illetékesség
76-77
4.4. Kizárólagos illetékesség
77-78
4.5. A felek által kikötött illetékesség
78-79
4.6. Vagylagos illetékesség
79-81
4.7. A pertársaság illetékességi szabályai
81
4.8. Az illetékesség vizsgálata
82
5. Az eljáró bíróság kijelölése
82-83
5.1. Az eljáró bíróság kijelölésének esetei
82
5.2. A kijelölésre jogosult bíróságok
83
5.3. A kijelölési eljárás menete
83
V. Fejezet: A felek és más perbeli személyek
85-115
1. A peres felek
85-88
1.1. Perképesség
85-88
1.1.1. Perbeli jogképesség
85-87
1.1.2. Perbeli cselekvőképesség
87-88
2. Törvényes képviselet
88-89
3. A perképesség vizsgálata
89-90
4. Pertársaság
90-95
4.1. A pertársaság típusai
90-93
4.1.1. A kényszerű pertársaság
91-92
4.1.2. A célszerűségi pertársaság
92-93
4.2. A pertársak belső és külső viszonyai - függőség és függetlenség
93-94
4.2.1. A pertársak függősége
93
4.2.2. A pertársak függetlensége
94
4.2.3. Speciális szabályozás - függőségi elv célszerűségi pertársak esetében
94
4.3. A keresethez csatlakozás
94-95
5. Beavatkozás a perbe
96-101
5.1. A beavatkozás folyamata
97-100
5.1.1. Az önkéntes beavatkozás - a beavatkozás bejelentése, döntés a beavatkozás tárgyában
97-99
5.1.2. A perbehívásos beavatkozás - a beavatkozás bejelentése, döntés a beavatkozás tárgyában
99-100
5.2. A beavatkozó (önkéntes és perbehívott) jogállása a perben
100-101
6. Változások a felek személyében
101-109
6.1. A jogutódlás eljárási szabályai
104-105
6.2. A perbeli jogutódlás különleges esetei
105-108
6.2.1. Pertárgyigénylés harmadik személy részéről
105-106
6.2.2. Elődmegnevezés
106
6.2.3. Téves perlés
107
6.2.4. Perbelépés a pertárs jogán
107-108
6.3. A kereset kiterjesztése további alperesre
108-109
7. Támogató részvétele a polgári perben
109-111
8. Az ügyész részvétele a perben
111-113
8.1. Az ügyészi perindítás esetei
111-113
8.1.1. Az ügyész általános perindítási joga
111-112
8.1.2. Az ügyész külön jogszabályon alapuló, önálló perindítási joga
113
9. A tolmács és a fordító részvétele a perben
113-115
VI. Fejezet: Képviselet
117-140
1. A perbeli képviselet lényege
117-118
2. A meghatalmazotti (ügyleti) képviselet
118-130
2.1. A perbeli meghatalmazottak lehetséges köre
119-124
2.1.1. Ügyvéd, ügyvédi iroda
121-122
2.1.2. Jogtanácsos
122-123
2.1.3. A fél hozzátartozója
123
2.1.4. A fél pertársa, a pertárs képviselője
123
2.1.5. Alkalmazott a munkáltatóját érintő perekben
123
2.1.6. Külön jogszabály alapján eljárni jogosult személy
124
2.2. Több meghatalmazott állítása
124-125
2.3. A meghatalmazottak köréből kizárt személyek
125-126
2.4. A meghatalmazás alaki kellékei
126-127
2.5. A meghatalmazás terjedelme, korlátozása
128
2.6. A meghatalmazott helyettesítése
128-129
2.7. A meghatalmazás korlátozása, megszűnése, utólagos rendelkezési nyilvántartásba vételének hatálya
129-130
2.8. A képviseleti jogosultság vizsgálata
130
3. Az általános meghatalmazás
130-132
4. Kötelező jogi képviselet
132-137
4.1. Általánosan kötelező jogi képviselet - a kivételek
132-133
4.2. Tájékoztatás a kötelező jogi képviseletről, a hiányzó jogi képviselet pótlása
134-135
4.3. A jogi képviselet hiányának jogkövetkezményei kötelező jogi képviselet esetén
135-136
4.4. Eljárásra jogosultak kötelező jogi képviselet esetén
136-137
5. Az ügygondnok
137-140
5.1. Az ügy gondnok-rendelés szükségessége
137
5.2. Az ügygondnok kirendelése
138
5.3. Az ügygondnok jogállása
139
5.4. Az ügygondnok díjazása
139-140
VII. Fejezet: Költségek és költségkedvezmények
141-164
1. A polgári perek költségvonzatáról általában
141
2. A perköltség fogalma
142
3. A perköltség elemei
142-148
3.1. Az eljárási illeték
143-144
3.2. A tanúk költségtérítése
144-145
3.3. A szakértő díjazása
145-146
3.4. A képviselettel kapcsolatban felmerülő költségek
146-147
3.4.1. Az ügyvédi képviseletre felszámítható költségek
146-147
3.4.2. A pártfogó ügyvéd díjazása
147
3.4.3. A kamarai jogtanácsos díjazása
147
3.5. A fél személyes eljárása és a nem jogi képviselő meghatalmazott esetén felszámítható költségek
147-148
4. A költségek előlegezése és viselése
148-152
4.1. Előlegezés
148-149
4.2. A perköltség viselése
149-152
5. A költségkedvezmények
152-163
5.1. Költségmentesség
153-154
5.2. Költségfeljegyzési jog
154-155
5.3. Illetékmentesség
155-158
5.4. Illetékfeljegyzési jog
158-160
5.5. Mérsékelt illeték
160-161
5.6. Pártfogó ügyvéd
161-163
6. Perköltség-biztosíték
164
VIII. Fejezet: Az ideiglenes intézkedés
165-177
1. Az ideiglenes intézkedés fogalma és funkciója, elhatárolása más jogintézményektől
165-166
2. Az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételei
166-170
3. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjesztése
170-172
4. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása
172-175
5. Az ideiglenes intézkedés hatálya
175-176
6. Az ideiglenes intézkedés elrendelésének speciális esetei a Pp.-ben
176-177
7. Ideiglenes intézkedés a választottbírósági eljárásban
177
IX. Fejezet: Egyéb általános szabályok
179-226
1. Bevezetés az egyéb általános szabályokhoz
179
2. A bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettsége
179-182
3. Nyelvhasználat az eljárás során
182-183
4. Beadványok
183-185
5. Hiánypótlás
185-188
6. Elkülönítés és egyesítés
188-189
7. Idézés
190-191
8. Kézbesítés
191-196
8.1. A kézbesítés módjai
191
8.2. Szabályszerű kézbesítés
192-193
8.3. A bírósági irat kézbesíthetetlensége, kézbesítési fikció
193-194
8.4. A kézbesítési kifogás
194-196
9. Végrehajtói kézbesítés
196-198
10. Kézbesítési megbízott
198-200
11. Hirdetményi kézbesítés
200-202
12. Határidők
202-205
13. A mulasztás és annak igazolása
205-209
13.1. A mulasztás és jogkövetkezményei
205-206
13.2. Az igazolás
206-209
14. A felek meghallgatása tárgyaláson kívül
209
15. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen
210
16. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt
210-213
17. A jegyzőkönyv
213-217
17.1. A jegyzőkönyv rögzítésének módja
213-214
17.1.1. Írásbeli jegyzőkönyv
213
17.1.2. Folyamatos felvétel
213-214
17.2. A jegyzőkönyv kellékei
214-216
17.2.1. Alaki kellékek
214-215
17.2.2. Tartalmi követelmények
215-216
17.3. A jegyzőkönyv elkészítése és korrigálása
216-217
17.3.1. Az eljárási cselekménnyel egyidejűleg
216
17.3.2. Az eljárási cselekményt követően
217
17.4. A jegyzőkönyv aláírása
217
18. Iratmegtekintés, másolatkészítés, személyes adatok kezelése
218-219
18.1. Az iratok megtekintése, másolatkészítés
218
18.2. A személyes adatok kezelése
219
19. Titokvédelem
220-221
20. Anonimizált iratmásolat kiadása
221-222
21. Elveszett (megsemmisült) iratok pótlása
222
22. Pénzbírság
222-226
22.1. A pénzbírság alkalmazása
223-225
22.1.1. Pénzbírság kiszabása mérlegelés alapján
223-224
22.1.2. A pénzbírság kötelező kiszabása
224-225
22.2. A pénzbírság összege
226
22.3. Perorvoslat a pénzbírság kiszabása ellen
226
X. Fejezet: Az eljárás nyugvása
227-245
1. Az eljárás félbeszakadása
227-231
1.1. Az eljárás félbeszakadásának esetkörei
227-230
1.2. A félbeszakadás joghatásai
230-231
2. Az eljárás szünetelése
231-234
2.1. Az eljárás szünetelésének esetkörei [Pp. 121. § (1) bek,]
231-233
2.2. Az eljárás szünetelésének joghatásai és a részleges szünetelés
233-234
3. Az eljárás és a végrehajtás felfüggesztése
234-243
3.1. Az eljárás fakultatív felfüggesztésének esetei
235-237
3.2. Az eljárás imperatív felfüggesztésének esetköre
237
3.3. A járulékosan imperatív felfüggesztés
238-240
3.4. A felfüggesztés időtartama, jogkövetkezményei, a részleges felfüggesztés
240-242
3.5. A végrehajtás felfüggesztése
242-243
4. Az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezése
243-245
4.1. Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése
243-244
4.2. Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése
244
4.3. A Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálata érdekében
245
XI. Fejezet: Az elsőfokú eljárás
247-292
1. A per megindítása
247-254
1.1. Kereset, kereseti kérelem, keresetlevél
247
1.2. A keresetlevél tagolása, tartalma
247-249
1.3. A kereseti kérelem típusai
249-251
1.4. Keresethalmazat
251-252
1.4.1. Valódi tárgyi keresethalmazat
251-252
1.4.2. Látszólagos tárgyi keresethalmazat
252
1.5. Állítási szükséghelyzet
253-254
2. A keresetlevél megvizsgálása
255
3. Áttétel
255
4. A keresetlevél visszautasítása
256-262
4.1. Hiánypótlás nélküli visszautasítási okok
256-259
4.1.1. A bíróság joghatóságának kizártsága
256-257
4.1.2. Polgári peres út hiánya
257
4.1.3. Kötelezővé tett előzetes eljárás nem került lefolytatásra
257
4.1.4. Perfüggőség, ítélt dolog
257
4.1.5. A fél perbeli jogképességének hiánya
258
4.1.6. Az igény bírósági úton nem érvényesíthető
258
4.1.7. A felperesnek nincs perindítási jogosultsága
258
4.1.8. Közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörében eljáró személy ellen a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt indított per
258-259
4.1.9. Perindítási határidő elmulasztása
259
4.1.10. A keresetlevél hiányossága
259
4.1.11. Illetékfizetés hiánya vagy költségkedvezmény iránti kérelem hiánya
259
4.1.12. A keresetlevelet nem jogi képviselő nyújtja be olyan ügyben, ahol kötelező a jogi képviselet
259
4.2. Hiánypótlási felhívást követő visszautasítási okok
260-261
4.2.1. A felperes nem pótolta a mellőzött törvényes képviselőt
260
4.2.2. A felperes nem gondoskodott azon személyek perben állásáról, akik ellen jogszabály szerint a per indítható, illetve akiknek a perben állása kötelező
260
4.2.3. A felperes meg nem engedett keresethalmazatot vagy pertársaságot tartalmazó keresetlevelét nem módosította megfelelően
260
4.2.4. A felperes nem gondoskodott a jogi képviseletéről, ha az áttétel vagy kijelölés következtében eljáró bíróság eljárására irányadó szabály következtében vált kötelezővé [73. §(3) bek.]
261
4.2.5. A felperes nem pótolta a keresetlevél egyéb, a bíróság által meghatározott hiányosságát
261
4.2.6. A felperes nem pótolta a bíróság által felülbírált peitárgyértékhez képest a hiányzó illetéket
261
4.3. A keresetlevél részleges visszautasíthatóságának kizártsága
261
4.4. A keresetlevél beadásához fűződő joghatások fenntartása
262
5. A kereset közlése az alperessel; a perindítás joghatásainak beállása
262
6. Az alperes írásbeli ellenkérelme
262-265
6.1. Az alperesi ellenkérelem tartalma
263-264
6.2. Az alperesi ellenkérelem előterjesztése elmulasztásának jogkövetkezménye: a bírósági meghagyás
265
7. A perfelvételi szak
265-281
7.1. Az osztott perszerkezet funkciója, a perfelvételi szak jellemzői
265-269
7.2. A perfelvételi szak menete; a lehetséges perfelvételi útvonalak
269-272
7.2.1. További írásbeli perfelvétel elrendelése
270
7.2.2. Perfelvételi tárgyalás kitűzése és lefolyása
270-272
7.2.3. Perfelvételi tárgyalás mellőzése
272
7.3. A perfelvételi iratok
272-274
7.3.1. Előkészítő iratok
272
7.3.2. Viszontkereset
273
7.3.3. Beszámítás
273-274
7.4. A perfelvételi nyilatkozatok megváltoztatása
275
7.5. Kereset- és ellenkérelem-változtatás a perfelvétel során
275-276
7.6. A perfelvételi nyilatkozat késedelmes megtételének szankciója
276
7.7. A perfelvételi nyilatkozat elmulasztásának vagy hiányosságának jogkövetkezménye
276-277
7.8. Az anyagi pervezetés
277-281
8. Az érdemi tárgyalási szak
281-285
8.1. Az érdemi tárgyalási szak célja
281-282
8.2. A keresetváltoztatás megengedett esetei az érdemi tárgyalási szakban
282
8.3. A keresetváltoztatás eljárásrendje
282-283
8.4. Utólagos bizonyítás
283-284
8.5. Feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok
284-285
9. A perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakban alkalmazandó közös rendelkezések
285-290
9.1. A tárgyalás
285-286
9.1.1. A tárgyalás kitűzése, elhalasztása
285
9.1.2. A felek tárgyaláson való megjelenéséhez kapcsolódó eljárási szabályok
285-286
9.2. A fél személyes meghallgatása
286
9.3. Nyilvánosság a tárgyaláson
287
9.4. Alaki pervezetés
287-288
9.5. Az eljárás befejezésének módozatai
288-290
9.5.1. Egyezség
289
9.5.2. Az eljárás megszüntetése
289-290
10. A járásbíróság hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselő nélkül eljáró félre alkalmazandó különös szabályok
290-291
11. A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek
291-292
XII. Fejezet: A bizonyítás
293-336
1. A bizonyításról elöljáróban
293
2. A bizonyítás általános szabályai
293-296
2.1. A tényállás szabad megállapításának elve
293-294
2.2. A bizonyítási érdek és bizonyítási teher
294-295
2.3. A bizonyítási szükséghelyzet
295-296
2.4. Bizonyítás nélkül megállapítható tények
296
3. A bizonyítás módjai és eszközei
296-297
4. A jogsértő bizonyítási eszközök
297-298
5. A más eljárásban felvett bizonyítás eredményének felhasználása
299
6. A közreműködők és a velük szemben alkalmazható kényszerítő eszközök
299-300
7. A bizonyítási eljárás általános szabályai
300-303
7.1. A bizonyítás indítványozása és elrendelése
300-301
7.2. A bizonyítás felvétele
301-302
7.3. A bíróság és a felek jogai a bizonyítás foganatosítása során
302
7.4. A bizonyítás eredményének mérlegelése
302-303
8. A tanúbizonyítás
303-314
8.1. A tanú fogalma
303-304
8.2. A tanúbizonyítási indítvány
304-305
8.3. A tanú idézése
305-306
8.4. A tanúzási kötelezettség
306-307
8.5. A tanúzási képtelenség
308-309
8.6. A tanúvallomás megtagadása
309-311
8.7. A tanú meghallgatása
311-313
8.8. Speciális szabályok a kiskorú tanú meghallgatására
313-314
9. A szakértői bizonyítás
314-324
9.1. A szakértői bizonyítás szerepe a polgári perben
314-315
9.2. A szakértő alkalmazása
315
9.3. A szakértő személye
315-316
9.4. A szakértő alkalmazásának módja
316-317
9.5. A szakértői bizonyítás indítványozása
317
9.6. A szakértő kizárása
317-318
9.7. A magánszakértő alkalmazása
318-320
9.7.1. A magánszakértői vélemény
318-319
9.7.2. A magánszakértő perbeli jogai és kötelezettségei
319
9.7.3. A magánszakértői vélemény kiegészítése
319-320
9.7.4. Új magánszakértő alkalmazása
320
9.8. Más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása
320-321
9.9. A kirendelt szakértő alkalmazása
321-323
9.9.1. A szakértő kirendelésének feltételei
321
9.9.2. A szakértő kirendelése
321-322
9.9.3. A kirendelt szakértő jogai
322-323
9.9.4. A szakvélemény kiegészítése
323
9.9.5. Új szakértő kirendelése
323
9.10. A szakvélemény értékelése
323-324
10. Az okirati bizonyítás
324-331
10.1. Az okirat fogalma
324-325
10.2. Az okirati bizonyítás jelentősége
325
10.3. Az okirat rendelkezésre bocsátása
326
10.4. Irat- és adatbeszerzés
327
10.5. A közokirat
328-329
10.6. A teljes bizonyító erejű magánokirat
329-331
10.7. Az egyszerű magánokirat
331
11. A szemle
331-333
11.1. A szemle elrendelése
331-332
11.2. A szemle foganatosítása
332-333
12. Az előzetes bizonyítás
333-336
12.1. Az előzetes bizonyítás elrendelésének feltételei
334
12.2. Az előzetes bizonyítás elrendelésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság
334
12.3. Az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelem
334-335
12.4. A kérelem elbírálása
335
12.5. Az előzetes bizonyítás lefolytatása
335-336
XIII. Fejezet: Határozatok
337-367
1. A bírósági határozatok fogalma, jellege
337
2. A bírósági határozatok osztályozása
337-340
2.1. Ítélet és végzés
337-339
2.2. Ítéleti hatályú határozatok
339
2.3. Végzés hatályú határozatok
340
2.4. Egyéb határozatok
340
3. Az érdemi döntés korlátai
340-341
4. A bírósági határozatok meghozatala
341-342
5. A határozatok közlése
342-344
5.1. Kihirdetés
342-343
5.2. Kézbesítés
343-344
5.3. Bírósági határidők a határozatok közlésével kapcsolatban
344
6. Teljesítési határidő
344-346
7. Az ítélet
346-354
7.1. Az ítéletek csoportosítása
346-347
7.2. Az ítélet tartalma (szerkezeti felépítése)
347-350
7.2.1. Bevezető rész
347
7.2.2. Rendelkező rész
348
7.2.3. Perorvoslati rész
348
7.2.4. Indokolás (tényállás, pertörténet, ténybeli és jogi indokolás)
349-350
7.2.5. Záró rész
350
7.3. Az ítélettel szembeni tartalmi követelmények
350-354
7.3.1. A részítélet
351-352
7.3.2. A közbenső ítélet
352-354
7.3.3. Kiegészítő ítélet
354
8. A bírósági meghagyás tartalma
354
9. A végzés tartalma
355
10. A határozatok orvoslása - kiegészítés, kijavítás, kiigazítás
355-358
10.1. Kiegészítés
355-357
10.1.1. Kiegészítés kérelemre
356
10.1.2. Kiegészítés hivatalból
356
10.1.3. Közös szabályok
356
10.1.4. Bírósági meghagyás és végzés kiegészítése
357
10.2. Kijavítás
357
10.3. Kiigazítás
357-358
11. A bírósági határozatokhoz fűződő joghatások
358-366
11.1. Egyszerű kötőerő
359
11.2. Jogerő
359-364
11.2.1. Alaki jogerő
360-361
11.2.2. Anyagi jogerőhatás (ítélt dolog - res iudicata)
361-364
11.3. Contra omnes hatály
364-365
11.4. A jogerő megállapítása
365
11.5. Utóper
366
11.6. Végrehajthatóság
366
12. Előzetes végrehajthatóság
367
Hátsó borító