Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

Ökologikus - környezetbarát építés corvina logo

Szerző: Nemcsics Ákos
Cím: Ökologikus - környezetbarát építés
Alcím: 1. kiadás
Megjelenési adatok: Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Budapest, 1999.

coverimage Mára az emberiség olyan pusztítást végzett a természeti környezetben, ha nem változtat ezen a tendencián, akkor az katasztrófához vezet. Minden felelősen gondolkodó embernek ki kell vennie a részét ennek a jelenlegi hibás fejlődési iránynak a megváltoztatásából. Minden ipari tevékenység, így az építés is terheli a környezetet. Az épület a felépítés előtt az építőanyaggyártás során, az építkezés során az élőhely pusztítása által, és működése közben is kapcsolatba kerül a környezettel. A kiút, hogy az épületek környezetbarát technológiával épüljenek, és működésükhöz a legkevesebb fosszilis energiát igényeljenek. A könyv célkitűzése, hogy ehhez a környezetbarát, ökologikus építéshez nyújtson segítséget. A könyv a posztgraduális képzés számára készült, de haszonnal forgathatják egyetemi, főiskolai hallgatók, valamint a tervezésben és kivitelezésben dolgozó mérnökök is. Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni Török Ferenc egyetemi tanárnak a jegyzet gondos áttanulmányozása során tett észrevételeiért és tanácsaiért. Továbbá köszönöm dr. Alexay Zoltán főiskolai docensnek az alapos lektori munkáját. A stiláris kérdésekben és a gépelési munkában feleségem volt segítségemre. A jegyzet ábrái, ahol forrásra való utalás nem jelzi, a szerző munkái. | 1923-ban T. Midley a General Motors feltalálója egy találmánnyal állt elő. A belső égésű motorok hatásfoka nagymértékben növelhető a benzin ólmozásával. Noha az ólom egészségre káros hatása ismert volt, az engedélyező bizottság a várható haszon és az alacsony ólomdózis mérlegelésével az engedélyezés mellett döntött. Ma már tudjuk, hogy a belélegzett ólomvegyület csaknem teljesen felszívódik a szervezetben, aminek főleg a nagyvárosok lakói látják kárát. Egy felmérés szerint a csecsemők vérében mért ólomkoncentráció mértéke fordítottan arányos a szellemi képességükkel... Ma már kapható ólmozatlan benzin is. 5 évvel később ugyanezen feltaláló egy újabb találmánnyal lepte meg a világot: a freonnal. Ez az anyag egy igen stabil vegyület, mely könnyen cseppfolyósítható és az egészségre közvetlenül nem ártalmas. Hűtőgépek, légkondicionálók hűtőközegeként, szóróflakonok hajtógázaként jól felhasználható. A légkörbe kiszabadult freon lassan feldifümdál az ózonpajzsig, s ott ezt az UV-sugárzás ellen védő pajzsot a vegyületben található klór segítségével gyorsan lebontja. Továbbá erős üvegházhatása miatt a föld globális felmelegedését fokozza... A freont igen erős környezetromboló hatása ellenére még mindig előállítják. Az emberi fejlődés mindig valamiféle természetátalakítással járt. A természet a rajta ütött sebet, míg az ember harmóniában élt vele, regenerálni tudta. Az ipari termelés rohamos növekedésével a természeti környezet egyre inkább károsodott, a természet már nem tudta maradéktalalul reprodukálni önmagát. Mára már eljutottunk odáig, ha hamarosan nem változtatunk a környezetet kizsákmányoló magatartáson, akkor maga az emberi civilizáció léte forog kockán.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Főiskolai jegyzet, Ökölogikus építkezés, Környezetbarát építkezés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
3-5
ELŐSZÓ
7
ELSŐ RÉSZ: Ökológiai alapvetés
9-18
   1.1. A környezetszennyezés hatás
9
   1.2. Ökológikus szemléletmód
10-11
   1.3. Ökológia az építészetben
11-18
      1.3.1. Épület, környezet egység
11-13
      1.3.2. Anyag, energia háztartás
13-14
      1.3.3. A méret, mint ökológiai fogalom
14-15
      1.3.4. Az ökológia idődimenziója a fejlődés
15-18
MÁSODIK RÉSZ: A megújuló energiaforrások
19-57
   2.1. A napenergia
19-28
      2.1.1. Termodinamikai alapok
19-21
      2.1.2. A hőmérsékleti sugárzás
21-23
      2.1.3. A napsugárzás spektruma
24-25
      2.1.4. A napsugárzás időbeli és térbeli eloszlása
26-28
   2.2. Hőcsapda
28-32
      2.2.1. Az üveg
28-31
      2.2.2. Üvegházhatás
31-32
   2.3 Termikus napkollektor
33-35
      2.3.1. A napkollektor működése
33-34
      2.3.2. A napkollektor fel építése
35
   2.4. A napelem
36-44
      2.4.1. A mikrovilág törvényei
36-38
      2.4.2. Elektromosenergia nyerése napelemmel
39-42
      2.4.3. A napelem konstrukciója
42-45
   2.5. Másodlagos megújuló energiaforrások
45-57
      2.5.1. A szélenergia
45-48
      2.5.2. Vízhasznosítás
48-50
      2.5.3. Biológiai energiák
50-53
      2.5.4. A geotermikus energia
53-57
HARMADIK RÉSZ: Ökologikus épületkonstrukciók
58-90
   3.1. Az épület mérete és elhelyezése
58-66
      3.1.1. A felület - térfogat viszonya
58-59
      3.1.2. Tájolás, természetes megvilágítás
59-61
      3.1.3. A benapozás és az árnyék
61-64
      3.1.4. Környezeti adottságok
64-66
   3.2. A napsugárzást passzív módon hasznosító rendszerek
66-73
      3.2.1. A fal mint hőtároló szerkezet
66-69
      3.2.2. A víz mint hőtároló- és hűtőközeg
70-71
      3.2.3. Hűtés - fűtés levegővel
71-73
   3.3. Természetes hang-, hőszigetelés és szellőztetés
74-85
      3.3.1. A növényzet szerepe
74-76
      3.3.2. A föld mint építő- és szigetelőanyag
77-79
      3.3.3. Védekezés a radonnal szemben
80-82
      3.3.4. A természetes szellőzés és huzatvédelem
82-85
   3.4. Az ökologikus tartószerkezet
85-90
      3.4.3. A szerkezetek gazdaságossága ill. célszerűsége
85-87
      3.4.2. A szerkezetválasztás szempontjai
87-89
      3.4.3. Anyagszerkezeti meggondolások
89-90
NEGYEDIK RÉSZ: Építőanyagok és épületszerkezetek
91-139
   4.1. Építőanyagok
91-98
      4.1.1. Előállítás, felhasználás, újrahasznosítás
91-92
      4.1.2. A természetes építőanyagok
92-94
      4.1.3. Az építőanyagok rangsorolása
94-95
      4.1.4. Az ökologikus építészet perspektivikus anyagai
95-98
   4.2. A falszerkezetek
98-113
      4.2.1. A fal épületfizikái működése
98-101
      4.2.2. Természetesanyagú tömör falak
101-105
      4.2.3. A légréses falak
105-109
      4.2.4. Az átlátszó szigeteléssel ellátott fal
109-113
   4.3. Könnyűszerkezetes tető és homlokzat elemek
113-136
      4.3.1. Üveg a tetőn és a homlokzaton
113-123
      4.3.2. Termikus napkollektor a tetőn
124-127
      4.3.3. Napelem a tetőn és a homlokzaton
127-131
      4.3.4. Árnyékoló szerkezetek
131-136
   4.4. A zöldtető
136-139
ÖTÖDIK RÉSZ: Példák ökologikus épületekre
140-157
   5.1. A napfényes irodaház
140-141
   5.2. A napenergiát hasznosító lakóház
142-143
   5.3. A tájbarát istálló
144-146
   5.4. Az átriumos iskola
147-148
   5.5. A természetes anyagú templom
149-150
   5.6. A "vizikastély" ifjúsági szállás
151-153
   5.7. A csupa üveg lakásbővítés
154-155
   5.8. A földbe süllyesztett nyaraló
156-157
HIVATKOZÁSJEGYZÉK
158-161
AJÁNLOTT SZAKIRODALOM
162
Hátsó borító