Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban

Szerkesztők: Nemeskéri Zsolt; Szellő János
További szerzők: Nemeskéri Zsolt; Szellő János; Barakonyi Eszter; Zádori Iván; Cseh Judit; Pankász Balázs; Ásványi Zsófia; Horváth Judit Bernadett; Schmieder Réka; Malik Éva
Cím: Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban
Alcím: Nemzetközi kitekintés – jó gyakorlatok
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem, KPVK, Munkatudományi Kutatócsoport, Szekszárd, 2018.

coverimage A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Munkatudományi Kutatócsoportja kilenc évvel ezelőtt alakult. Az alapításkor meghatározottak szerint a csoport fő célja a munkatudomány háttérterületeinek gyakorlati alkalmazására és a munkaügyi szakpolitikák fejlesztésére vonatkozó tudományos kutatások megvalósítása volt és ma is az. A megalakulás óta eltelt időszakban a Munkatudományi Kutatócsoport 16 különböző mélységű és kiterjedésű kutatást végzett. E kutatások nagyobb része a munkaszervezéshez, a munkaszociológiához kötődő foglalkoztatási, munkaerőpiaci előrejelzéseket is tartalmazó elemzéseket foglalt magában. Emellett jelentős területe volt a csoport tevékenységének az ergonómia és a munkaegészségügy részdiszciplína, valamint a foglalkozási rehabilitáció fejlesztéshez való hozzájárulás mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával 2017. március 1-el kezdtük meg a „Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi kitekintés – jó gyakorlatok)” című kutatásunkat, amelynek általános célja a foglalkozási rehabilitáció nemzetközi gyakorlatának tapasztalatai alapján elősegíteni a szakpolitikai döntések megalapozását a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának motiválása és elősegítése érdekében. A nyolc hónap alatt megvalósult kutatásban kilenc ország (Anglia, Ausztria, Csehország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Svédország, Szlovákia) vizsgálatára került sor. A kutatás megalapozására átfogó dokumentumelemzést és analitikus, összehasonlító (cross-case analysis) jellegű módszert alkalmaztunk. A tanulmány tartalmi megállapításaihoz a hazai és a nemzetközi irodalomra, a szakpolitikától és a munkáltatóktól kapott anyagokra, illetve korábbi kutatásainkra, tanulmányainkra, közöttük is elsősorban „A rehabilitációs kvóta és hozzájárulás hatása a munkáltatók befogadói magatartására Magyarországon” című elemzésünkre és természetesen a jelenlegei kutatásunkra támaszkodtunk. A fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítése az elmúlt évtizedekben kiemelt jelentőségűvé vált mind Európában, mind Magyarországon. A foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek alapvető célja a munkaerőpiacra történő belépés, az esélyegyenlőség, az integráció elősegítése, az egyéni képességek és készségek fejlesztése alapján a foglalkoztathatóság biztosítása. A komplex rehabilitáció összetett tevékenységek láncolata, magában foglalja az orvosi, a szociális, a lelki, a képzési, a foglalkozási rehabilitációt és a kapcsolódó motivációt. Napjaink Európájában a fogyatékossági politika a következő alapelveken nyugszik: a fogyatékossággal kapcsolatos általános jogok érvényesítés; egyenlőség és esélyegyenlőség; pénzügyi és szociális biztonság; önrendelkezés és önérvényesítés; megközelíthetőség; befogadás és tudatos részvétel. Kutatásunk első részében megvizsgáljuk és bemutatjuk azokat a stratégiákat és politikákat, amelyek jelentősen befolyásolják a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának filozófiáját és irányait.

Tartalomjegyzék