Kártérítési jog

E munka célja kettős: vázlatot nyújtani a kártérítési jog ezen belül elsősorban a kártérítési jogi felelősség dogmatikájáról, rendszeréről, elveiről, kritériumairól, másfelől a hatályos Ptk.-beli kártérítési szabályok és az azokkal kapcsolatosan felmerülő fontosabb elméleti és joggyakorlati problémák érzékeltetése. A szerzőt sok éves jogtanári tapasztalata indította arra, hogy e tabló összeállításával segítséget adjon ahhoz, hogy a kártérítési jog alapvető intézményeit és azokra visszavezethető szabályait a hallgatók megértsék, és azokat alkalmazni is képesek legyenek. A kártérítési felelősség olyan magánjogi „fenomén”, amely igazi próbája a helyes magánjogi gondolkodás elsajátításának. A kártérítési szankció jogkövetkezménye lehet bármely magánjogi kötelezettség megszegésének, ekként kisugárzása van a polgári jog minden területére. Egy-egy kártérítési jogeset kapcsán alkalom nyílik újragondolni, újraértelmezni, átismételni az általános részi, a személyi jogi, valamint a dologi és kötelmi jogi ismereteket is. E vázlat csupán a kártérítési felelősség és a kártalanítási kötelezettség alaptanait, legfontosabb szabályait tartalmazza és dolgozza fel, a szerző reménye szerint egy olyan mankó, amely segítségével nemcsak az egyetemi hallgatók, de a gyakorló jogászok is egy biztosabb elméleti és joggyakorlati bázisra támaszkodhatnak bonyolultabb és újabb felelősségi kérdésekben is. A szerző ezúton mond köszönetét Fabó Tibor adjunktusnak és Mohai Máté tanársegédnek értékes észrevételeikért, az egyes felelősségi kérdések megvitatásáért, Bíró Ágotának a kézirat szerkesztéséhez nyújtott segítségéért. (...) A kártérítési jog a szerző felfogásában azonos a kártérítési felelősség joganyagával. A kártérítési kötelezettség felelősségi szankció, mert jogellenes magatartással okozták a kárt, akár ez a magatartás szerződésszegésben akár szerződésen kívüli deliktumban áll, sőt ez utóbbi körben még felróhatóság is társul a jogellenességhez. A kár reparációja azonban nem minden esetben párosul felelősség megállapításával. Ezekben az esetekben a kárkompenzáció valójában olyan kártalanítás, amely egy vagyoni érdeksérelem kiküszöbölésére hivatott, de felelősség megállapítása nélkül (bíztatási kár megtérítésének kötelezettsége, kártalanítása a kisajátítást elszenvedőnek stb.) A kártalanítás nem azonos a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének kötelezettségével sem, mert van jogalapja a károkozásnak. Példának okáért kisajátítás esetében az Alaptörvény és a magánjogi kódex engedélye a közérdekből történő tulajdonszerzéshez, vagy a károsodást eredményező kisrelevanciájú utaló magatartás váltja ki a kártalanítás kötelezettségét, mert nem éri el a jog-ellenességi küszöböt. Amikor tehát kártérítési jogról beszélünk, akkor azon károk megtérítésének kötelezettségét meghatározó szabályokról van szó, amelyek jogellenes és többnyire felróható magatartásokból eredő károk megtérítését felelősségi alapon írják elő, míg kártalanításra, mint tisztán reparatív szankció alkalmazására akkor kerülhet sor, ha hiányzik a kárt okozó magatartás jogellenessége.