Magyar
English
EU-jog
Szerkesztő:
Osztovits AndrásTovábbi szerzők: Angyal Zoltán; Asztalos Zsófia; Fazekas Judit; Gyeney Laura; Metzinger Péter; Milassin László; Osztovits András; Szabó Marcell
Cím: EU-jog
Alcím: [Második, aktualizált és bővített kiadás]
Megjelenési adatok: HVG-ORAC, Budapest, 2015. | ISBN: 978-963-258-278-8
2012 szeptemberében jelent meg tankönyvünk, mellyel nem kevesebbet céloztunk meg, mint hogy a jogászképzés számára egy kötetben gyűjtsük össze az Európai Unió jog- és intézményrendszerével, valamint a belső piac jogával kapcsolatos alapismereteket. Továbbra is valljuk, hogy az egyetemi oktatás keretei között is az érdeklődés felkeltése és a biztos alapok lerakása a legfontosabb feladat, mivel csak ezek birtokában tudják a hallgatók később továbbfejleszteni tudásukat. Tankönyvünkből az elmúlt három tanévben négy jogi karon tanultak a hallgatók. A tőlük, illetve oktató kollégáinktól kapott visszajelzések alapján készítettük el a most megjelent második kiadást, az eredetit némileg átszerkesztve, kibővítve. Nem volt eseménytelen ez az időszak az Európai Unió történetében sem, elég ha csak Horvátország csatlakozására, az európai parlamenti választásra, az új Európai Bizottság megalakulására, vagy éppen a görög adósságválságra gondolunk. Az ezekre adott jogi és intézményi válaszokat is bedolgoztuk könyvünkbe. Az Európai Uniót érintő kérdések összetettségére, a változások gyorsaságára jellemző, hogy a második kiadás kéziratának
lezárását követően vált egyértelműen láthatóvá az a migrációs hullám, amire egészen biztosan új megoldásokkal kell reagálnia az uniós döntéshozóknak. Nem változtattunk ugyanakkor azon eredeti célkitűzésünkön, hogy a vizsgált anyagrészek esetén nem mindenről, hanem csak a legfontosabb szabályokról szólunk, nem feszegetve ezáltal a befogadhatóság határait. Reméljük, hogy olvasóink is azzal a lelkesedéssel merülnek el az EU-jog rejtelmeiben, amilyen örömmel ezt a tankönyvet írtuk, mely megismerési folyamat végén kedvet kapnak ahhoz, hogy a közös európai
kérdések megoldásában tevékenyen is részt vegyenek!
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-19
Előszó a második kiadáshoz
21
Előszó
23
„A” rész: Jog- és intézményrendszer
[25]-359
I. Fejezet: Az európai integráció története
[27]-58
1. Európa eredete
[27]
2. Európa az ókortól a második világháborúig
[27]-30
3. Európa a második világháború után
30-33
4. Az Európai Közösségek kialakulása
33-36
4.1. Az európai integráció első mérföldköve: az Európai Szén-és Acélközösség
33-35
4.2. Az Európai Védelmi Közösség terve
35
4.3. A Nyugat-európai Unió
36
5. Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség
36-41
5.1. Az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Szerződés
37
5.2. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés
38
5.3. Az 1957-es Intézményegyesítő Szerződés
38
5.4. Az 1965-ös Fúziós Szerződés
38-39
5.5. Euroszklerózis
39
5.6. Az első bővítés
40
5.7. Déli bővítések
40-41
5.7.1. A második bővítés
40
5.7.2. A harmadik bővítés
40-41
6. Az Egységes Európai Okmány
41-42
7. A Maastrichti Szerződés előzményei
42-46
7.1. A Maastrichti Szerződés
44-46
8. A negyedik bővítés
46-47
9. Az Amszterdami Szerződés
47-48
10. A Nizzai Szerződés
49-50
11. Az ötödik bővítés
50-52
12. A hatodik bővítés
52
13. A hetedik bővítés
52
14. Út az Alkotmányos Szerződés felé
52-57
14.1. Szerződés egy Európai Alkotmány létrehozásáról
54-55
14.2. Az Alkotmányos Szerződés bukásától az ún. Reformszerződésig
56-57
15. A Lisszaboni Szerződés
57
Ajánlott irodalom
58
II. Fejezet: Integrációs célok és értékek az alapító szerződésekben
[59]-61
Ajánlott irodalom
61
III. Fejezet: Az EU intézményrendszere
[62]-164
1. Az Európai Tanács
64-72
1.1. Európai Tanács - Európa Tanács
64-66
1.1.1. Az Európa Tanács kapcsolata az Európai Unióval
64-65
1.1.2. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az EU
65-66
A Bosphorus-ügy
66
1.2. Az Európai Tanács
66-72
1.2.1. Az Európai Tanács létrejötte
66-67
1.2.2. Az Európai Tanács összetétele
67-68
1.2.3. Az Európai Tanács feladatai és elnöke
68-69
1.2.4. Az Európai Tanács ülései
69-70
1.2.5. Az Európai Tanács döntéshozatala
71-72
Ajánlott irodalom
72
2. Az Európai Unió Tanácsa
72-85
2.1. A Tanács összetétele és működése
73-80
2.1.1. A Tanácsi formációk
73-74
-Általános ügyek tanácsa
73-74
-A Külügyek Tanácsa
74
További tanácsi formációk
74
2.1.2. A Tanács ülései
74-76
2.1.3. A Coreper, a bizottságok és a munkacsoportok
76-78
2.1.4. A Tanács soros elnöksége
78-80
A Tanács sorors elnökségei 2020-ig
79-80
2.1.5. A Főtitkárság
80
2.2. A Tanács feladatai
81-83
2.2.1. Az uniós jogszabályok megvitatása és elfogadása
81
2.2.2. A tagállami szakpolitikák koordinálása
81
2.2.3. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakítása
82
2.2.4. Nemzetközi megállapodások megkötése
82
2.2.5. Az Unió költségvetésének elfogadása
83
2.3. Döntéshozatal a Tanácsban
83-85
2.3.1. Az egyhangú döntéshozatal
83-84
2.3.2. A minősített többséggel történő döntéshozatal
84-85
-2009. december 1.-2014. október 31.
85
-2014. november 1. után
85
-2014. november 1.-2017. március 31.
85
3. Az Európai Bizottság
86-102
3.1. A Bizottság összetétele és tagjainak kinevezési eljárása
86-89
3.1.1. A biztosok száma és kinevezésük feltételei
86-87
3.1.2. A Bizottság tagjainak kinevezési eljárása és hivatali idejük
87-89
3.2. A Bizottság szervezeti felépítése és döntéshozatala
89-92
3.2.1. A Bizottság elnöke
89-90
3.2.2. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
90
3.2.3. A biztosi kabinetek
90
3.2.4. A Bizottság főtitkára
91
3.2.5. Főigazgatóságok és szolgálatok
91-92
3.2.6. Döntéshozatali eljárások a Bizottságban
92
3.3. A Bizottság és tagjainak függetlensége, elszámoltathatósága, és megbízatásuk megszűnésének okai
93-96
3.3.1. A függetlenség szerepe és garanciái
93
3.3.2. Összeférhetetlenségi szabályok
93-94
3.3.3. Az elszámoltathatóság eszközei
94-95
3.3.4. A biztosi megbízatás megszűnésének okai és esetei
95-96
3.4. A Bizottság feladatai
96-102
3.4.1. Áttekintés
96-97
3.4.2. A Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról való gondoskodás
97-98
3.4.3. Az uniós jog alkalmazásának felügyelete
98
3.4.4. Az uniós költségvetés végrehajtása és a programok irányítása
98
3.4.5. Koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatok a Szerződésekben meghatározott feltételek szerint
99
3.4.6. Az Unió külső képviselete
99
3.4.7. Javaslattétel jogalkotási aktusok elfogadására
100-101
3.4.8. Indítványtétel az Unió tevékenységének éves és többéves programjára
101
Ajánlott irodalom
102
4. Az Európai Parlament
102-111
4.1. Az Európai Parlament létrejötte
102
4.1.1. A Parlament elődei: a Közös Gyűlés és a Gyűlés
102
4.2. Az Európai Parlament működése
102-106
4.2.1. Az Európai Parlament székhelye
102-103
4.2.2. Az Európai Parlament képviselői és választásuk
103-104
4.2.3. Az Európai Parlament tisztségviselői
104-105
4.2.4. Az Európai Parlament pártcsoportjai
105-106
Európai Néppárt
105
Szocialisták és Demokraták Haladó Szövetsége
105
Európai Konzervatívok és Reformisták
105
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért
105
Zöldek-Európai Szabad Szövetség
105
Egyesült Európai Baloldal-Északi Zöld Baloldal
105-106
Szabadság és Demokrácia Európája
106
4.2.5. Az Európai Parlament határozatképessége, nyelvei, bizottságok
106
4.3. Az Ombudsman és a Petíciós Bizottság
106-107
4.4. Az Európai Parlament hatáskörei
107-110
4.4.1. Önigazgatási hatáskör
107
4.4.2. Részvétel a jogalkotásban
107-110
4.4.2.1. Konzultációs eljárás
107-108
4.4.2.2. Rendes jogalkotási eljárás
108
4.4.2.3. Egyetértési eljárás
108-109
4.4.2.4. Költségvetési eljárás
109-110
4.4.3. Politikai ellenőrző szerep
110
4.5. Demokráciadeficit és európai parlamentarizmus
110-111
Ajánlott irodalom
111
5. Az Európai Számvevőszék
112-116
5.1. A Számvevőszék létrejötte
112
5.2. A Számvevőszék összetétele és szervezete
112-113
5.3. A Számvevőszék függetlensége
113-114
5.4. A Számvevőszék működése
114-116
Ajánlott irodalom
116
6. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank
116-135
6.1. A KBER és az EKB létrejötte
116-120
6.1.1. A gazdasági és monetáris unió programja
116-118
6.1.2. A KBER kétszintű szervezeti felépítése és az eurórendszer
118-119
6.1.3. A tagállami jegybankok szerepe és jogi helyzete a KBER-ben
119-120
6.2. Az EKB célkitűzései
120
6.3. Az EKB feladatai
121-125
6.3.1. Alapvető feladatok
121-122
6.3.1.1. Az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása
121
6.3.1.2. A devizaműveletek végzése
121
6.3.1.3. A tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése
121-122
6.3.1.4. A fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása
122
6.3.2. A bankjegy- és érmekibocsátás szabályozása
122-123
6.3.3. Egyéb feladatok
123-125
6.3.3.1. Konzultatív és véleményező funkció
123
6.3.3.2. A hitelintézetek prudenciális felügyelete
124
6.3.3.3. Statisztikai feladatok
124
6.3.3.4. Jogalkotó és végrehajtó funkció
125
6.4. Az EKB döntéshozatali rendszere
125-128
6.4.1. A Kormányzótanács
125-127
6.4.2. Az Igazgatóság
127
6.4.3. Az Általános Tanács
127-128
6.5. A jegybanki függetlenség és annak uniós jogi biztosítékai
128-132
6.5.1. Elméleti alapvetés
128-129
6.5.2. Intézményi függetlenség
129
6.5.3. Személyi függetlenség
129-131
6.5.3.1. Alkalmassági kritérium és kinevezési eljárás
129
6.5.3.2. Hivatali idő és újraválaszthatóság
129-130
6.5.3.3. A felmentési eljárás és garanciái
130
6.5.3.4. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos biztosítékok
130-131
6.5.4. Funkcionális függetlenség
131
6.5.5. Pénzügyi-gazdasági függetlenség
131
6.5.6. Jogforrástani megközelítés
131-132
6.6. Az EKB demokratikus elszámoltathatósága és a bírói felülvizsgálat
132-135
6.6.1. Az EKB kapcsolata a Tanáccsal és a Bizottsággal
132-133
6.6.2. Az EKB beszámolási kötelezettsége
133
6.6.3. Az EKB és az Európai Parlament monetáris párbeszéde
133-134
6.6.4. Az EKB és az Európai Unió Bírósága
134-135
Ajánlott irodalom
135
7. Az Európai Unió Bírósága
136-157
7.1. Az Unió bírósági rendszerének fejlődése
136-137
7.2. A Bíróság
137-143
7.2.1. Összetétele
137-138
7.2.2. A bírák és a főtanácsnokok kinevezése
138-139
7.2.3. A bírákra és a főtanácsnokokra vonatkozó közös szabályok
139-140
7.2.4. A Bíróság elnöke és hivatalvezetője
140-141
7.2.5. Az ítélkező testületek
141-142
7.2.6. A Bíróság hatáskörei
142-143
7.3. Törvényszék
143-147
7.3.1. Összetétele
143-144
7.3.2. A bírák, az elnök és a hivatalvező
144
7.3.3. ítélkező testületek
144-146
7.3.4. A Törvényszék hatáskörei
146
7.3.5. Fellebbezés a Törvényszék határozataival szemben
146-147
7.4. Közszolgálati Törvényszék
147-150
7.4.1. A bírák és az elnök
147-148
7.4.2. ítélkező testületek
148-149
7.4.3. Hatásköre és a fellebbezés a határozataival szemben
149-150
7.5. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás fontosabb szabályai
150-155
7.5.1. Eljárás a Bíróságon
150-154
a) Az eljárás vázlata
150-151
b) A képviselet
151
c) A nyelvhasználat
151
d) Az írásbeli szakasz
151-152
e) Az előzetes jelentés
152
f) Bizonyítás
152
g) Szóbeli szakasz
152-153
h) Gyorsított eljárás
153
i) Egyszerűsített eljárás
153
j) Tanácskozás és az ítélet
153
k) Fellebezések a Törvényszék határozatai ellen
154
7.5.2. Eljárás a Törvényszéken
154
7.5.3. Eljárás a Közszolgálati Törvényszéken
154-155
7.6. A bírósági rendszer tervezett reformja
155-156
Ajánlott irodalom
156-157
8. Tanácsadó testületek
157-159
8.1. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
157-158
8.2. Régiók Bizottsága
158-159
9. Az Európai Beruházási Bank
159-164
9.1. Az EBB feladatai
159-160
9.2. Finanszírozási alapelvek
161-162
9.3. Az EBB döntéshozatali rendszere
162-163
9.3.1. A Kormányzótanács
162
9.3.2. Az Igazgatótanács
162-163
9.3.3. Az Igazgatási Bizottság
163
9.3.4. A Számvizsgáló Bizottság
163
9.4. Az EBB és az Európai Unió Bírósága
164
IV. Fejezet: Az EU jogrendszere
165-256
1. Az Európai Unió jogi személyisége
165-166
2. Az Európai Unió jogrendszere - az uniós jog forrásai
166-184
2.1. Az Európai Unió jogrendszere
166-167
2.2. Az uniós jog jogforrási rendszere
168-184
2.2.1. Elsődleges uniós jogforrások
168-174
2.2.2. Másodlagos jogforrások
174-184
2.2.2.1. Általános követelmények
174-177
a) A jogi aktus típusának megválasztása
174-175
b) A másodalgos jogi aktusok jogalapja
175
c) A másodlagos jogi aktusok indokolása
175
d) A másodlagos jogi aktusok hatálya
175-176
e) A másodlagos jogi aktusok kihirdetése és hatálybalépése
176
f) A másodlagos jogi aktusok számozása
176-177
2.2.2.2. A másodlagos jogforrások típusai
177-184
a) Rendelet
177-179
b) Az irányelv
179-181
c) A határozat
181-182
d) A nem kötelező erejű másodlagos jogforrások: a vélemény és az ajánlás (soft law/puha jog)
183-184
3. A másodlagos uniós jogi aktusok hierarchiája
184-188
3.1. Jogalkotási aktusok
184-185
3.2. A nem jogalkotási aktusok
185-187
3.2.1. Felhatalmazáson (delegáláson) alapuló jogi aktusok (EUMSz. 290. cikk)
185-186
3.2.2. Végrehajtási aktusok (EUMSz. 291. cikk)
186-187
3.3. Egyéb jogforrások
187
3.4. Az uniós acquis - uniós vívmányok
188
4. Jogalkotási eljárások
188-202
4.1. A jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárás
188-194
4.1.1. A rendes jogalkotási eljárás
188-192
4.1.2. Különleges jogalkotási eljárások
193-194
4.2. A nemzeti parlamentek szerepe a jogalkotási eljárásokban
194-195
4.3. A nem jogalkotási eljárások
195-202
4.3.1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása (EUMSz. 290. cikk)
197
4.3.2. Végrehajtási aktus elfogadására irányuló eljárás (komitológia, EUMSz. 291. cikk)
197-202
Tanácsadó bizottsági eljárás
200
Vizsgálóbizottsági eljárás
200-202
5. A hatáskör-átruházás elve - az Európai Unió hatáskörei
203-211
5.1. A hatáskör-átruházás elve (EUMSz. 5. cikk)
203-204
5.2. Az uniós hatáskörök fajtái
204-206
a) Kizárólagos unios hatáskörök
204
b) Megosztott hatáskör
205-206
c) A tagállami intézkedéseket támogató, összehangoló vagy kiegészítő hatáskörök
206
5.3. Az ún. rugalmassági klauzula (EUMSz. 352. cikk)
206-207
5.4. A szubszidiaritás elve
207-209
5.4.1. A szubszidiaritás elv jelentése
208-209
5.5. Az arányosság elve
210-211
6. Jogharmonizáció
211-220
6.1. A jogharmonizáció/jogközelítés fogalma és fajtái
211-212
6.2. Jogharmonizációs jogalapok
213-214
6.3. A jogharmonizációs intézkedések fajtái-a jogharmonizáció eszközei
214-215
6.4. A tagállami jogharmonizációs célú jogalkotási feladatok teljesítése
216-219
6.5. Egyéb uniós szabályozási módszerek
219-220
7. Az uniós jog alapelvei
220-255
7.1. Az uniós jog elsőbbsége, autonómiája
221-225
7.2. Az uniós jog közvetlen hatályának elve
226-237
7.2.1. A közvetlen hatály elvének fogalma és fajtái
226
7.2.2. A közvetlen hatály elvének kimunkálása az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában
226-237
a) A Szerződések közvetlen hatálya
229-230
b) A rendeletek közvetlen hatálya
230
c) A határozatok közvetlen hatálya
230-231
d) Az irányelvek közvetlen hatálya
231-237
7.3. A közvetlen alkalmazhatóság elve
237-238
7.4. A közvetett hatály - értelmezési kötelezettség elve
238-240
7.5. A kölcsönös elismerés elve
240-243
7.6. Az alapvető jogok védelme az Európai Unióban
243-255
7.6.1. Az alapvető jogok védelme az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában
244-247
7.6.2. Az alapvető jogok szabályozásának történeti fejlődése az elsődleges uniós jogban
247-249
7.6.3. Az Európai Unió alapértékei és védelmük
249-250
7.6.3.1. Az alapvető értékek tagállami megsértése estén követendő eljárás és jogkövetkezmények
249-250
a) Az alapvető értékek megsértésének egyértelmű veszélye esetén követendő eljárás
250
b) Az alapvető értékek súlyos és tartós megsértése esetén követendő eljárás
250
7.6.4. Az alapvető jogok
251
7.6.5. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
251-254
7.6.5.1. Az Alapjogi Charta tartalma
252-253
7.6.5.2. Az Alapjogi Charta címzettjei
253-254
7.6.6. Az Unió csatlakozása az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (EJEE)
254-255
Ajánlott irodalom
255-256
V. Fejezet: A tagállamok kötelezettségei az uniós jog érvényesülése érdekében
[257]-270
1. A lojális együttműködés elve
[257]-263
1.1. A lojális együttműködés elvének fogalma
258-260
1.2. A tagállamokat terhelő általános kötelezettségek címzettjei
260-262
a) A tagállami jogalkotó szervek szerepe az uniós jog végrehajtásában
260
b) A tagállami közigazgatás szerepe a tagállami kötelezettségek teljesítésében
260-261
c) A tagállami igazságszolgáltatás szerepe az uniós jog érvényesítésében
261-262
1.3. A lojális együttműködés elve az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában
262-263
2. A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértése esetén
263-270
2.1. A tagállami kártérítési felelősség elvének jelentéstartalma
263-267
2.2. A tagállamnak az uniós jog megsértéséért fennálló kártérítési felelősségének feltételei
267-269
Ajánlott irodalom
269-270
VI. Fejezet: Az Európai Unió bíróságának egyes eljárásai
[271]-340
1. Kötelezettségszegési eljárás
[271]-291
1.1. Az uniós jog érvényesülését kikényszerítő eljárások
[271]-272
1.2. A kötelezettségszegési eljárás jellemzői
272-273
1.3. A tagállami kötelezettségszegést megalapozó jogsértések
273-279
1.3.1. Az elsődleges és a másodlagos uniós jog rendelkezéseinek megsértése
273-274
1.3.2. A tagállamokat terhelő együttműködési kötelezettség megsértése
274-275
1.3.3. Az Unió által, illetve az Unió és a tagállamok által harmadik országokkal kötött nemzetközi szerződések megsértése
276
1.3.4. Az uniós jog általános elveinek megsértése
276
1.3.5. Tagállami kötelezettségszegés jogalkotással vagy annak elmulasztásával
276-277
1.3.6. A tagállam által kötött, az uniós joggal ellentétes nemzetközi megállapodások
277
1.3.7. A tagállam uniós joggal ellentétes közigazgatási gyakorlata
277-278
1.3.8. A tagállamnak uniós joggal ellentétes bírói gyakorlata
278
1.3.9. Az „általános és tartós” tagállami jogsértések
279
1.4. A kötelezettségszegési eljárás megindítása
279-280
1.5. A pert megelőző eljárás
280-282
1.6. A bírósági eljárás
283-285
1.6.1. A bírósági eljárás általános szabályai
283
1.6.2. Bizonyítás
283-284
1.6.3. Az ítélet
284-285
1.7. A tagállam által egy másik tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárás jellemzői
285-286
1.8. A tagállami kötelezettségszegést megállapító ítélet végrehajtásának kikényszerítése
287-289
1.9. Az irányelvek átültetésének elmulasztása esetén alkalmazható szankciók
289-290
1.10. Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárások
290-291
Ajánlott irodalom
291
2. Semmisségi eljárás
291-313
2.1. A semmisségi eljárás általános jellemzői
291-292
2.1.1. Garanciális felülvizsgálat
291-292
2.1.2. Hatásköri szabályok
292
2.2. A megtámadható jogi aktusok
292-295
2.2.1. Elsődleges jog, nemzetközi szerződések
293
2.2.2. Előkészítő, közbenső intézkedések
293
2.2.3. Megerősítő intézkedések
294
2.2.4. Belső szervezeti intézkedések
294
2.2.5. Nem kötelező jellegű intézkedések
294
2.2.6. Az uniós intézmény gyakorlata, hallgatása
294-295
2.2.7. A hatályon kívül helyezett jogi aktus helyébe lépő új jogi aktus
295
2.2.8. Magánjogi szerződések
295
2.3. Peres felek
295-300
2.3.1. Felperesek
295-300
2.3.1.1. Privilegizált felperesek
296-297
2.3.1.2. Kvázi privilegizált felperesek
297
2.3.1.3. Magánszemélyek keresetindítási joga („locus standi”)
297-300
2.3.1.3.1. A jogi aktus címzettjei
298
2.3.1.3.2. Közvetlen érintettség
298
2.3.1.3.3. Személyes érintettség
298-299
2.3.1.3.4. Rendeleti jellegű jogi aktusok
299-300
2.3.2. Alperesek
300
2.4. A semmisségi kereset jogcímei
300-304
2.4.1. Hatáskör hiánya
301
2.4.2. Lényeges eljárási szabálysértés
302
2.4.3. A Szerződés vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése
303-304
2.4.4. Hatáskörrel való visszaélés
304
2.5. A semmisség vizsgálatának terjedelme
304-305
2.6. A semmisségi eljárás menete
305-306
2.7. Semmisséget megállapító határozat
307
2.8. Fennmaradó joghatások
307-308
2.9. Az uniós intézmények kötelezettségei a jogi aktust semmisnek nyilvánító, illetve mulasztást megállapító ítéletek esetén
308-309
2.10. A semmisségi kereset és a szerződésen kívüli felelősség kapcsolata
309-310
2.11. Magyar vonatkozású semmisségi ügyek
310-312
Ajánlott irodalom
313
3. Mulasztási eljárás
313-317
3.1. Uniós intézmények, szervek, hivatalok mulasztásának megállapítása iránti eljárás
313-314
3.2. Peres felek
314
3.3. A mulasztási eljárás szakaszai
314-317
3.3.1. Perelőkészítő szakasz
315-316
3.3.2. Peres eljárás
316-317
3.3.2.1. Tagállamok, uniós intézmények keresetei
316
3.3.2.2. Magánszemélyek keresetei
316-317
Ajánlott irodalom
317
4. Az előzetes döntéshozatali eljárás
318-340
4.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás célja, helye az EU jogvédelmi rendszerében
318
4.2. Az előzetes döntéshozatali eljárás jogforrásai
318-319
4.3. Az előzetes döntéshozatali eljárás szakaszai az EuB előtt
319-321
4.3.1. A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó speciális szabályok
320-321
4.3.2. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó speciális szabályok
321
4.4. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére jogosultak
322-324
4.4.1. Bíróságok
322
4.4.2. Választottbíróságok
322-323
4.4.3. Kamarák, köztestületek
323-324
4.5. Az előterjeszthető kérdések
324-326
4.5.1. A Szerződések
324
4.5.2. A másodlagos uniós jog
324-326
4.6. A peres felek jogai - a nemzeti bíróságok ezzel kapcsolatos feladatai
326-327
4.7. Az előterjesztés szükségességének mérlegelése
327-328
4.8. Az előterjesztés megengedhetősége-az EuB hatáskörének vizsgálata
328-329
4.9. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés tartalma
329-330
4.10. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére kötelezettek
330-335
4.10.1. Az előterjesztési kötelezettség sajátos esetei
331-332
4.10.1.1. Nemperes eljárások
331
4.10.1.2. Uniós jogi norma érvényességének vizsgálata
331-332
4.10.2. Kivételek az előterjesztési kötelezettség alól
332-333
4.10.3. Az előterjesztési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei
334-335
4.10.3.1. Védelem az uniós jog alapján
334-335
4.10.3.2. Védelem a nemzeti jog alapján
335
4.11. Az előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott ítéletek hatálya
335-340
4.11.1. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet hatálya az eljárást kezdeményező bíróságra
336-337
4.11.2. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet időbeli hatálya
337
4.11.3. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet hatálya más tagállami bíróságokra
337-340
4.11.3.1. Uniós jogi normát értelmező ítélet hatálya
338-339
4.11.3.2. Uniós jogi norma érvényességét vizsgáló ítélet hatálya
339-340
Ajánlott irodalom
340
VII. Fejezet: Az uniós polgárság
[341]-359
1. Az uniós polgárság alapjai
[341]
2. Az uniós polgárság fogalma és tartalma
[341]-342
3. Az uniós polgárság alanyi köre
342-345
a) Uniós polgárok a tagállamok állampolgárai
342-343
b) Az állampolgársági szabályok harmonizálásának hiányából eredő problémák
344-345
4. Az uniós polgárok jogai
345-358
4.1. A szabad mozgás joga
345-347
4.2. Választójog
347-351
a) Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon a tartózkodás helye szerinti tagállamban
348-350
b) Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon a tartózkodás helye szerinti tagállamban
350-351
4.3. A diplomáciai és konzuli védelemhez való jog
351-353
4.4. Az európai ombudsmani (EO) panasz joga
353-355
4.5. A petíciós jog
356-357
4.6. Az uniós polgári kezdeményezéshez való jog
358
Ajánlott irodalom
358-359
„B” rész: Belső piac joga
[361]-553
I. Fejezet: Belső piac fogalma, szabályozása
[363]-372
1. Alapvetések
[363]-365
2. A nemzeti jogszabályok közelítése, jogharmonizáció
365-370
2.1. A jogharmonizációs hatáskörök
365-366
2.2. Előfeltételek
366-367
2.3. Magas védelmi szint
367
2.4. Más uniós hatáskörökhöz való viszony
367-368
2.5. Nemzeti szabályok fenntartása, bevezetése
368-370
Ajánlott irodalom
370-372
II. Fejezet: Alapszabadságok
[373]-383
1. Az alapszabadságok általános kérdései
[373]-374
1.1. A négy szabadsággal kapcsolatos alapvetések
[373]-374
1.1.1. Az alapszabadságok jelentősége
[373]
1.1.2. Az alapszabadságok viszonya egymáshoz
[373]-374
2. Az alapszabadságok hatálya
374-375
2.1. Határokon átívelő viszonyok
374-375
2.2. Kivételek
375
2.3. Joggal való visszaélés az alapszabadságok kapcsán
375
3. Közvetlen alkalmazás
376
4. Az alapszabadságokkal kapcsolatos kötelezettségek
376-378
4.1. Tagállamok
376-377
4.2. Személyek
377
4.3. Az EU-szervek
378
5. Tilalmi rendelkezések
378-379
5.1. A diszkrimináció tilalma
378-379
5.2. Nem diszkriminatív jellegű korlátozások
379
6. Kivételek az alapszabadságok megsértését tiltó szabályok alól
380-383
6.1. Az EUMSz. által rögzített kivételek
380
6.2. Az uniós írott jogban nem szereplő kivételek
381
6.3. Az arányosság elve
381-383
6.4. Ütközés az uniós alapjogokkal
383
Ajánlott irodalom
383
III. Fejezet: Az áruk szabad áramlása
[384]-428
1. Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések hatálya
385-386
2. Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések alanyai
386-387
3. Az Európai Unió mint vámunió
387-389
3.1. Az áruforgalom alapszabadságának külső oldala
388-389
3.2. Az áruforgalom alapszabadságának belső oldala
389
4. Vámok és vámokkal azonos hatású intézkedések
390-391
5. A tagállamon belüli diszkriminatív és piacvédő adók
392-394
6. A mennyiségi korlátozások kiküszöbölése
394-425
6.1. Általános kérdések
394-395
6.2. A behozatallal kapcsolatos mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó tilalmi rendelkezések tárgyi hatálya
396
6.3. A behozatallal kapcsolatos mennyiségi korlátozásokkal és az azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó rendelkezések alanyi hatálya
396-397
6.4. Az áruk behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozások tartalmi kérdései
397-400
6.4.1. Az import közvetlen tilalma vagy korlátozása
397-398
6.4.2. Diszkrimináció
398-400
6.5. A behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések
400-413
6.5.1. Általános alapvetések
400-402
6.5.2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésekkel kapcsolatos bírósági gyakorlat
402-413
6.5.2.1. Dassonville-ügy
402-404
6.5.2.2. A Cassis de Dijon-ügy
404-407
6.5.2.3. Keck-ügy
407-409
6.5.2.4. A Keck-formula alkalmazása a reklámok esetén
409-411
6.5.2.5. De Agostini-ügy
411-412
6.5.2.6. A termék bizonyos célra való használatának tilalma
412-413
6.6. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés
413-415
6.6.1. A kiviteli korlátozások tilalmi szabályainak szerepe
413
6.6.2. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások
413-414
6.6.3. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések
414-415
6.7. A mennyiségi korlátozások tilalma alóli kivételek
415-424
6.7.1. A kivételek általános kérdései
415-423
6.7.1.1. Közerkölcs
418
6.7.1.2. Közrend
419
6.7.1.3. Közbiztonság
419-420
6.7.1.4. Emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme
420-421
6.7.1.5. Művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme
421-422
6.7.1.6. Ipari és kereskedelmi tulajdon védelme
422-423
6.7.2. Íratlan kivételek, kényszerítő érdekek
423-424
6.8. Teszt a EUMSz. 34. cikke alkalmazására
425
7. Állami monopóliumok
425-428
Ajánlott irodalom
426-428
IV. Fejezet: A munkavállalók szabad mozgása
[429]-447
1. A munkaerő szabad áramlásának koncepciója
[429]-430
2. A munkavállaló fogalma-az EUMSz. 45. cikkének személyi hatálya
430-433
3. A munkavállalókat és családtagjaikat megillető jogosultságok
433-442
3.1. Az EUMSz. 45. cikke
433-434
3.2. A Tanács 492/2011/EU rendelete a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról
434-441
3.2.1. A foglalkoztatáshoz való jog
434-436
a) A közvetlen diszkrimináció tilalma
434-435
b) A közvetett diszkrimináció tilalma
435-436
c) A piacra jutást gátló nem diszkriminatív szabályok
436
3.2.2. A foglalkoztatás során biztosított egyenlő bánásmód
437-441
3.2.2.1. Foglalkoztatási és munkafeltételek
437
3.2.2.2. Szociális előnyök
437-439
3.2.2.3. Adóelőnyök
439
3.2.2.4. Lakhatás
439-440
3.2.2.5. Szakiskolai képzés, átképzés
440
3.2.2.6. Szakszervezeti jogok
441
3.3. A családtagokat megillető jogosítványok
441-442
4. Nemzetközi elem szükségessége
442-443
5. Kivételek a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása alól
443-446
5.1. A közrendi, közbiztonsági kivételek
444
5.2. A közszolgálatban történő foglalkoztatás
445
5.3. A bírósági esetjog kivételei
445-446
6. Társadalombiztosítási szabályok
446-447
Ajánlott irodalom
447
V. Fejezet: A letelepedés, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságának közös alapjai
[448]-465
Példa
449-450
1. A szabályozás szintjei
450-451
2. Tagállamok közötti szituáció
451-452
3. A szabadságok elhatárolása egymástól és más jogintézményektől
452-456
3.1. Diszkriminációtilalom
453
3.2. Munkavállalás
453-454
3.3. Letelepedés és szolgáltatásnyújtás
454-455
3.4. Letelepedés és tőkemozgás
455-456
3.5. Szolgáltatásnyújtás és tőkemozgás
456
4. Egyenlő bánásmód
456-457
5. Kölcsönös elismerés
457-459
6. A korlátozások igazolhatósága
459-463
6.1. Az EUMSz. alapján
459-460
6.2. Az EuB gyakorlatában
460
6.3. A Gebhard-teszt
461-463
7. Joggal való visszaélés
463-464
8. A letelepedési jog, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságainak alkalmazása
464-465
VI. Fejezet: Letelepedési jog
[466]-483
1. A letelepedés funkciója
[466]
2. A letelepedés fogalma
[466]-467
3. Elsődleges és másodlagos letelepedés
467-468
4. Származási tagállam és fogadó tagállam
468
5. A letelepedési jog alanyai
468-469
6. A társaságok szabad letelepedése
469-479
6.1. A társaság jogi léte
469-470
6.2. Székhely
471-473
6.3. Az EuB gyakorlata a társaságok letelepedési joga vonatkozásában
474-479
6.3.1. Daily Mail
474
6.3.2. Centros, Überseering, Inspire Art, SEVIC
475-477
6.3.3. Cartesio, VALE
477-479
7. A letelepedési jog és a nemzetközi adójog
479-483
7.1. A kettős adóztatás
479
7.2. Letelepedés és illetőség
480
7.3. Az európai joggyakorlat
480-483
VII. Fejezet: A szolgáltatások szabadsága
[484]-493
1. Szolgáltatás fogalma
[484]-486
2. A szabadság alanyai
486-487
3. A szabadság tartalma
487-491
3.1. A Carpenter-ügy
488
3.2. A szolgáltatási irányelv
488-490
3.3. Szabályozott szakmák
490-491
4. Korlátozások és igazolások
491-493
4.1. Eltérő tagállami szabályok
491-492
4.2. Közrend és közbiztonság
492
4.3. Reklámozási és ajánlattételi tilalom
493
VIII. Fejezet: A tőke- és fizetési műveletek szabadsága
[494]-504
1. A tőkemozgás és a fizetési műveletek tárgya
[494]-497
1.1. Tőkemozgás
[494]-497
1.1.1. Közvetlen befektetés - portfólióbefektetés
495-496
1.1.2. Beruházásvédelem
496-497
1.2. Fizetési műveletek
497
2. A jogosultak
498
3. Korlátozások és igazolások
498-504
3.1. A tételes jogi korlátozások
498-500
3.2. Kettős adóztatás
500-501
3.3. Állami protekcionizmus
501-503
3.3.1. Aranyrészvények
501-502
3.3.2. Hatósági ellenőrzés
502-503
Magyar példa: a Lex MOL
503
3.4. További igazolási lehetőségek
504
IX. Fejezet: Az Európai Unió versenyjoga
[505]-553
1. Célok
[505]-506
2. Hatáskör
506-507
3. Az Európai Unió kartelljoga
507-524
3.1. Az uniós kartelljog viszonya a hasonló nemzeti versenyjogi szabályokhoz
507
3.2. Az uniós kartelljog hatálya
507-509
3.3. Kartelltilalom - EUMSz. 101. cikk
509-524
3.3.1. A kartelltilalom tényállási elemei
509-524
Összeegyeztethetetlen és tilos
509
A kartellmegállapodások és döntések semmisége
509
Mentesítés lehetősége az Európai Bizottság által
509
A kartelltilalom batartásának ellenőrzése a Bizottság által
509
3.3.1.1. Megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és egyeztetett magatartások
511-513
3.3.1.1.1. A megállapodás fogalma
511
3.3.1.1.2. A vállalkozások társulásai által hozott döntések
511-512
3.3.1.1.3. Összehangolt magatartás
512-513
3.3.1.2. A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás
513-515
3.3.1.3. A verseny korlátozása
515-517
3.3.1.3.1. A verseny célzatos korlátozása
515
3.3.1.3.2. A nem kifejezetten, csak hatásukban versenykorlátozó megállapodások
515-517
3.3.1.4. A kartelltilalom alóli mentesítés
518-520
3.3.1.4.1. Rendelet a mentesítésről
518-519
3.3.1.4.2. Csoportos mentesítések
519
3.3.1.4.3. Vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira vonatkozó csoportmentességi rendelet
519-520
3.3.1.5. A versenyt korlátozó, torzító megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és egyeztetett magatartások csoportosítása
520-524
3.3.1.5.1. Horizontális vállalati kooperációk
520-521
3.3.1.5.2. A tulajdonosi szerkezet megváltoztatása
522
3.3.1.5.3. Áruforgalmazás - Vertikális vállalati együttműködés
522-523
3.3.1.5.4. Technológiaátadás
523-524
4. A domináns piaci helyzettel való visszaélés tilalma - EUMSz. 102. cikk
524-532
4.1. Általános megközelítés
524
4.2. Piaci erőfölény
525-526
4.2.1. Az erőfölény meghatározása
525-526
4.2.1.1. Együttes (kollektív) piaci erőfölény
525
4.2.1.2. A piaci erőfölény megállapításának feltételei
525
4.2.1.3. A releváns árupiac
526
a) A tárgyi szempontból releváns piac, azaz árupiac
526
b) Területileg releváns piac
526
4.3. A piaci erőfölénnyel való visszaélés
527-532
4.3.1. A piaci erőfölénnyel való korlátozó hatású visszaélés
527-530
4.3.1.1. Az üzleti kapcsolat megtagadása
527-528
4.3.1.2. Felfaló ár
528-529
4.3.1.3. Egyetlen márkához kötés, hűségkedvezmény
529-530
4.3.1.4. Árukapcsolás
530
4.3.2. Kizsákmányoló jellegű visszaélések
530-532
4.3.2.1 Túlzottan magas ár és tisztességtelen üzleti feltételek
530-531
4.3.2.2. A termelés korlátozása
531
4.3.2.3. Az üzleti partnerek diszkriminációja
531
4.3.2.4. Jogkövetkezmények
531-532
5. Fúziókontroll
532-539
5.1. Általános kérdések
532
5.2. A Fúziós Rendelet hatálya
533-535
5.2.1. A fúziók formái
533-534
5.2.1.1. Összeolvadás
533
5.2.1.2. Az adott vállalkozás feletti irányítás, ellenőrzés megszerzése
533
5.2.1.3. Közös vállalat
533-534
5.2.2. A fúziók ún. uniós (közösségi) léptéke
534-535
5.2.3. A forgalom számításának elvei
535
5.2.3.1. Érintett vállalkozások
535
5.2.3.2. Kapcsolódó vállalkozások
535
5.2.3.3. Forgalom
535
5.3. A fúziók engedélyezésének feltételei
535-537
5.3.1. Dominanciateszt
535-536
5.3.2. A „SIEC”-teszt (significant impediment of effective competition)
536
5.3.3. Versenykorlátozó mellékmegállapodások
537
5.4. Kapcsolat a tagállami fúziókontrollról szóló szabályokhoz; a „one-stop-shop” rendszer
537
5.5. Eljárási szabályok
537-539
5.5.1. Az összefonódás bejelentése
537
5.5.2. Kétszakaszos eljárás
538-539
6. Állami és különleges státusú vállalatok
539-543
6.1. Általános kérdések
539-540
6.2. A 106. cikk (1) bekezdése
540-541
6.2.1. A köz- és privilegizált vállalkozások meghatározása
540
6.2.2. Tilalmazott intézkedések
540-541
6.3. A 106. cikk (2) bekezdése
541-542
6.3.1. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás
542
6.3.2. Alkalmazhatóság előfeltételei
542
6.3.3. A vállalkozásra rábízott szolgáltatás ellátásának akadályozása
542
6.4. Az Európai Bizottság kompetenciája
543
7. Állami támogatások
543-553
7.1. Az állami támogatás megállapításának előfeltételei
545-548
7.1.1. Az állami támogatás fogalmi elemei
545-547
7.1.1.1. Általános feltételek
545
7.1.1.2. A tagállam tőkerészesedése az adott vállalkozásban
546
7.1.1.3. Keresztszubvenció
546
7.1.1.4. Adók, járulékok, illetékek által finanszírozott állami támogatások
546
7.1.1.5. A tagállamok által vagy állami forrásból származó támogatások
546-547
7.1.2. A támogatott vállalkozások és áruk
547
7.1.3. A támogatás sajátos vonásai
547
7.1.4. A támogatás versenyt torzító hatása
548
7.1.5. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége
548
7.1.6. De minimis szabály
548
7.2. Kivételek az állami támogatások tilalma alól
548-549
7.3. Az állami támogatásokra vonatkozó eljárásjogi kérdések
549-551
7.3.1. Új állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás
549-550
7.3.1.1 Bejelentési kötelezettség
549
7.3.1.2. Előzetes ellenőrzés
550
7.3.1.3. Az állami szubvenció visszatérítése
550
7.3.2. A már hatályban lévő támogatásokra vonatkozó eljárási szabályok
550-551
7.3.3. Rendkívüli körülmények
551
Ajánlott irodalom
551-553
1. sz. függelék
[555]-578
Az Európai Unió ügynökségei és egyéb szervei
[557]-578
1. Szabályozási ügynökségek és szervek
[557]-573
1.1. Politikai ügynékseg
558-570
1.1.1. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC)
558
1.1.2. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
558-559
1.1.3. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
559
1.1.4. Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
559-560
1.1.5. Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
560
1.1.6. Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)
560
1.1.7. Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUREFOUND)
561
1.1.8. Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
561
1.1.9. Európai GNSS Ügynökség (GSA)
562
1.1.10. Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
562
1.1.11. Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA)
563
1.1.12. Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
563
1.1.13. Európai Határőrizeti Ügynökség (EMA)
564
1.1.14. Európai Képzési Alapítvány (ETF)
564
1.1.15. Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
565
1.1.16. Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)
565
1.1.17. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)
566
1.1.18. Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
566
1.1.19. Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP)
567
1.1.20. Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)
567
1.1.21. Európai Vasúti Ügynökség (ERA)
568
1.1.22. Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
568
1.1.23. Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
569
1.1.24. Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)
569
1.1.25. Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
569-570
1.2. Közös kül- és biztonságpolitikai ügynökségek
570-571
1.2.1. Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (ISS)
570
1.2.2. Az Európai Unió Műholdközpontja (EUSC)
571
1.2.3. Európai Védelmi Ügynökség (EDA)
571
1.3. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködési ügynökségek
571-573
1.3.1. Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)
571-572
1.3.2. Európai Rendőrakadémia (CEPOL)
572-573
1.3.3. Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
573
2. Az Euratom-Szerződés alapján létesített ügynökségek és testületek
574
2.1. A Fúzióenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás
574
2.2. Euratom Ellátási Ügynökség (ESA)
574
3. Végrehajtó ügynökségek
574-576
3.1. A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala (TEN-T EA)
575
3.2. Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA)
575
3.3. Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (EAHC)
575
3.4. Kutatási Végrehajtási Ügynökség (REA)
575
3.5. Oktatási, Audiovizuális és Kultúrális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)
576
3.6. Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség (EACI)
576
4. Pénzügyi Felügyeleti szervek
576-577
4.1. Európai Bankhatóság
576
4.2. Európai Értékpapír-piaci Hatóság
576-577
4.3. Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság
577
4.4. Európai Rendszerkockázati Testület
577
5. Egyéb szervek
577-578
5.1. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)
577
5.2. Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS)
578
Ajánlott irodalom
578
2. sz. függelék
579-605
Az Európai Unió Bírósága határozatainak jegyzéke
[581]-605
Kolofon
Hátsó borító