Magyar
English
EU-jog
Szerkesztő:
Osztovits AndrásTovábbi szerzők: Angyal Zoltán; Asztalos Zsófia; Chronowski Nóra; Fazekas Judit; Gyeney Laura; Metzinger Péter; Milassin László; Osztovits András; Szabó Marcel
Cím: EU-jog
Megjelenési adatok: HVG-ORAC, Budapest, 2021. | ISBN: 978-963-258-538-3
Megjegyzés: Harmadik, aktualizált és bővített kiadás
Az első magyar nyelvű, átfogó monográfia az európai integráció második világháború utáni jog- és intézményrendszeréről a kiváló jogtudós, intézményalapító Mádl Ferenc nevéhez fűződik. Az 1974-ben megjelent, Az Európai Gazdasági Közösség joga című munkájával korát messze megelőzve csillantotta fel a reményt, hogy van alternatívája a Szovjetunió által a kelet-európai országokra rákényszerített hatalomnak, másként, hatékonyabban is lehet szervezni az európai nemzetek együttműködését. Az Európai Gazdasági Közösséget 1992-ben Európai Unióra nevezték át, jogrendszerének szervezett oktatása Magyarországon az egyetemi jogászképzés keretei között pedig másfél évtizedes múltra tekint vissza. Ezalatt több kiváló tankönyvjegyzet látott napvilágot, amelyekből joghallgatók ezrei ismerkedhettek meg az európai integrációval, annak a tagállamok jogrendszerére gyakorolt hatásával. Ezt a tudást megszerezve ma már sokan dolgoznak uniós intézményeknél külföldön, segítve Magyarországot, vagy éppen azt ellenőrizve, hogy vállalt kötelezettségeinek - a többi tagállamhoz hasonlóan - mindenben eleget tesz-e. Az egyes jogi karokon - a meglévő hasonlóságok mellett - hangsúlybeli különbségeket is találhatunk e tantárgy oktatásában. Tankönyvünk szerzői négy jogi karon oktatnak, és arra vállalkoztak, hogy az ott szerzett tapasztalataikat egymással megosztva, közösen írják meg ezt a kiadványt. Legfontosabb célunk az volt, hogy az Európai Unió jog- és intézményrendszerének, valamint az úgynevezett belső piac jogának esszenciáját készítsük el, azaz azt a törzsanyagot, amit minden joghallgatónak tudnia kell ahhoz, hogy a későbbiekben gyakorló jogászként megállja a helyét. Ebből az is következik, hogy sok minden kimaradt, de a biztos alapokra később már könnyebb építkezni. Mivel tankönyvünket az egyetemi jogászképzés számára készítettük, ezért azt a joghallgatóknak ajánljuk. Reméljük és kívánjuk, hogy ez az első találkozásuk az Európai Unióval sikeres legyen, megértsék az európai integráció céljait és megoldásait, és kedvet kapjanak ahhoz, hogy még többet megtudjanak minderről. Hisszük, hogy tankönyvünk szakmai sikere leginkább így mérhető majd le igazán! (...) 2012 szeptemberében jelent meg tankönyvünk, mellyel nem kevesebbet céloztunk meg, mint hogy a jogászképzés számára egy kötetben gyűjtsük össze az Európai Unió jog- és intézményrendszerével, valamint a belső piac jogával kapcsolatos alapismereteket. Továbbra is valljuk, hogy az egyetemi oktatás keretei között is az érdeklődés felkeltése és a biztos alapok lerakása a legfontosabb feladat, mivel csak ezek birtokában tudják a hallgatók később továbbfejleszteni tudásukat.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Európai Unió, Integráció, Európai jog, Jogérvényesítés, Jogrendszer, Intézményrendszer
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Európai Unió, Integráció, Európai jog, Jogérvényesítés, Jogrendszer, Intézményrendszer
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-20
Előszó
21
Előszó a második kiadáshoz
23
Előszó a harmadik kiadáshoz
25
„A” rész - Jog- és intézményrendszer
27-373
I. Fejezet: Az európai integráció története
29-61
l. Európa eredete
29
2. Európa az ókortól a második világháborúig
29-32
3. Európa a második világháború után
32-35
4. Az Európai Közösségek kialakulása
35-38
4.1. Az európai integráció első mérföldköve: az Európai Szén- és Acélközösség
35-37
4.2. Az Európai Védelmi Közösség terve
37
4.3. A Nyugat-európai Unió
37-38
5. Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség
38-43
5.1. Az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Szerződés
39
5.2. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés
39-40
5.3. Az 1957-es Intézményegyesítő Szerződés
40
5.4. Az 1965-ös Fúziós Szerződés
40
5.5. Euroszklerózis
41
5.6. Az első bővítés
42
5.7. Déli bővítések
42-43
5.7.1. A második bővítés
42
5.7.2. A harmadik bővítés
42-43
6. Az Egységes Európai Okmány
43-44
7. A Maastrichti Szerződés előzményei
44-48
7.1. A Maastrichti Szerződés
46-48
8. A negyedik bővítés
48-49
9. Az Amszterdami Szerződés
49-51
10. A Nizzai Szerződés
51-53
11. Az ötödik, hatodik és hetedik bővítési kör
53-54
12. Út az Alkotmányos Szerződés felé
55-59
12.1. Szerződés egy Európai Alkotmány létrehozásáról
56-57
12.2. Az Alkotmányos Szerződés bukásától az ún. Reformszerződésig
58-59
13. A Lisszaboni Szerződés
59
14. Az első „szűkülés”: a Brexit
60
Ajánlott irodalom
61
II. Fejezet: Integrációs célok és értékek az alapító szerződésekben
62-70
1. A jogállamiság
64-70
1.1. A jogállamiság az Európai Unió Bírósága gyakorlatában
65-66
1.2. Jogállamiság és kondicionalitás
66-70
1.2.1. A Bizottság jogállamiság-kerete
67-68
1.2.2. Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer
68-70
Ajánlott irodalom
70
III. Fejezet: Az EU intézményrendszere
71-176
1. Az Európai Tanács
73-81
1.1. Európai Tanács-Európa Tanács
73-75
1.1.1. Az Európa Tanács kapcsolata az Európai Unióval
73-74
1.1.2. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az EU
74-75
A Bosphorus-ügy
75
1.2. Az Európai Tanács
75-81
1.2.1. Az Európai Tanács létrejötte
75-76
1.2.2. Az Európai Tanács összetétele
76-77
1.2.3. Az Európai Tanács feladatai és elnöke
77-78
1.2.4. Az Európai Tanács ülései
78-79
1.2.5. Az Európai Tanács döntéshozatala
80-81
Ajánlott irodalom
81
2. Az Európai Unió Tanácsa
82-94
2.1. A Tanács összetétele és működése
82-90
2.1.1. A tanácsi formációk
82-84
Az Általános Ügyek Tanácsa
83
A Külügyek Tanácsa
83-84
2.1.2. A Tanács ülései
84-85
2.1.3. A COREPER, a bizottságok és a munkacsoportok
85-87
2.1.4. A Tanács soros elnöksége
87-89
2.1.5. A Főtitkárság
89-90
2.2. A Tanács feladatai
90-92
2.2.1. Az uniós jogszabályok megvitatása és elfogadása
90
2.2.2. A tagállami szakpolitikák koordinálása
91
2.2.3. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakítása
91
2.2.4. Nemzetközi megállapodások megkötése
92
2.2.5. Az Unió költségvetésének elfogadása
92
2.3. Döntéshozatal a Tanácsban
92-94
2.3.1. Az egyhangú döntéshozatal
93
2.3.2. A minősített többséggel történő döntéshozatal
93-94
Ajánlott irodalom
94
3. Az Európai Bizottság
95-111
3.1. A Bizottság összetétele és tagjainak kinevezési eljárása
95-98
3.1.1. A biztosok száma és kinevezésük feltételei
95-96
3.1.2. A Bizottság tagjainak kinevezési eljárása és hivatali idejük
96-98
3.2. A Bizottság szervezeti felépítése és döntéshozatala
98-101
3.2.1. A Bizottság elnöke
98-99
3.2.2. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
99
3.2.3. A biztosi kabinetek
99
3.2.4. A Bizottság főtitkára
100
3.2.5. Főigazgatóságok és szolgálatok
100-101
3.2.6. Döntéshozatali eljárások a Bizottságban
101
3.3. A Bizottság és tagjainak függetlensége, elszámoltathatósága, és megbízatásuk megszűnésének okai
102-105
3.3.1. A függetlenség szerepe és garanciái
102
3.3.2. Összeférhetetlenségi szabályok
102-103
3.3.3. Az elszámoltathatóság eszközei
103-104
3.3.4. A biztosi megbízatás megszűnésének okai és esetei
104-105
3.4. A Bizottság feladatai
105-111
3.4.1. Áttekintés
105-106
3.4.2. A Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról való gondoskodás
106-107
3.4.3. Az uniós jog alkalmazásának felügyelete
107
3.4.4. Az uniós költségvetés végrehajtása és a programok irányítása
107-108
3.4.5. Koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatok a Szerződésekben meghatározott feltételek szerint
108
3.4.6. Az Unió külső képviselete
108-109
3.4.7. Javaslattétel jogalkotási aktusok elfogadására
109-110
3.4.8. Indítványtétel az Unió tevékenységének éves és többéves programjára
110-111
Ajánlott irodalom
111
4. Az Európai Parlament
111-122
4.1. Az Európai Parlament létrejötte
111
4.1.1. A Parlament elődei: a Közös Gyűlés és a Gyűlés
111
4.2. Az Európai Parlament működése
111-116
4.2.1. Az Európai Parlament székhelye
111-112
4.2.2. Az Európai Parlament képviselői és választásuk
112-113
4.2.3. Az Európai Parlament tisztségviselői
113-114
4.2.4. Az Európai Parlament pártcsoportjai
114-115
4.2.5. Az Európai Parlament határozatképessége, nyelvei, bizottságok
115-116
4.3. Az ombudsman és a Petíciós Bizottság
116-117
4.4. Az Európai Parlament hatáskörei
117-121
4.4.1. Önigazgatási hatáskör
117
4.4.2. Részvétel a jogalkotásban
117-119
4.4.2.1. Konzultációs eljárás
117
4.4.2.2. Rendes jogalkotási eljárás
118
4.4.2.3. Egyetértési eljárás
118
4.4.2.4. Költségvetési eljárás
119
4.4.3. Politikai ellenőrző szerep
119-120
4.4.4. Jogi ellenőrző szerep
120-121
4.5. Demokráciadeficit és európai parlamentarizmus
121-122
Ajánlott irodalom
122
5. Az Európai Számvevőszék
123-127
5.1. A Számvevőszék létrejötte
123
5.2. A Számvevőszék összetétele és szervezete
123-124
5.3. A Számvevőszék függetlensége
124-125
5.4. A Számvevőszék működése
125-127
Ajánlott irodalom
127
6. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank
127-146
6.1. A KBER és az EKB létrejötte
127-131
6.1.1. A gazdasági és monetáris unió programja
127-129
6.1.2. A KBER kétszintű szervezeti felépítése és az eurórendszer
129-130
6.1.3. A tagállami jegybankok szerepe és jogi helyzete a KBER-ben
130-131
6.2. Az EKB célkitűzései
131
6.3. Az EKB feladatai
132-136
6.3.1. Alapvető feladatok
132-133
6.3.1.1. Az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása
132
6.3.1.2. A devizaműveletek végzése
132
6.3.1.3. A tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése
132-133
6.3.1.4. A fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása
133
6.3.2. A bankjegy- és érmekibocsátás szabályozása
133-134
6.3.3. Egyéb feladatok
134-136
6.3.3.1. Konzultatív és véleményező funkció
134
6.3.3.2. A hitelintézetek prudenciális felügyelete
135
6.3.3.3. Statisztikai feladatok
135
6.3.3.4. Jogalkotó és végrehajtó funkció
136
6.4. Az EKB döntéshozatali rendszere
136-139
6.4.1. A Kormányzótanács
136-138
6.4.2. Az Igazgatóság
138
6.4.3. Az Általános Tanács
138-139
6.5. A jegybanki függetlenség és annak uniós jogi biztosítékai
139-143
6.5.1. Elméleti alapvetés
139-140
6.5.2. Intézményi függetlenség
140
6.5.3. Személyi függetlenség
140-142
6.5.3.1. Alkalmassági kritérium és kinevezési eljárás
140
6.5.3.2. Hivatali idő és újraválaszthatóság
140-141
6.5.3.3. A felmentési eljárás és garanciái
141
6.5.3.4. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos biztosítékok
141-142
6.5.4. Funkcionális függetlenség
142
6.5.5. Pénzügyi-gazdasági függetlenség
142
6.5.6. Jogforrástani megközelítés
142-143
6.6. Az EKB demokratikus elszámoltathatósága és a bírói felülvizsgálat
143-146
6.6.1. Az EKB kapcsolata a Tanáccsal és a Bizottsággal
143-144
6.6.2. Az EKB beszámolási kötelezettsége
144
6.6.3. Az EKB és az Európai Parlament monetáris párbeszéde
144-145
6.6.4. Az EKB és az Európai Unió Bírósága
145-146
Ajánlott irodalom
146
7. Az Európai Unió Bírósága
147-169
7.1. Az Unió bírósági rendszerének fejlődése
147-148
7.2. A Bíróság
148-154
7.2.1. Összetétele
148-149
7.2.2. A bírák és a főtanácsnokok kinevezése
149-150
7.2.3. A bírákra és a főtanácsnokokra vonatkozó közös szabályok
150-151
7.2.4. A Bíróság elnöke és hivatalvezetője
151-152
7.2.5. Az ítélkező testületek
152-153
7.2.6. A Bíróság hatáskörei
153-154
7.3. Törvényszék
155-158
7.3.1. Összetétele
155
7.3.2. A bírák, az elnök és a hivatalvezető
155
7.3.3. Ítélkező testületek
156-157
7.3.4. A Törvényszék hatáskörei
157
7.3.5. Fellebbezés a Törvényszék határozataival szemben
157-158
7.4. A Közszolgálati Törvényszék (2005-2016)
159-160
7.5. A bírósági rendszer reformja
160-163
7.6. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás fontosabb szabályai
164-168
7.6.1. Eljárás a Bíróságon
164-167
a) Az eljárás vázlata
164
b) A képviselet
164-165
c) A nyelvhasználat
165
d) Az írásbeli szakasz
165
e) Az előzetes jelentés
166
f) Bizonyítás
166
g) Szóbeli szakasz
166
h) Gyorsított eljárás
167
i) Egyszerűsített eljárás
167
j) Tanácskozás és az ítélet
167
k) Fellebbezések a Törvényszék határozatai ellen
167
7.6.2. Eljárás a Törvényszéken
168
Ajánlott irodalom
168-169
8. Tanácsadó testületek
169-171
8.1. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
169-170
8.2. Régiók Európai Bizottsága
170-171
9. Az Európai Beruházási Bank
171-176
9.1. Az EBB feladatai
171-172
9.2. Finanszírozási alapelvek
172-173
9.3. Az EBB döntéshozatali rendszere
174-175
9.3.1. A Kormányzótanács
174
9.3.2. Az Igazgatótanács
174
9.3.3. Az Igazgatási Bizottság
175
9.3.4. A Számvizsgáló Bizottság
175
9.4. Az EBB és az Európai Unió Bírósága
175-176
IV. Fejezet: Az EU jogrendszere
177-274
1. Az Európai Unió jogi személyisége
177-178
2. Az Európai Unió jogrendszere - az uniós jog forrásai
178-195
2.1. Az Európai Unió jogrendszere
178-179
2.2. Az uniós jog jogforrási rendszere
180-195
2.2.1. Elsődleges uniós jogforrások
180-186
2.2.2. Másodlagos jogforrások
186-195
2.2.2.1. Általános követelmények
186-189
a) A jogi aktus típusának megválasztása
186-187
b) A másodlagos jogi aktusok jogalapja
187
c) A másodlagos jogi aktusok indoklása
187
d) A másodlagos jogi aktusok hatálya
187-188
e) A másodlagos jogi aktusok kihirdetése és hatálybalépése
188
f) A másodlagos jogi aktusok számozása
188-189
2.2.2.2. A másodlagos jogforrások típusai
189-195
a) Rendelet
189-190
b) Az irányelv
190-192
c) A határozat
193-194
d) A nem kötelező erejű másodlagos jogforrások: a vélemény és az ajánlás (soft law/puha jog)
194-195
3. A másodlagos uniós jogi aktusok hierarchiája
195-199
3.1. Jogalkotási aktusok
196
3.2. A nem jogalkotási aktusok
196-198
3.2.1. Felhatalmazáson (delegáláson) alapuló jogi aktusok (EUMSZ 290. cikk)
197-198
3.2.2. Végrehajtási aktusok (EUMSZ 291. cikk)
198
3.3. Egyéb jogforrások
199
3.4. Az uniós acquis - uniós vívmányok
199
4. A jogi aktusok elfogadására irányuló eljárások
199-216
4.1. A jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárás
201-207
4.1.1. A rendes jogalkotási eljárás
201-206
4.1.2. Különleges jogalkotási eljárások
206-207
4.2. A nemzeti parlamentek szerepe a jogalkotási eljárásokban
207-209
4.3. A nem jogalkotási eljárások
209-216
4.3.1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása (EUMSZ 290. cikk)
210-211
4.3.2. Végrehajtási aktus elfogadására irányuló eljárás (komitológia, EUMSZ 291. cikk)
211-216
Tanácsadó bizottsági eljárás
214
Vizsgálóbizottsági eljárás
214-216
5. A hatáskör-átruházás elve - az Európai Unió hatáskörei
216-225
5.1. A hatáskör-átruházás elve (EUMSZ 5. cikk)
217
5.2. Az uniós hatáskörök fajtái
217-220
a) Kizárólagos uniós hatáskörök
218
b) Megosztott hatáskör
218-219
c) A tagállami intézkedéseket támogató, összehangoló vagy kiegészítő hatáskörök
220
5.3. Az ún. rugalmassági klauzula (EUMSZ 352. cikk)
220-221
5.4. A szubszidiaritás elve
221-223
5.4.1. A szubszidiaritás elvének a jelentése
222-223
5.5. Az arányosság elve
224-225
6. Jogharmonizáció
225-234
6.1. A jogharmonizáció/jogközelítés fogalma és fajtái
225-226
6.2. Jogharmonizációs jogalapok
227-228
6.3. A jogharmonizációs intézkedések fajtái - a jogharmonizáció eszközei
228-229
6.4. A tagállami jogharmonizációs célú jogalkotási feladatok teljesítése
229-233
6.5. Egyéb uniós szabályozási módszerek
233-234
7. Az uniós jog alapelvei
234-274
7.1. Az uniós jog elsőbbsége és autonómiája
234-240
7.1.1. Az uniós jog elsőbbsége
234-239
7.1.2. Az uniós jog autonómiája
239-240
7.2. Az uniós jog közvetlen hatályának elve
240-252
7.2.1. A közvetlen hatály elvének fogalma és fajtái
240
7.2.2. A közvetlen hatály elvének kimunkálása az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában
241-252
a) A Szerződések közvetlen hatálya
243-244
b) A rendeletek közvetlen hatálya
244-245
c) A határozatok közvetlen hatálya
245-246
d) Az irányelvek közvetlen hatálya
246-252
7.3. A közvetlen alkalmazhatóság elve
252-253
7.4. A közvetett hatály - értelmezési kötelezettség elve
253-255
7.5. A kölcsönös elismerés elve
255-258
7.6. Az alapvető jogok védelme az Európai Unióban
258-
7.6.1. Az alapvető jogok védelme az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában
259-262
7.6.2. Az alapvető jogok szabályozásának történeti fejlődése az elsődleges uniós jogban
262-264
7.6.3. Az Európai Unió alapértékei és védelmük
264-266
7.6.3.1. Az alapvető értékek tagállami megsértése esetén követendő eljárás és jogkövetkezmények
265-266
a) Az alapvető értékek megsértésének egyértelmű veszélye esetén követendő eljárás
265
b) Az alapvető értékek súlyos és tartós megsértése esetén követendő eljárás
265-266
7.6.4. Az alapvető jogok
266
7.6.5. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
266-271
7.6.6. Az Unió csatlakozása az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (EJEE)
271-273
Ajánlott irodalom
273-274
V. Fejezet: A tagállamok kötelezettségei az uniós jog érvényesülése érdekében
275-288
1. A lojális együttműködés elve
275-281
1.1. A lojális együttműködés elvének fogalma
276-278
1.2. A tagállamokat terhelő általános kötelezettségek címzettjei
278-280
a) A tagállami jogalkotó szervek szerepe az uniós jog végrehajtásában
278
b) A tagállami közigazgatás szerepe a tagállami kötelezettségek teljesítésében
278-279
c) A tagállami igazságszolgáltatás szerepe az uniós jog érvényesítésében
279-280
1.3. A lojális együttműködés elve az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában
280-281
2. A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértése esetén
281-287
2.1. A tagállami kártérítési felelősség elvének jelentéstartalma
281-285
2.2. A tagállamnak az uniós jog megsértéséért fennálló kártérítési felelősségének feltételei
285-287
Ajánlott irodalom
287-288
VI. Fejezet: Az Európai Unió Bíróságának egyes eljárásai
289-353
1. Kötelezettségszegési eljárás
289-308
1.1. Az uniós jog érvényesülését kikényszerítő eljárások
289-290
1.2. A kötelezettségszegési eljárás jellemzői
290-291
1.3. A tagállami kötelezettségszegést megalapozó jogsértések
291-297
1.3.1. Az elsődleges és a másodlagos uniós jog rendelkezéseinek megsértése
291-292
1.3.2. A tagállamokat terhelő együttműködési kötelezettség megsértése
292-293
1.3.3. Az Unió által, illetve az Unió és a tagállamok által harmadik országokkal kötött nemzetközi szerződések megsértése
294
1.3.4. Az uniós jog általános elveinek megsértése
294
1.3.5. Tagállami kötelezettségszegés jogalkotással vagy annak elmulasztásával
294-295
1.3.6. A tagállam által kötött, az uniós joggal ellentétes nemzetközi megállapodások
295
1.3.7. A tagállam uniós joggal ellentétes közigazgatási gyakorlata
295-296
1.3.8. A tagállamnak uniós joggal ellentétes bírói gyakorlata
296
1.3.9. Az „általános és tartós” tagállami jogsértések
297
1.4. A kötelezettségszegési eljárás megindítása
297-298
1.5. A pert megelőző eljárás
298-300
1.6. A bírósági eljárás
301-303
1.6.1. A bírósági eljárás általános szabályai
301
1.6.2. Bizonyítás
301-302
1.6.3. Az ítélet
302-303
1.7. A tagállam által egy másik tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárás jellemzői
303-304
1.8. A tagállami kötelezettségszegést megállapító ítélet végrehajtásának kikényszerítése
305-307
1.9. Az irányelvek átültetésének elmulasztása esetén alkalmazható szankciók
307-308
Ajánlott irodalom
308
2. Semmisségi eljárás
308-327
2.1. A semmisségi eljárás általános jellemzői
308-309
2.1.1. Garanciális felülvizsgálat
308-309
2.1.2. Hatásköri szabályok
309
2.2. A megtámadható jogi aktusok
309-312
2.2.1. Elsődleges jog, nemzetközi szerződések
310
2.2.2. Előkészítő, közbenső intézkedések
310
2.2.3. Megerősítő intézkedések
311
2.2.4. Belső szervezeti intézkedések
311
2.2.5. Nem kötelező jellegű intézkedések
311
2.2.6. Az uniós intézmény gyakorlata, hallgatása
311-312
2.2.7. A hatályon kívül helyezett jogi aktus helyébe lépő új jogi aktus
312
2.2.8. Magánjogi szerződések
312
2.3. Peres felek
312-317
2.3.1. Felperesek
312-317
2.3.1.1. Privilegizált felperesek
313-314
2.3.1.2. Kvázi privilegizált felperesek
314
2.3.1.3. Magánszemélyek keresetindítási joga („locus standi”)
314-317
2.3.1.3.1. A jogi aktus címzettjei
315
2.3.1.3.2. Közvetlen érintettség
315
2.3.1.3.3. Személyes érintettség
315-316
2.3.1.3.4. Rendeleti jellegű jogi aktusok
316-317
2.3.2. Alperesek
317
2.4. A semmisségi kereset jogcímei
317-321
2.4.1. Hatáskör hiánya
318-319
2.4.2. Lényeges eljárási szabálysértés
319-320
2.4.3. A Szerződés vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése
320-321
2.4.4. Hatáskörrel való visszaélés
321
2.5. A semmisség vizsgálatának terjedelme
321-322
2.6. A semmisségi eljárás menete
322-324
2.7. Semmisséget megállapító határozat
324
2.8. Fennmaradó joghatások
324-325
2.9. Az uniós intézmények kötelezettségei a jogi aktust semmisnek nyilvánító, illetve mulasztást megállapító ítéletek esetén
325-326
2.10. A semmisségi kereset és a szerződésen kívüli felelősség kapcsolata
326-327
Ajánlott irodalom
327
3. Mulasztási eljárás
327-332
3.1. Uniós intézmények, szervek, hivatalok mulasztásának megállapítása iránti eljárás
327-328
3.2. Peres felek
328
3.3. A mulasztási eljárás szakaszai
329-332
3.3.1. Perelőkészítő szakasz
329-330
3.3.2. Peres eljárás
330-332
3.3.2.1. Tagállamok, uniós intézmények keresetei
330-331
3.3.2.2. Magánszemélyek keresetei
331-332
Ajálott irodalom
332
4. Az előzetes döntéshozatali eljárás
332-353
4.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás célja, helye az EU jogvédelmi rendszerében
332
4.2. Az előzetes döntéshozatali eljárás jogforrásai
333
4.3. Az előzetes döntéshozatali eljárás szakaszai az EuB előtt
333-335
4.3.1. A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó speciális szabályok
334
4.3.2. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó speciális szabályok
335
4.4. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére jogosultak
335-337
4.4.1. Bíróságok
335-336
4.4.2. Választottbíróságok
336-337
4.4.3. Kamarák, köztestületek
337
4.5. Az előterjeszthető kérdések
337-340
4.5.1. A Szerződések
338
4.5.2. A másodlagos uniós jog
338-340
4.6. A peres felek jogai - a nemzeti bíróságok ezzel kapcsolatos feladatai
340-341
4.7. Az előterjesztés szükségességének mérlegelése
341-342
4.8. Az előterjesztés megengedhetösége - az EuB hatáskörének vizsgálata
342-343
4.9. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés tartalma
343-344
4.10. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére kötelezettek
344-348
4.10.1. Az előterjesztési kötelezettség sajátos esetei
344-345
4.10.1.1. Nemperes eljárások
344-345
4.10.1.2. Uniós jogi norma érvényességének vizsgálata
345
4.10.2. Kivételek az előterjesztési kötelezettség alól
345-347
4.10.3. Az előterjesztési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei
347-348
4.10.3.1. Védelem az uniós jog alapján
347-348
4.11. Az előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott ítéletek hatálya
348-
4.11.1. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet hatálya az eljárást kezdeményező bíróságra
349
4.11.2. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet időbeli hatálya
350
4.11.3. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet hatálya más tagállami bíróságokra
350-353
4.11.3.1. Uniós jogi normát értelmező ítélet hatálya
351
4.11.3.2. Uniós jogi norma érvényességét vizsgáló ítélet hatálya
352-353
Ajánlott irodalom
353
VII. Fejezet: Az uniós polgárság
354-373
1. Az uniós polgárság fogalma és tartalma
354-355
2. Az uniós polgárság alanyi köre
355-358
a) Uniós polgárok a tagállamok állampolgárai
355-357
b) Az állampolgársági szabályok harmonizálásának hiányából eredő problémák
357-358
3. Az uniós polgárok jogai
359-372
3.1. A szabad mozgás joga
359-361
3.2. Választójog
361-365
a) Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon a tartózkodás helye szerinti tagállamban
362-364
b) Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon a tartózkodás helye szerinti tagállamban
364-365
3.3. A diplomáciai és konzuli védelemhez való jog
365-367
3.4. Az európai ombudsmani (EO) panasz joga
367-369
3.5. A petíciós jog
370-371
3.6. Az uniós polgári kezdeményezéshez való jog
372
Ajánlott irodalom
372-373
„B” rész - Belső piac joga
375-575
I. Fejezet: Belső piac fogalma és az alapszabadságok
377-389
1. A belső piac
377
2. Az alapszabadságok általános kérdései
378
2.1. A négy szabadsággal kapcsolatos alapvetések
378
2.1.1. Az alapszabadságok jelentősége
378
2.1.2. Az alapszabadságok viszonya egymáshoz
378
3. Az alapszabadságok hatálya
379-380
3.1. Határokon átívelő viszonyok
379
3.2. Kivételek
380
3.3. Joggal való visszaélés az alapszabadságok kapcsán
380
4. Közvetlen alkalmazás
381
5. Az alapszabadságokkal kapcsolatos kötelezettségek
381-383
5.1. Tagállamok
381-382
5.2. Személyek
382
5.3. Az EU intézményei
383
6. Tilalmi rendelkezések
383-384
6.1. A diszkrimináció tilalma
383-384
6.2. Nem diszkriminatív jellegű korlátozások
384
7. Kivételek az alapszabadságok megsértését tiltó szabályok alól
385-388
7.1. Az EUMSZ által rögzített kivételek
385
7.2. Az uniós írott jogban nem szereplő kivételek
386
7.3. Az arányosság elve
386-388
7.4. Ütközés az uniós alapjogokkal
388
Ajánlott irodalom
388-389
II. Fejezet: Az áruk szabad áramlása
390-432
1. Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések hatálya
390-392
2. Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések alanyai
392-393
3. Az Európai Unió mint vámunió
393-396
3.1. Az áruforgalom alapszabadságának külső oldala
394-395
3.2. Az áruforgalom alapszabadságának belső oldala
395
4. Vámok és vámokkal azonos hatású intézkedések
396-397
5. A tagállamon belüli diszkriminatív és piacvédő adók
397-399
6. A mennyiségi korlátozások kiküszöbölése
400-431
6.1. Általános kérdések
400-401
6.2. A behozatallal kapcsolatos mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó tilalmi rendelkezések tárgyi hatálya
402
6.3. A behozatallal kapcsolatos mennyiségi korlátozásokkal és az azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó rendelkezések alanyi hatálya
402-403
6.4. Az áruk behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozások tartalmi kérdései
403-406
6.4.1. Az import közvetlen tilalma vagy korlátozása
403-404
6.4.2. Diszkrimináció
404-406
6.5. A behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések
406-419
6.5.1. Általános alapvetések
406-408
6.5.2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésekkel kapcsolatos bírósági gyakorlat
408-419
6.5.2.1. Dassonville-ügy
408-410
6.5.2.2. A Cassis de Dijon-ügy
410-413
6.5.2.3. Keck-ügy
413-415
6.5.2.4. A Keck-formula alkalmazása a reklámok esetén
415-417
6.5.2.5. De Agostini-ügy
417-418
6.5.2.6. A termék bizonyos célra való használatának tilalma
418-419
6.6. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés
419-421
6.6.1. A kiviteli korlátozások tilalmi szabályainak szerepe
419
6.6.2. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások
419-420
6.6.3. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések
420-421
6.7. A mennyiségi korlátozások tilalma alóli kivételek
421-430
6.7.1. A kivételek általános kérdései
421-429
6.7.1.1. Közerkölcs
423-424
6.7.1.2. Közrend
424-425
6.7.1.3. Közbiztonság
425-426
6.7.1.4. Emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme
426-427
6.7.1.5. Művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme
427
6.7.1.6. Ipari és kereskedelmi tulajdon védelme
428-429
6.7.2. Íratlan kivételek, kényszerítő érdekek
429-430
6.8. Teszt a EUMSZ 34. cikke alkalmazására
431
7. Állami monopóliumok
431-432
Ajánlott irodalom
432-433
III. Fejezet: A munkavállalók szabad mozgása
434-460
1. A munkaerő szabad áramlásának koncepciója
434-435
2. A munkavállaló fogalma - az EUMSZ 45. cikkének személyi hatálya
436-439
3. A munkavállalókat és családtagjaikat megillető jogosultságok
440-452
3.1. Az EUMSZ 45. cikke
440-441
3.2. A Tanács 492/2011/EU rendelete a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról
441-451
3.2.1. A foglalkoztatáshoz való jog
441-444
a) A közvetlen diszkrimináció tilalma
442
b) A közvetett diszkrimináció tilalma
442-443
c) A piacra jutást gátló nem diszkriminatív szabályok
443-444
3.2.2. A foglalkoztatás során biztosított egyenlő bánásmód
444-451
3.2.2.1. Foglalkoztatási és munkafeltételek
444-445
3.2.2.2. Szociális előnyök
445-447
3.2.2.3. Adóelőnyök
447-449
3.2.2.4. Lakhatás
449
3.2.2.5. Szakiskolai képzés, átképzés
449-451
3.2.2.6. Szakszervezeti jogok
451
3.3. A családtagokat megillető jogosítványok
451-452
4. Nemzetközi elem szükségessége
452-453
5. Kivételek a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása alól
454-458
5.1. A közrendi, közbiztonsági kivételek
454-455
5.2. A közszolgálatban történő foglalkoztatás
455-456
5.3. A bírói esetjog kivételei
456-458
6. Társadalombiztosítási szabályok
458-459
Ajánlott irodalom
459-460
IV. Fejezet: A letelepedés, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságának közös alapjai
461-479
Példa
462-463
1. A szabályozás szintjei
463-464
2. Tagállamok közötti szituáció
464-465
3. A szabadságok elhatárolása egymástól és más jogintézményektől
465-470
3.1. Diszkriminációtilalom
466
3.2. Munkavállalás
467
3.3. Letelepedés és szolgáltatásnyújtás
467-468
3.4. Letelepedés és tőkemozgás
468-469
3.5. Szolgáltatásnyújtás és tőkemozgás
469-470
4. Egyenlő bánásmód
470-471
5. Kölcsönös elismerés
471-472
6. A korlátozások igazolhatósága
472-477
6.1. Az EUMSZ alapján
473
6.2. Az EuB gyakorlatában
474
6.3. A Gebhard-teszt
474-477
7. Joggal való visszaélés
477-478
8. A letelepedési jog, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságainak alkalmazása
478-479
V. Fejezet: Letelepedési jog
480-496
1. A letelepedés funkciója
480
2. A letelepedés fogalma
481
3. Elsődleges és másodlagos letelepedés
482
4. Származási tagállam és fogadó tagállam
482
5. A letelepedési jog alanyai
483
6. A társaságok szabad letelepedése
483-492
6.1. A társaság jogi léte
483-484
6.2. Székhely
485-486
6.3. Az EuB gyakorlata a társaságok letelepedési joga vonatkozásában
486-491
6.3.1. Daily Mail
486-487
6.3.2. Centros, Überseering, Inspire Art, SEVIC
487-489
6.3.3. Cartesio, VALE, Polbud
489-491
6.4. A nemzetközi átalakulás tételes jogi szabályozása: a 2019/2121 irányelv
491-492
7. A letelepedési jog és a nemzetközi adójog
492-496
7.1. A kettős adóztatás
492
7.2. Letelepedés és illetőség
492-493
7.3. Az európai joggyakorlat
493-496
VI. Fejezet: A szolgáltatások szabadsága
497-510
1. Szolgáltatás fogalma
497-499
2. A szabadság alanyai
499-500
3. A szabadság tartalma
500-507
3.1. A Carpenter-ügy
501
3.2. A szolgáltatási irányelv
501-503
3.3. Szabályozott szakmák
503-507
3.3.1. A jogi szolgáltatások
504-507
4. Korlátozások és igazolások
507-510
4.1. Eltérő tagállami szabályok
508
4.2. Közrend és közbiztonság, közérdeken alapuló nyomós ok
508-509
4.3. Reklámozási és ajánlattételi tilalom
509-510
VII. Fejezet: A tőke- és fizetési műveletek szabadsága
511-522
1. A tőkemozgás és a fizetési műveletek tárgya
511-514
1.1. Tőkemozgás
511-514
1.1.1. Közvetlen befektetés - portfólióbefektetés
512-513
1.1.2. Beruházásvédelem
513-514
1.2. Fizetési műveletek
514
2. A jogosultak
515
3. Korlátozások és igazolások
515-522
3.1. A tételes jogi korlátozások
515-517
3.2. Kettős adóztatás
517-518
3.3. Állami protekcionizmus
518-524
3.3.1. Aranyrészvények
518-519
3.3.2. Hatósági ellenőrzés
519-521
Magyar példa: a Lex MOL
520-521
3.4. További igazolási lehetőségek
521-522
3.4.1. A magyar termőföldre vonatkozó 2013-as szabályozás
522
VIII. Fejezet: Az Európai Unió versenyjoga
523-575
1. Célok
523-524
2. Hatáskör
524-525
3. Az Európai Unió kartelljoga
525-542
3.1. Az uniós kartelljog viszonya a hasonló nemzeti versenyjogi szabályokhoz
525
3.2. Az uniós kartelljog hatálya
525-527
3.3. Kartelltilalom - EUMSZ 101. cikk
527-542
3.3.1. A kartelltilalom tényállási elemei
527-542
3.3.1.1. Megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és egyeztetett magatartások
529-531
3.3.1.1.1. A megállapodás fogalma
529
3.3.1.1.2. A vállalkozások társulásai által hozott döntések
529-530
3.3.1.1.3. Összehangolt magatartás
530-531
3.3.1.2. A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás
531-533
3.3.1.3. A verseny korlátozása
533-535
3.3.1.3.1. A verseny célzatos korlátozása
533
3.3.1.3.2. A nem kifejezetten, csak hatásukban versenykorlátozó megállapodások
533-535
3.3.1.4. A kartelltilalom alóli mentesítés
536-538
3.3.1.4.1. Rendelet a mentesítésről
536-537
3.3.1.4.2. Csoportos mentesítések
537
3.3.1.4.3. Vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira vonatkozó csoportmentességi rendelet
537-538
3.3.1.5. A versenyt korlátozó, torzító megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és egyeztetett magatartások csoportosítása
538-542
3.3.1.5.1. Horizontális vállalati kooperációk
538-539
3.3.1.5.2. A tulajdonosi szerkezet megváltoztatása
540
3.3.1.5.3. Áruforgalmazás - Vertikális vállalati együttműködés
540-541
3.3.1.5.4. Technológiaátadás
541-542
4. A domináns piaci helyzettel való visszaélés tilalma - EUMSZ 102. cikk
542-550
4.1. Általános megközelítés
542
4.2. Piaci erőfölény
542-544
4.2.1. Az erőfölény meghatározása
542-544
4.2.1.1. Együttes (kollektív) piaci erőfölény
543
4.2.1.2. A piaci erőfölény megállapításának feltételei
543
4.2.1.3. A releváns árupiac
543-544
a) A tárgyi szempontból releváns piac, azaz árupiac
543-544
b) Területileg releváns piac
544
4.3. A piaci erőfölénnyel való visszaélés
544-550
4.3.1. A piaci erőfölénnyel való korlátozó hatású visszaélés
545-548
4.3.1.1. Az üzleti kapcsolat megtagadása
545-546
4.3.1.2. Felfaló ár
546-547
4.3.1.3. Egyetlen márkához kötés, hűségkedvezmény
547-548
4.3.1.4. Árukapcsolás
548
4.3.2. Kizsákmányoló jellegű visszaélések
548-550
4.3.2.1. Túlzottan magas ár éstisztességtelen üzleti feltételek
549
4.3.2.2. A termelés korlátozása
549
4.3.2.3. Az üzleti partnerek diszkriminációja
549
4.3.2.4. Jogkövetkezmények
549-550
5. Fúziókontroll
550-558
5.1. Általános kérdések
550
5.2. A Fúziós Rendelet hatálya
551-553
5.2.1. A fúziók formái
551-552
5.2.1.1. Összeolvadás
551
5.2.1.2. Az adott vállalkozás feletti irányítás, ellenőrzés megszerzése
551
5.2.1.3. Közös vállalat
551-552
5.2.2. A fúziók ún. uniós (közösségi) léptéke
552-553
5.2.3. A forgalom számításának elvei
553
5.2.3.1. Érintett vállalkozások
553
5.2.3.2. Kapcsolódó vállalkozások
553
5.2.3.3. Forgalom
553
5.3. A fúziók engedélyezésének feltételei
553-556
5.3.1. Dominanciateszt
553-554
5.3.2. A „SIEC”-teszt (significant impediment of effective competition)
554-556
5.3.3. Versenykorlátozó mellékmegállapodások
556
5.4. Kapcsolat a tagállami fúziókontrollról szóló szabályokhoz; a „one-stop-shop” rendszer
556
5.5. Eljárási szabályok
557-558
5.5.1. Az összefonódás bejelentése
557
5.5.2. Kétszakaszos eljárás
557-558
5.6. Fúziókontroll (Fúziós Rendelet) - átekntés
558
6. Állami és különleges státusú vállalatok
559-562
6.1. Általános kérdések
559
6.2. A 106. cikk (1) bekezdése
559-560
6.2.1. A köz- és privilegizált vállalkozások meghatározása
559-560
6.2.2. Tilalmazott intézkedések
560
6.3. A 106. cikk (2) bekezdése
561-562
6.3.1. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás
561
6.3.2. Alkalmazhatóság előfeltételei
561
6.3.3. A vállalkozásra rábízott szolgáltatás ellátásának akadályozása
561-562
6.4. Az Európai Bizottság kompetenciája
562
7. Állami támogatások
562-572
7.1. Az állami támogatás megállapításának előfeltételei
563-568
7.1.1. Az állami támogatás fogalmi elemei
565-566
7.1.1.1. Általános feltételek
565
7.1.1.2. A tagállam tőkerészesedése az adott vállalkozásban
565
7.1.1.3. Keresztszubvenció
566
7.1.1.4. Adók, járulékok, illetékek által finanszírozott állami támogatások
566
7.1.1.5. A tagállamok általi vagy állami forrásból származó támogatások
566
7.1.2. A támogatott vállalkozások és áruk
567
7.1.3. A támogatás sajátos vonásai
567-568
7.1.4. A támogatás versenyt torzító hatása
568
7.1.5. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége
568
7.1.6. De minimis szabály
568
7.2. Kivételek az állami támogatások tilalma alól
569-570
7.3. Az állami támogatásokra vonatkozó eljárásjogi kérdések
570-572
7.3.1. Új állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás
570-571
7.3.1.1. Bejelentési kötelezettség
570-571
7.3.1.2. Előzetes ellenőrzés
571
7.3.1.3. Az állami szubvenció visszatérítése
571
7.3.2. A már hatályban lévő támogatásokra vonatkozó eljárási szabályok
572
7.3.3. Rendkívüli körülmények
572
Ajánlott irodalom
572-575
1. számú függelék: Az Európai Unió ügynökségei és egyéb szervei
579-600
1. Szabályozási ügynökségek és szervek
579-596
1.1. Politikai ügynökségek
580-592
1.1.1. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületé (BEREC)
580
1.1.2. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
580-581
1.1.3. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
581
1.1.4. Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
581-582
1.1.5. Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
582
1.1.6. Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)
582-583
1.1.7. Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUREFOUND)
583
1.1.8. Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
583
1.1.9. Európai GNSS Ügynökség (GSA)
584
1.1.10. Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
584
1.1.11. Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA)
585
1.1.12. Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
585
1.1.13. Európai Határőrizeti Ügynökség (EMA)
586
1.1.14. Európai Képzési Alapítvány (ETF)
586
1.1.15. Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
587
1.1.16. Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)
587
1.1.17. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)
588
1.1.18. Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
588
1.1.19. Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP)
589
1.1.20. Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)
589
1.1.21. Európai Vasúti Ügynökség (ERA)
590
1.1.22. Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
590
1.1.23. Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
591
1.1.24. Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)
591
1.1.25. Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
591-592
1.2. Közös kül- és biztonságpolitikai ügynökségek
592-593
1.2.1. Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (ISS)
592
1.2.2. Az Európai Unió Müholdközpontja (EUSC)
593
1.2.3. Európai Védelmi Ügynökség (EDA)
593
1.3. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködési ügynökségek
593-596
1.3.1. Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)
593-594
1.3.2. Európai Rendőrakadémia (CEPOL)
594-595
1.3.3. Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
595-596
2. Az Euratom-Szerződés alapján létesített ügynökségek és testületek
596
2.1. A Fúzióenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás
596
2.2. Euratom Ellátási Ügynökség (ESA)
596
3. Végrehajtó ügynökségek
597-598
3.1. A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala (TEN-T EA)
597
3.2. Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA)
597
3.3. Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (EAHC)
597
3.4. Kutatási Végrehajtási Ügynökség (REA)
598
3.5. Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)
598
3.6. Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség (EACI)
598
4. Pénzügyi felügyeleti szervek
598-599
4.1. Európai Bankhatóság
598
4.2. Európai Értékpapírpiaci Hatóság
599
4.3. Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság
599
4.4. Európai Rendszerkockázati Testület
599
5. Egyéb szervek
599-600
5.1. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)
599
5.2. Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS)
600
Ajánlott irodalom
600
2. számú függelék: Az Európai Unió bírósága határozatainak jegyzéke
603-625
Kolofon
Hátsó borító