Az egyetemes politikai gondolkodás története

Szerkesztők: Paczolay Péter; Szabó Máté
További szerzők: Platón; Arisztotelész; Machiavelli, Niccoló; Bodin, Jean; Hobbes, Thomas; Spinóza; Locke, John ; Montesquieu; Hume, David; Rousseau, Jean-Jacques; Burke, Edmund; Möser, Justus; Humbold, Wilhelm von; Kant, Immanuel ; Hegel, Georg Wilhelm Friedrich; Mill, John Stuart; Tocqueville, Alexis de; Weber, Max; Schumpeter, Joseph Alois
Cím: Az egyetemes politikai gondolkodás története
Alcím: Szöveggyűjtemény
Sorozatcím: Rejtjel politológia könyvek ; 1.
Megjelenési adatok: Rejtjel, Budapest, 1999. | ISSN: 1585-6747 | ISBN: 963-9149-31-4

coverimage A kötet szerkezete és koncepciója oktatási gyakorlatunkhoz kötődik, s tükrözi az ELTE ÁJK Politológia Tanszékén kialakult tantárgyinegosztást. így nem foglalkozik sem a magyar eszmetörténettel, sem a szocialista és marxista irányzatokkal, és a modem politológiai elméletekkel sem. Az egyetemes politikaelmélet történetének az ókortól a modern politológia születéséig ívelő fejődési szakaszát tekinti át a Nyugat-Európában kialakult elméletek között tallózva. A politikaelmélet a politikai jelenségeket és folyamatokat leíró és magyarázó, viszonylag koherens a filozófiai és tudományos absztrakció bizonyos - koronként változó - szintjén mozgó elmélet. A politikaelmélet nem azonos az államelméletek történetével, mivel a politika az államnál szélesebb jelenségszférát ölel fel. De nem azonos a politikai filozófia történetével sem, bár a politikaelméletek gyakran filozófiai síkon fogalmazódnak meg. Viszonylag jól elkülöníthető a politikai eszmék történetétől is. A politikai eszmék politikai célokat, követelményeket, programokat fogalmaznak meg vagy támasztanak alá. Míg az államelmélet és a politikai filozófia története a politikaelméletnél szőkébb, addig a politikai eszmék története a politikaelméletnél tágabb diszciplína. A politikai gondolkodás története pedig mindezeket magába foglalja. A politikaelmélet története csak viszonylagosan különíthető el a politikai eszmék történetétől, mindkettő a társadalmi-politikai berendezkedés és a társadalmi tudat adott fokához kötődik, s alapproblémáik, amelyeket a társadalmi gyakorlat vet fel, közösek. A politikaelméletek, jóllehet többnyire nem olyan közvetlen formában, mint a politikai eszmék, de állási foglalnak koruk társadalmi-politikai kérdéseiben, és problémafelvetéseiket, témaválasztásaikat ugyanazok az értékrendek orientálják, mint a politikai eszmékét. A politikaelméletet tárgya határozza meg, az a problematika, amelyet a korabeli társadalmi-politikai gyakorlat felvet. A feldolgozott problémák kiválasztását ebből a problématömegből pedig a történetileg változó társadalmi-politikai értékrendek orientálják. Politikaelméletről először az ókorban, a görögöknél beszélhetünk. Az antik minták középkori felelevenítése és a reneszánsz politikaelmélet egyaránt a városi polgárság ideológiai törekvéseihez kapcsolódnak. A polgárság a tőkés termelés csíráinak, majd a kapitalizmusnak a megjelenésével összefüggésben alakította ki saját politikai értékrendjét és politikaelméletét.
Kategóriák: Filozófia, Politikatudomány
Tárgyszavak:
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
Bevezetés az egyetemes politikaelmélet történetének tanulmányozásába
7-8
Platón összes művei
9-21
   Állam
9-18
      Ötödik könyv
11-14
      Nyolcadik könyv
14-18
   Törvények
19-21
      Harmadik könyv
19
      Ötödik könyv
19-20
      Kilencedik könyv
20-21
Arisztotelész: Politika
22-33
   Első könyv
24-27
   Harmadik könyv
27-31
   Negyedik könyv
31-33
Niccoló Machiavelli: A fejedelem
34-46
   I. Hányféle az egyeduralom, és hogyan lehet megszerezni
36
   II. Az örökletes egyeduralkodásról
36
   IV. Miért nem pártolt el Dareiosz birodalma, amelyet Sándor elfoglalt, örököseitől Sándor halála után
36-38
   VI. Az új keletű egyeduralmakról, amelyeket fegyver és vitézség árán szereztek
38-40
   XV. Tettekről, amelyekért az embert, különösképp pedig a fejedelmet megdicsérik vagy kárhoztatják
40
   XVIII. Hogyan tartsa meg a fejedelem az adott szót
41-42
   XXV. Mit ért a szerencse az emberi dolgokban, s hogyan lehet vele szembeszállni
42-44
   XXVI. Buzdítás Itálai elfoglalására, és a barbárok keze közül való kiszabadítására
44-46
Niccoló Machiavelli: Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvéről
47-58
   Első könyv
47-58
      Bevezetés
47-48
      II. Az államok fajtáiról, különösen a római államról
48-51
      LV. Könnyű annak a városnak az élete, amelyben a tömeg nincs megrontva; továbbá ahol egynlőség van, ott nem lehet fejedelmi hatalmat létrehozni, és ahol nincs, ott nem hozható létre köztársaság
51-54
      IVIII. A sokaság bölcsebb és álhatatosabb, mint a fejedelem
54-58
Jean Bodin: Az államról
59-65
   Első könyv
60-65
      VIII. fejezet: A szuverenitásról
60-63
      X. fejezet
63-65
Thomas Hobbes: Leviatán
66-78
   Tizenharmadik fejezet: Az emberiség boldogságának és boldogtalanságának természetes feltételeiről
68-71
   Tizengyedik könyv: Az első és második természeti törvényről és a szerződésekről
71-78
Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány
79-92
   Tizenhatodik fejezet: Az állam alapjairól; mindenegyes ember természetes és polgári jogáról; a legfőbb hatalmak jogáról
81-86
   Huszadik fejezet: Annak kimutatása, hogy szabad államban mindenki azt gondolhatja, amit akar, és kimondhatja azt, amit gondol
86-92
John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról
93-108
   VIII. fejezet: A politikai társadalmak eredetéről
95-96
   IX. fejezet: A politikai társadalom és kormányzat céljairól
96-99
   XI. fejezet: Mire terjed ki a törvényhozó hatalom?
99-104
   XII. fejezet: Az állam törvényhozó, végrehajtó és föderatív hatalmáról
104-105
   XIX: fejezet: A kormány felbomlásáról
106-108
Montesquieu: A törvények szelleméről - I. kötet
109-120
   Tizenegyedik könyv
111-120
      I. fejezet: E könyv alapgondolata
111
      II. fejezet: A szabadság szónak tulajdonított különböző értelmekről
111
      III. fejezet: Mi a szabadság
111-112
      IV. fejezet: Az elöbbi tárgy folytatása
112
      V. fejezet: A különböző államok célja
112
      VI. fejezet: Anglia alkotmánya
113-120
David Hume: Az eredeti szerződésről
121-132
Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről avagy a politikai jog alapjai
133-154
   Első könyv
135-139
      V. fejezet: Mindig vissza kell menni valmilyen eredeti megállapodásig
135
      VI. fejezet: A társadalmi szerződésről
136-137
      VII. fejezet: A főhatalomról
137-138
      VIII. fejezet: A polgári állapotról
139
   Második könyv
139-142
      I. fejezet: A főhatalom elidegeníthetetlen
139-140
      II. fejezet: A főhatalom oszthatatlan
140-141
      III. fejezet: Tévedhet-e az általános akarat
141-142
   Harmadik könyv
142-151
      I. fejezet: A kormányzatról általában
142-146
      XII. fejezet: Hogyan tartja fönn magát a főhatalom?
146
      XIII. fejezet: Folytatás
146-147
      XIV. fejezet: Folytatás
147-148
      XV. fejezet: A küldöttekről vagy képviselőkről
148-150
      XVI: fejezet: A kormányzatot nem szerződés útján létesítik
150-151
   Negyedik könyv
151-154
      I. fejezet: Az általános akarat elpusztíthatatlan
151-152
      II. fejezet: A szavazásról
152-154
Edmund Burke: Elmélkedések a francia forradalomról
155-164
Justus Möser: Patrióta fantáziák
165-173
   A mostani hajlam az általános törvényekre és rendelkezésekre veszélyezteti a közszabadságot
166-168
   A parasztgazdaság mint részvény
168-169
   A jobbágyság természettörténetéről
169-171
   Mikor és hogyan változtathatja meg alkotmányát egy nemzet?
171-172
   Egy ifjú államminiszterhez
172-173
Wilhelm von Humboldt: Eszmék az állam hatásköre határainak megállapítására
174-185
   I. Bevezetés
176-177
   II. Az egyén létének legfőbb célja
177-178
   III. Az állam gondoskodása a polgár pozitív, különösen fizikai szükségleteiről
178-182
   IV. Az állam gondoskodása a polgár negatív javáért, a biztonságért
182
   V. Az állam gondoskodása a biztonság fenntartásáról a külső ellenséggel szemben
182-183
   VI. Állami nevelés
183
   VII. Vallás
184
   VIII. Az erkölcsök javítása
184
   IX. Az állam a biztonságról való gondoskodásának közelebbi meghatározása - A biztonság fogalma
184-185
Immanuel Kant: Az örök béke
186-199
   Az örök békéhez
188-199
      Első szakasz, amelyhez az államok közötti örök békéhez szükséges előzetes cikkeket tartalmazza
188-191
      Második szakasz, amely az államok közötti örök békéhez szükséges definitív cikket tartalmazza
191-199
         Első definitív cikk az örök békéhez
193-195
            A polgári alkotmánynak minden államban köztársaságnak kell lennie
193-195
         Második definitív cikk az örök békéhez
195-199
            A népjogna szabad államok föderalizmusán kell alapulnia
195-198
            Mementó
198-199
Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A jogfilozófia alapvonalai vagy a természetjog és államtudomány vázlata
200-217
   Előszó
202-217
      Ami ésszerú, az valóságos; s ami valóságos, az ésszerű
202-204
      A polgári társadadalom
204
      Harmadik rész: Harmadik szakasz - Az állam
204-207
      I. Belső alkotmány magában
207-217
John Stuart Mill: A szabadságról
218-238
   I. fejezet: Bevezető
220-230
   II. fejezet: Az egyéniségről mint a jólét egyik eleméről
230-238
Alexis de Tocqueville: A demokrácia Amerikában
239-257
   Bevezető
241-257
      A többség zsarnoksága
244-246
      Miért tanúsítanak a demokratikus népek hevesebb és tartósabb szeretetet az egyenlőség, mint a szabadság iránt
246-249
      Arról, hogyan használják az amerikaiak a társulásokat a polgári életben
249-250
      A polgári társulások és a politikai társulások kapcsolatai
251-252
      Miért ritkulnak a nagy forradalmak
252-253
      Az egyenlőség természetes igényt támaszt az emberekben a szabad intézmények iránt
253-254
      A demokratikus népeket érzelmeik, eszméikkel összhangban, a hatalom összpontosítására ösztönzik
254-256
      Miféle önkényuralomtól féljenek a demokratikus nemzetek
256-257
Max Weber: Állam politika tudomány
258-274
   Államszociológia
260-274
Joseph Alois Schumpeter: Kapitalizmus, szocializmus, demokrácia
275-294
   IV. Szocializmus és demokrácia 371-481.
276-294
      20. A probléma exponálása 373-397.
276-278
         I. A proletárdiktatúra 373-376.
276
         II. A szocialista pártokkal való tapasztalatok 376-381.
276
         III. Egy gondolati kísérlet 381-386.
276-277
         IV. Egy definíció keresése 386-377.
277-278
      21. A demokrácia klasszikus elmélete 397-427.
278-283
         I. A közjó és a népakarat 397-401.
278-279
         II. A népakarat és az individuális akarat 401-407.
279-280
         III. Az emberi természet a politikában 407-421.
280-282
         IV. A klasszikus tan fennmaradásának okai 421-427.
282-283
      22. A demokrácia egy másfajta elmélete 427-451.
283-288
         I. Konkurenciaharc a politikai vezetésért 427-433.
283-285
         II. Az elv felhasználása 433-451.
285-288
      23. A végkövetkeztetés 451-481.
288-294
         I. A megelőző elemzés néhány következménye 451-460.
288-290
         II. A demokratikus módszer sikerének feltételei 460-471.
290-293
         III. Demokrácia a szocialista rendben 471-481.
293-294
Hátsó borító