Az egyetemes politikai gondolkodás története
Szerkesztők: Paczolay Péter; Szabó MátéTovábbi szerzők: Platón; Arisztotelész; Machiavelli, Niccoló; Bodin, Jean; Hobbes, Thomas; Spinóza; Locke, John ; Montesquieu; Hume, David; Rousseau, Jean-Jacques; Burke, Edmund; Möser, Justus; Humbold, Wilhelm von; Kant, Immanuel ; Hegel, Georg Wilhelm Friedrich; Mill, John Stuart; Tocqueville, Alexis de; Weber, Max; Schumpeter, Joseph Alois
Cím: Az egyetemes politikai gondolkodás története
Alcím: Szöveggyűjtemény
Sorozatcím: Rejtjel politológia könyvek ; 1.
Megjelenési adatok: Rejtjel, Budapest, 1999. | ISSN: 1585-6747 | ISBN: 963-9149-31-4
A kötet szerkezete és koncepciója oktatási gyakorlatunkhoz kötődik, s tükrözi az ELTE ÁJK Politológia Tanszékén kialakult tantárgyinegosztást. így nem foglalkozik sem a magyar eszmetörténettel, sem a szocialista és marxista irányzatokkal, és a modem politológiai elméletekkel sem. Az egyetemes politikaelmélet történetének az ókortól a modern politológia születéséig ívelő fejődési szakaszát tekinti át a Nyugat-Európában kialakult elméletek között tallózva. A politikaelmélet a politikai jelenségeket és folyamatokat leíró és magyarázó, viszonylag koherens a filozófiai és tudományos absztrakció bizonyos - koronként változó - szintjén mozgó elmélet. A politikaelmélet nem azonos az államelméletek történetével, mivel a politika az államnál szélesebb jelenségszférát ölel fel. De nem azonos a politikai filozófia történetével sem, bár a politikaelméletek gyakran filozófiai síkon fogalmazódnak meg. Viszonylag jól elkülöníthető a politikai eszmék történetétől is. A politikai eszmék politikai célokat, követelményeket, programokat fogalmaznak meg vagy támasztanak alá. Míg az államelmélet és a politikai filozófia története a politikaelméletnél szőkébb, addig a politikai eszmék története a politikaelméletnél tágabb diszciplína. A politikai gondolkodás története pedig mindezeket magába foglalja. A politikaelmélet története csak viszonylagosan különíthető el a politikai eszmék történetétől, mindkettő a társadalmi-politikai berendezkedés és a társadalmi tudat adott fokához kötődik, s alapproblémáik, amelyeket a társadalmi gyakorlat vet fel, közösek. A politikaelméletek, jóllehet többnyire nem olyan közvetlen formában, mint a politikai eszmék, de állási foglalnak koruk társadalmi-politikai kérdéseiben, és problémafelvetéseiket, témaválasztásaikat ugyanazok az értékrendek orientálják, mint a politikai eszmékét. A politikaelméletet tárgya határozza meg, az a problematika, amelyet a korabeli társadalmi-politikai gyakorlat felvet. A feldolgozott problémák kiválasztását ebből a problématömegből pedig a történetileg változó társadalmi-politikai értékrendek orientálják. Politikaelméletről először az ókorban, a görögöknél beszélhetünk. Az antik
minták középkori felelevenítése és a reneszánsz politikaelmélet egyaránt a városi polgárság ideológiai törekvéseihez kapcsolódnak. A polgárság a tőkés termelés csíráinak, majd a kapitalizmusnak a megjelenésével összefüggésben alakította ki saját politikai értékrendjét és politikaelméletét.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
Bevezetés az egyetemes politikaelmélet történetének tanulmányozásába
7-8
Platón összes művei
9-21
Állam
9-18
Ötödik könyv
11-14
Nyolcadik könyv
14-18
Törvények
19-21
Harmadik könyv
19
Ötödik könyv
19-20
Kilencedik könyv
20-21
Arisztotelész: Politika
22-33
Első könyv
24-27
Harmadik könyv
27-31
Negyedik könyv
31-33
Niccoló Machiavelli: A fejedelem
34-46
I. Hányféle az egyeduralom, és hogyan lehet megszerezni
36
II. Az örökletes egyeduralkodásról
36
IV. Miért nem pártolt el Dareiosz birodalma, amelyet Sándor elfoglalt, örököseitől Sándor halála után
36-38
VI. Az új keletű egyeduralmakról, amelyeket fegyver és vitézség árán szereztek
38-40
XV. Tettekről, amelyekért az embert, különösképp pedig a fejedelmet megdicsérik vagy kárhoztatják
40
XVIII. Hogyan tartsa meg a fejedelem az adott szót
41-42
XXV. Mit ért a szerencse az emberi dolgokban, s hogyan lehet vele szembeszállni
42-44
XXVI. Buzdítás Itálai elfoglalására, és a barbárok keze közül való kiszabadítására
44-46
Niccoló Machiavelli: Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvéről
47-58
Első könyv
47-58
Bevezetés
47-48
II. Az államok fajtáiról, különösen a római államról
48-51
LV. Könnyű annak a városnak az élete, amelyben a tömeg nincs megrontva; továbbá ahol egynlőség van, ott nem lehet fejedelmi hatalmat létrehozni, és ahol nincs, ott nem hozható létre köztársaság
51-54
IVIII. A sokaság bölcsebb és álhatatosabb, mint a fejedelem
54-58
Jean Bodin: Az államról
59-65
Első könyv
60-65
VIII. fejezet: A szuverenitásról
60-63
X. fejezet
63-65
Thomas Hobbes: Leviatán
66-78
Tizenharmadik fejezet: Az emberiség boldogságának és boldogtalanságának természetes feltételeiről
68-71
Tizengyedik könyv: Az első és második természeti törvényről és a szerződésekről
71-78
Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány
79-92
Tizenhatodik fejezet: Az állam alapjairól; mindenegyes ember természetes és polgári jogáról; a legfőbb hatalmak jogáról
81-86
Huszadik fejezet: Annak kimutatása, hogy szabad államban mindenki azt gondolhatja, amit akar, és kimondhatja azt, amit gondol
86-92
John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról
93-108
VIII. fejezet: A politikai társadalmak eredetéről
95-96
IX. fejezet: A politikai társadalom és kormányzat céljairól
96-99
XI. fejezet: Mire terjed ki a törvényhozó hatalom?
99-104
XII. fejezet: Az állam törvényhozó, végrehajtó és föderatív hatalmáról
104-105
XIX: fejezet: A kormány felbomlásáról
106-108
Montesquieu: A törvények szelleméről - I. kötet
109-120
Tizenegyedik könyv
111-120
I. fejezet: E könyv alapgondolata
111
II. fejezet: A szabadság szónak tulajdonított különböző értelmekről
111
III. fejezet: Mi a szabadság
111-112
IV. fejezet: Az elöbbi tárgy folytatása
112
V. fejezet: A különböző államok célja
112
VI. fejezet: Anglia alkotmánya
113-120
David Hume: Az eredeti szerződésről
121-132
Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről avagy a politikai jog alapjai
133-154
Első könyv
135-139
V. fejezet: Mindig vissza kell menni valmilyen eredeti megállapodásig
135
VI. fejezet: A társadalmi szerződésről
136-137
VII. fejezet: A főhatalomról
137-138
VIII. fejezet: A polgári állapotról
139
Második könyv
139-142
I. fejezet: A főhatalom elidegeníthetetlen
139-140
II. fejezet: A főhatalom oszthatatlan
140-141
III. fejezet: Tévedhet-e az általános akarat
141-142
Harmadik könyv
142-151
I. fejezet: A kormányzatról általában
142-146
XII. fejezet: Hogyan tartja fönn magát a főhatalom?
146
XIII. fejezet: Folytatás
146-147
XIV. fejezet: Folytatás
147-148
XV. fejezet: A küldöttekről vagy képviselőkről
148-150
XVI: fejezet: A kormányzatot nem szerződés útján létesítik
150-151
Negyedik könyv
151-154
I. fejezet: Az általános akarat elpusztíthatatlan
151-152
II. fejezet: A szavazásról
152-154
Edmund Burke: Elmélkedések a francia forradalomról
155-164
Justus Möser: Patrióta fantáziák
165-173
A mostani hajlam az általános törvényekre és rendelkezésekre veszélyezteti a közszabadságot
166-168
A parasztgazdaság mint részvény
168-169
A jobbágyság természettörténetéről
169-171
Mikor és hogyan változtathatja meg alkotmányát egy nemzet?
171-172
Egy ifjú államminiszterhez
172-173
Wilhelm von Humboldt: Eszmék az állam hatásköre határainak megállapítására
174-185
I. Bevezetés
176-177
II. Az egyén létének legfőbb célja
177-178
III. Az állam gondoskodása a polgár pozitív, különösen fizikai szükségleteiről
178-182
IV. Az állam gondoskodása a polgár negatív javáért, a biztonságért
182
V. Az állam gondoskodása a biztonság fenntartásáról a külső ellenséggel szemben
182-183
VI. Állami nevelés
183
VII. Vallás
184
VIII. Az erkölcsök javítása
184
IX. Az állam a biztonságról való gondoskodásának közelebbi meghatározása - A biztonság fogalma
184-185
Immanuel Kant: Az örök béke
186-199
Az örök békéhez
188-199
Első szakasz, amelyhez az államok közötti örök békéhez szükséges előzetes cikkeket tartalmazza
188-191
Második szakasz, amely az államok közötti örök békéhez szükséges definitív cikket tartalmazza
191-199
Első definitív cikk az örök békéhez
193-195
A polgári alkotmánynak minden államban köztársaságnak kell lennie
193-195
Második definitív cikk az örök békéhez
195-199
A népjogna szabad államok föderalizmusán kell alapulnia
195-198
Mementó
198-199
Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A jogfilozófia alapvonalai vagy a természetjog és államtudomány vázlata
200-217
Előszó
202-217
Ami ésszerú, az valóságos; s ami valóságos, az ésszerű
202-204
A polgári társadadalom
204
Harmadik rész: Harmadik szakasz - Az állam
204-207
I. Belső alkotmány magában
207-217
John Stuart Mill: A szabadságról
218-238
I. fejezet: Bevezető
220-230
II. fejezet: Az egyéniségről mint a jólét egyik eleméről
230-238
Alexis de Tocqueville: A demokrácia Amerikában
239-257
Bevezető
241-257
A többség zsarnoksága
244-246
Miért tanúsítanak a demokratikus népek hevesebb és tartósabb szeretetet az egyenlőség, mint a szabadság iránt
246-249
Arról, hogyan használják az amerikaiak a társulásokat a polgári életben
249-250
A polgári társulások és a politikai társulások kapcsolatai
251-252
Miért ritkulnak a nagy forradalmak
252-253
Az egyenlőség természetes igényt támaszt az emberekben a szabad intézmények iránt
253-254
A demokratikus népeket érzelmeik, eszméikkel összhangban, a hatalom összpontosítására ösztönzik
254-256
Miféle önkényuralomtól féljenek a demokratikus nemzetek
256-257
Max Weber: Állam politika tudomány
258-274
Államszociológia
260-274
Joseph Alois Schumpeter: Kapitalizmus, szocializmus, demokrácia
275-294
IV. Szocializmus és demokrácia 371-481.
276-294
20. A probléma exponálása 373-397.
276-278
I. A proletárdiktatúra 373-376.
276
II. A szocialista pártokkal való tapasztalatok 376-381.
276
III. Egy gondolati kísérlet 381-386.
276-277
IV. Egy definíció keresése 386-377.
277-278
21. A demokrácia klasszikus elmélete 397-427.
278-283
I. A közjó és a népakarat 397-401.
278-279
II. A népakarat és az individuális akarat 401-407.
279-280
III. Az emberi természet a politikában 407-421.
280-282
IV. A klasszikus tan fennmaradásának okai 421-427.
282-283
22. A demokrácia egy másfajta elmélete 427-451.
283-288
I. Konkurenciaharc a politikai vezetésért 427-433.
283-285
II. Az elv felhasználása 433-451.
285-288
23. A végkövetkeztetés 451-481.
288-294
I. A megelőző elemzés néhány következménye 451-460.
288-290
II. A demokratikus módszer sikerének feltételei 460-471.
290-293
III. Demokrácia a szocialista rendben 471-481.
293-294
Hátsó borító