Virágkertészet

Valamikor a kertészetek mind a városok közvetlen szomszédságában épültek. Ennek egyik magyarázata, hogy a városokban jutottak a legolcsóbban nagy mennyiségű lótrágyához, ami a melegágyak hőenergiáját szolgáltatta. A másik ok az volt, hogy az ország útjai a gyors szállításra alkalmatlanok voltak. A régi üzemeknek tehát a szállítás nehézségei miatt a piacaik közelében kellett letelepedniük. Azóta nagyot változott a világ. Az utak nagy része elsőrendű lett: a régi lovas szállításhoz képest a mai autós szállítás sebessége ötszörösére nőtt. A teherkocsik fűthetők: télen sem eshet fagykár a növényekben. A nagy kertészetnek nagy terület kell. Az ilyen, ha akadna is a városok közelében, mérhetetlenül drága lenne. A kisüzemnek mindig természetes piaca közelében kell maradnia. Nem lenne gazdaságos áruját messzire szállítani. Az is lehet, hogy helyben adja el a termését. Ma már sok embernek van autója, könnyen kijut a határba, a kertészet helyére. Egyrészt azért hajt ki a telepre, mert ott nagyobb a választék, mint a piacokon, másrészt mert azt hiszi, hogy ott olcsóbban vásárolhat. Legtöbb esetben nem is téved. A város melletti kis kertészet esetleg kötészetre is berendezkedhet. Túl sokat nem kockáztat. A leleményes ember boldogulni fog, ha hajlandó keményen dolgozni. A továbbiakban ne legyen rá gondunk. A nagyüzem tömeget termel majd, nagy járművekkel szállít, amelyeket teljesen kihasznál, kevés lesz a félfuvarja. Milyen szempontokat vegyenek tehát figyelembe a tervezők? Az ideális terület a sík terület (legfeljebb nagyon enyhe lejtő dél vagy kelet felé). A talaj szerkezete kevésbé döntő szempont, feltéve, hogy jó a vízelvezető képessége. A nagyon tömött agyagtalajt mindenképpen alagcsövezni kell, de még így is lehetnek nehézségeink nagy záporok, hirtelen hóolvadás esetén. A talajvíznek valahová el kell folynia. Csak jó út mellett válasszunk területet, amit télen is tisztán tartanak. Nagy hóban nemcsak szállítani nem tudnánk, hanem, ami ennél is nagyobb baj lenne, elakadhat a fűtőanyagot szállító jármű. A „jó” utunk azért ne legyen túlságosan forgalmas főútvonal, olyan, amelyen reggeltől estig sűrű sorokban száguldanak az autók. Később alaposabban kifejtjük majd, milyen károkat okozhatnak forró nyárban, tűző napon az autók mérges gázaikkal. Bőségesen legyen jó víz a közelben. A patak, ha elég bő a vize, majdnem bizonyosan jó vizet ad. Az állóvizekkel, kisebb tavakkal vagy furott kutakkal már sokkal óvatosabbaknak kell lennünk. Jó, ha a folyóvizet is megvizsgáltatjuk, de az állóvizeket mindenképpen analizáltatnunk kell. Az ilyen vizek nagyon kemények lehetnek a mésztől, magnéziumtól vagy szódától. Ha a keménységet még el is bírnák a növények, az öntözés sok meszet rak le a levelek felületére, és az ilyen szürke levelű növény gyakorlatilag eladhatatlan. A keménységen kívül az állóvizek mérgezőek is lehetnek a növényekre. Túl sok lehet bennük a mangán, a bór. A „túl sok” valójában nagyon kevés, pl. 3ppm fluor már halálos. A túl kemény vizet természetesen meg lehet lágyítani. Ezt egy háztartás megteheti, a kertészeti üzem azonban — minthogy nagyon sok vizet fogyaszt — nem engedheti meg magának az aránytalanul magas költségeket. Az ilyen vizeket jobb elkerülni, azaz más területet keresni.