Környezeti kémia
Szerző: Kümmel, RolfTovábbi szerző: Papp Sándor
Cím: Környezeti kémia
Fordító: Papp Sándor
Megjelenési adatok: Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2005. | ISBN: 963-9495-64-6
Földünkön ma - a civilizációs fejlődés eredményeként - két globális rendszer ékelődik egymásba, nevezetesen a technoszféra és a bioszféra. Technoszférán mindazon objektumok összességét értjük, amelyek az emberi tevékenység révén jönnek létre, és a természetben soha nem keletkeznek. Bioszférának pedig - némi önkényességgel - a Föld biológiai és geológiai rendszereinek együttesét nevezzük (természeti környezet). A két rendszer közötti alapvető viszonyt egyszerűen jellemezhetjük: a technoszféra - működése során - a bioszférából nyersanyagokat és energiahordozókat termel ki, majd abba technológiai és fogyasztási hulladékokat juttat vissza. A civilizációs fejlődés hosszú szakaszában a technoszféra mint rendszer méreteit tekintve nem volt összevethető a bioszférával, azaz a technikai fejlődés nyersanyag- és energiaigényének kielégíthetősége szinte korlátlannak látszott, másrészt a technoszférából származó hulladékot a bioszféra képes volt maradéktalanul befogadni. Az imént vázolt kapcsolat napjainkban kedvezőtlen irányú változást mutat, hiszen a nyersanyag- és energiaforrások végességét, továbbá a környezet hulladéktűrő képességét illetően bizonyos korlátok egyre határozottabban kirajzolódnak. Kémiai ismereteink döntő többsége a technoszféra igényeiből kiindulva született meg, s művi laboratóriumokban főként olyan anyagok szintéziséhez és tulajdonságainak vizsgálatához kapcsolódik, amelyek természeti körülmények között nem jönnek létre. Az eddigiekben viszonylag kevesebb szó esett természeti környezetünk kémiai jellegéről, s arról is, hogy a nyersanyagok és energiahordozók kitermelésével, továbbá hulladékok visszajuttatásával annak spontán kémiai folyamatait, az elemek biogeokémiai körforgását - lokálisan vagy globálisan - milyen mértékben befolyásoljuk. A környezeti kémia viszonylag fiatal tudománya ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az a hihetetlen mértékű aktivitás, amely az emberiséget a 20. század második fele óta jellemző, fejlődésének új dimenziókat adott. Ennek megértéséhez szem előtt kell tartanunk, hogy a kutatások eredményeként eddig több mint tízmillió kémiai vegyületet állítottak elő és jellemeztek. A világ vegyipara pedig évenként mintegy 150 millió tonna vegyi anyagot termel. Ezek jó része ún. természetidegen vegyület. Az olaj-, szén- és ércbányászat, valamint más, természetátalakító munkák során lelőhelyeikről évente igen nagy mennyiségben mozdítunk el szerves és szervetlen anyagokat. A nagyvárosokban - viszonylag kis és behatárolt területen - hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik. Ily módon a civilizációs társadalmak az anyagi javak termelése, tárolása, szállítása, felhasználása és a hulladékok elhelyezése során igen nagy számban és mennyiségben juttatnak kémiai termékeket a környezetbe. Ezek az anyagok azután a természeti környezet anyagforgalmába és kémiai reakcióiba bekapcsolódva, azokat jelentősen módosíthatják.
Kategóriák: Kémia, biokémia
Tárgyszavak: Egyetemi segédkönyv, Hidroszféra, Litoszféra
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Egyetemi segédkönyv, Hidroszféra, Litoszféra
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Időtáblázat
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[5-8]
Előszó a magyar kiadáshoz
[9-10]
Előszó
[11-12]
Az alkalmazott jelölések jegyzéke
[13-14]
1. A természeti környezet kémiai folyamatai
15-23
1.1 A környezeti kémia jelentősége és haszna
15-17
1.2 A környezeti kémia alapelvei
17-23
1.2.1 A Föld mint reakciótér
17-19
1.2.2 Az ökológiai rendszerek szerkezete és dinamikája
19-20
1.2.3 A Föld energiamérlege
20-23
2. A természeti környezet evolúciója
25-54
2.1 Az elemek szintézise
25-31
2.2 Molekulák képződése a csillagközi térben
31-33
2.3 A Föld keletkezése és geokémiai fejlődése
33-42
2.3.1 Az elemek elsődleges differenciálódása
35-38
2.3.2 Az elemek másodlagos differenciálódása
38-41
2.3.3 Az elemek feldúsulása ércekben
41-42
2.4 A kémiai evolúció
43-52
2.4.1 Alapelvek
43
2.4.2 A primordiális Föld atmoszférája és hidroszférája
43-46
2.4.3 A biopolimerek kialakulása
47-49
2.4.4 Az atmoszféra fejlődésének második és harmadik periódusa
49-52
2.5 A földi élet keletkezésének hipotézise
52-54
3. A litoszféra kémiája
55-74
3.1 A litoszféra felépítése
55-56
3.2 Kőzetek és ásványok
57-58
3.3 A mállási folyamatok kémiája
58-65
3.3.1 Kioldódás és kristályosodás
59-60
3.3.2 Karbonizáció
60-61
3.3.3 Hidrolízis
61-64
3.3.4 Oxidáció és redukció
64-65
3.4 A talaj kémiája
65-74
3.4.1 A talaj szervetlen komponensei
66-67
3.4.2 Talajvíz és talajatmoszféra
67-68
3.4.3 A talaj szerves komponensei
68-70
3.4.4 A talaj tulajdonságai
70-74
4. A hidroszféra kémiája
75-105
4.1 A víz - szfinx a folyadékok között
75
4.2 A víz szerkezete és tulajdonságai
76-83
4.2.1 A vízmolekula
76
4.2.2 A víz állapotdiagramja
77-78
4.2.3 A víz tulajdonságai, anomális viselkedése
78-81
4.2.4 A folyékony víz szerkezete
81-83
4.3 A víz és a vizes oldatok kémiája
83-94
4.3.1 Autoprotolízis, sav-bázis reakciók
83-85
4.3.2 A víz redoxi sajátságai
85-88
4.3.3 A víz mint oldószer
88-94
4.4 A hidroszféra
95-105
4.4.1 A víz körforgása
95-96
4.4.2 Az óceánok összetétele
97-98
4.4.3 Kölcsönhatás a hidroszféra és a litoszféra, valamint az atmoszféra között
99-100
4.4.4 Óceánmodellek
100-104
4.4.5 Öntisztulási mechanizmusok az édesvizekben
104-105
5. Az atmoszféra kémiája
107-138
5.1 Az atmoszféra szerkezete
107-108
5.2 Az atmoszféra összetétele és tulajdonságai
109-112
5.3 A fotokémiai folyamatok alapelvei
112-120
5.3.1 Kölcsönhatás a molekulák és a sugárzó energia között
113-115
5.3.2 Fotofizikai folyamatok
115-117
5.3.3 Fotokémiai reakciók
117-120
5.3.4 Környezeti fotokémia
120-122
5.4 A Kémiai reakciók az atmoszférában
122-124
5.5 Az oxigén és az oxigénvegyületek reakciói
124-131
5.5.1 Az alapállapotú oxigénatom és -molekula
124-125
5.5.2 A gerjesztett állapotú oxigén
125-127
5.5.3 Az ózon képződése és bomlása
127-129
5.5.4 A vízmolekula reakciói
129-131
5.6 A nitrogénvegyületek reakciói
131-134
5.7 A szénvegyületek reakciói
134-138
6. A természeti környezet antropogén terhelése
139-168
6.1 Az emberi tevékenység hatása a biogeokémiai körfolyamatokra
139-143
6.2 Antropogén szennyező anyagok az atmoszférában
143-153
6.2.1 Porok és aeroszolok
144-147
6.2.2 Gáz-halmazállapotú szennyező anyagok
147-153
6.3 Antropogén szennyező anyagok a hidroszférában
153-165
6.3.1 A hidroszféra szennyező anyagainak fajtái és azok hatása
154-163
6.3.2 A vizek állapotának jellemzése összegparaméterek segítségével
163-165
6.4 Antropogén szennyező anyagok a pedoszférában
165-167
6.5 Antropogén beavatkozás a biológiai rendszerekbe
167-168
7. Az elemek környezeti kémiája
169-247
7.1 Bevezetés
169-170
7.2 Transzportfolyamatok és kémiai reakciók a környezetben
170-187
7.2.1 Megoszlási egyensúlyok
170-178
7.2.2 Redoxiegyensúlyok
178-181
7.2.3 Komplexképződési egyensúlyok
181-185
7.2.4 Metileződés biológiai folyamatok során
185-187
7.3 Az elemek biogeokémiai körforgása
187-188
7.4 A szén körforgása
188-198
7.4.1 Anyagáramok és karbónium-lelőhelyek
189-190
7.4.2 A szén körforgásának kémiája
191-196
7.4.3 Az emberi tevékenység hatása a körfolyamatra
196-198
7.5 A nitrogén körforgása
198-209
7.5.1 Anyagáramok és nitrogénlelőhelyek a körfolyamatban
199-202
7.5.2 A nitrogén körforgásának kémiája
202-208
7.5.3 Antropogén beavatkozás a nitrogén biogeokémiai körforgásába
208-209
7.6 Az oxigén körforgása
210-212
7.6.1 Oxigénlelőhelyek
210-211
7.6.2 Az atmoszféra oxigénháztartása
211-212
7.7 A foszfor körforgása
213-220
7.7.1 Foszfor lelőhelyek és anyagáramok a körfolyamatban
214-217
7.7.2 A foszfor körforgásának kémiája
217-220
7.8 A kén körforgása
220-229
7.8.1 Kénlelőhelyek a körfolyamatban
221
7.8.2 Biogeokémiai és antropogén anyagáramok
222-223
7.8.3 A kén körforgásának kémiája
223-229
7.8.4 A nemfémes elemek körfolyamatainak egymáshoz való kapcsolódása
229
7.9 Néhány fém környezeti kémiája
229-247
7.9.1 Fémek a természeti környezetben
229-232
7.9.2 Az arzén
232-233
7.9.3 Az ón
233-234
7.9.4 Az ólom
234-237
7.9.5 A cink és a kadmium
237-240
7.9.6 A higany
240-243
7.9.7 A króm
243-244
7.9.8 A mangán
244-245
7.9.9 A vas
246-247
8. Az antropogén szennyező anyagok transzportfolyamatai és átalakulása az ökoszférában
249-290
8.1 Bevezető áttekintés
249-250
8.2 Kemodinamika
250-259
8.2.1 Gőznyomás és párolgási sebesség
251-252
8.2.2 Oldhatóság és diffúzió
252-254
8.2.3 Adszorpció és deszorpció
254-258
8.2.4 Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben
258-259
8.3 A szennyező anyagok kémiai és biokémiai átalakulása
259-290
8.3.1 Fotokémiai reakciók
260-263
8.3.2 Redoxireakciók
263-267
8.3.3 Hidrolízis
267-272
8.3.4 A szennyező anyagok mikrobiológiai átalakulása
272-290
9. A környezeti analitika alapelemei
291-299
9.1 A környezeti analitika célja és feladata
291-292
9.2 A környezeti analitika módszerei
292-298
9.2.1 Szervetlen kömyezetkemikáliák analízise
293-296
9.2.2 Szerves kömyezetkemikáliák analízise
296-298
9.3 Környezeti analitika és környezeti kémia
298-299
10. Kitekintés
301-304
Irodalomjegyzék
[305-321]
Tárgymutató
[323-234]
Hátsó borító