Modern, diplomás nő a Horthy-korban
Szerző: Papp BarbaraTovábbi szerző: Sipos Balázs
Cím: Modern, diplomás nő a Horthy-korban
Megjelenési adatok: Napvilág, Budapest, 2017. | ISBN: 978-963-338-399-5
Ha a Horthy-korra gondolunk, jó eséllyel nem az jut eszünkbe, hogy a magyar társadalom milyen mértékben modernizálódott, hanem inkább olyan jelzők, mint a „neobarokk társadalom” az „urambátyám” világ, a rang- és címkórság. Az időszakról szóló nőtörténeti munkák például jobbára azt hangsúlyozzák, hogy a 20. század első két évtizedében erősödő feminista mozgalom háttérbe szorult, és - részben emiatt, ám a nemzetközi tendenciákkal összhangban - a feminizmus első hullámát valamiféle apály követte: a nők jogai, a nőemancipáció szempontjából visszalépés történt. A társadalmi modernizáció lelassult, esetleg megtorpant. Ebben a könyvben a modern nők helyzetét, a kor egyik fontos társadalmi kérdését más szemszögből közelítjük meg. Elsősorban azért, mert azokat a nőket állítjuk középpontba, akik sorsukat saját maguk irányították, akik a külső, politikai, gazdasági, kulturális nehézségek ellenére, a lehetőségeket kihasználva, cselekvő személyként tudtak fellépni. Példájuk megvilágítja, hogy a politikai intézmények nem határoztak meg minden cselekvési lehetőséget és alternatívát. E nők helyzetére tehát a politika mellett legalább annyira hatással voltak ők maguk, az, ahogyan alkalmazkodtak az új és új körülményekhez. Ha ezekről a cselekvő nőkről és nehézségeikről beszélünk, akkor nem csupán arra kell gondolni, hogy ők le tudták győzni a női mivoltukból fakadó hátrányokat, hanem arra is, hogy esetükben egymásra rakódhattak a nemi, vallási és társadalmi hátrányok. A keresztény középosztálybeli férfihoz képest a nem keresztény és/vagy a középosztálybelinél alacsonyabb státuszú nő többszörös akadályokba ütközött (ez az úgynevezett interszekcionalitás, vagyis a hátrányok összekapcsolódásának, összeadódásának kérdése). Idetartozik, hogy - természetesen - az állami intézmények gyakorlata nem volt egységes, és változott is a korszakban, ahogyan az időszak két meghatározó kultuszminiszterének, Klebelsberg Kunónak és Hóman Bálintnak a felfogása között is volt eltérés.
Kategóriák: Szociológia
Tárgyszavak: Nőtörténet, Nők, Női szerepek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nőtörténet, Nők, Női szerepek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
[5-7]
Előszó
[9]-13
I. A nőtörténet korszakai a 19-20. századi Magyarországon
15-42
A két háború közötti időszak: a feminizmus apálya, vagy új kihívások és alkalmazkodás?
18-20
A magyarországi nőtörténet korszakolása
20-42
Normatív megközelítés
24-27
Nem normatív megközelítés
28-32
Az első világháború utáni helyzet ambivalenciája
32-42
II. Az első világháború hatásai
[43]-57
Az emancipáció kezdete és a feminizmus „első hulláma”
47-52
A háborúból a békébe való átmenet kísérletei (1918-1922)
52-54
Antifeminista fordulat után az emancipáció folytatódik
54-57
III. A nőkérdés és a nő(iesség) ábrázolásai a Horthy-korban
[59]-92
A nő és a férfi képességei
66-68
A nőkérdés és a feminizmus lexikonokban
68-74
A nőkérdés szépirodalmi ábrázolásai: család, tanulás, fizetett munka és konfliktusok
75-92
Család és háztartás: a neobiedermeier ábrázolás
76-80
A dolgozó nő és a konfliktusok
80-86
Erotikus regények és a flapper/vamp alakja
86-92
IV. Nőoktatás, nőképzés
[93]-128
A középfokú nőoktatás szabályozása
95-98
A felsőfokú nőoktatás szabályozása
98-101
Nők az oktatásban
101-103
Nők a különböző iskolatípusokban
103-105
Nők a középfokú iskolákban
105-110
Érettségizők, pályaválasztók
110-115
Nők a felsőoktatásban
115-128
V. A diplomás dolgozó nők
129-157
A női munkavállalás általános tendenciái
131-137
Az elemzés nehézségei
137-138
„Szellemi munkás nők” diplomás nők
138-146
A diplomás nők helyzete
146-152
Területi különbségek
152-157
VI. A nők nyilvános aktivitásai
[159]-226
A nők politikai szerepvállalása
162-173
Női egyesületek
173-185
A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ)
180-182
Feministák Egyesülete
182-184
Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete (EUMANE)
184-185
A női lapok mint a női cselekvés színterei
185-224
A progresszió lapjai: a Dolgozó Asszonyok Lapja és A Nő
192-196
Nemzet, anyaság, mai nők
196-202
Uj Idők: konzervatív női lap?
202-213
Az Uj Idők tanácsadó rovata
213-216
Magyar Uriasszonyok Lapja és tanácsadó rovata
216-224
Következtetések
225-226
VIL A magyar női szemle
[227]-266
Az a célunk
231-234
A Szemle nőképe
234-235
A történelmi-női idő
235-237
A hivatás kérdése
238-249
A családi és a magánélet ábrázolása
249-251
A Szemle és a művészet
252-255
A szociális munka kérdése
255-260
A Szemle a politikai életről
260-264
Összegzés
264-267
VIII. Egy diplomás nő: Dr. Magyary Zoltánné Dr. Techert Margit élete
[269]-297
Indulás
272-280
Hivatás
280-284
Útkeresés
284-290
Az értelmiségi nő
290-297
Női képességek, női cselekvések, női sorsok (zárszó helyett)
[299]-305
Források
307-331
Levéltári források
307-308
Hivatkozások jegyzéke
309-329
Táblázatok, ábrák jegyzéke
330
Képek forrásjegyzéke
331
Névmutató
333-339
Hátsó borító