Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

A kulturális javak védelme a nemzetközi összehasonlítás tükrében corvina logo

Szerző: Paulovics Anita
Cím: A kulturális javak védelme a nemzetközi összehasonlítás tükrében
Megjelenési adatok: Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003. | ISBN: 963-9466-34-4

coverimage A kultúra kialakulása szinte egy időre tehető az emberré válás folyamatával. Már a legrégebbi korokban is rendelkeztek az ősemberek olyan rituális szokásokkal, szertartásokkal, amelyeket az adott történelmi korszak kultúrájának tekinthetünk. Az emberi társadalom fejlődését folyamatosan követte a kultúra változása. Az ősi időkből származó - ma kulturális javakként számon tartott értékek -először a létfenntartáshoz voltak szükségesek, majd később az uralkodók szórakoztatására, hatalmuk szimbolizálására jöttek létre. Az egyház kialakulásával egyidejűleg tovább gyarapodott a kulturális értékek köre. A jelenkor által legértékesebbnek és legkülönlegesebbnek tekintett kulturális értékek többsége -világviszonylatban - több ezer évvel korábbról származik. Az egyiptomi piramisokat a fáraók - hatalmukat és halhatatlanságukat szimbolizáló - sírhelyként építtették. És valóban: aki rátekint a sivatagból kiemelkedő monumentális építményekre, úgy érzi, mintha valami csodát látna. A piramisok megépítésének titkát máig sem sikerült a tudománynak tisztáznia, annak ellenére, hogy többféle elmélet látott ezzel kapcsolatosan napvilágot. Egy dologban azonban mindenki egyetért: a piramisok valóban halhatatlanná tették a bennük nyugvó fáraókat. Hosszasan sorolhatnánk még a történelem során kialakult különböző jellegű kulturális értékeket. A napjainkban megszokott épületek, vagy bármely tárgy, amellyel kapcsolatba kerülünk az utókor számára komoly kulturális értéket képviselhet. A mai értelemben vett kulturális örökségvédelem, melynek célja a különleges értékek megőrzése a jövő nemzedéke számára, a fentiek ellenére csak a XX. században jelent meg. Mintha hirtelen ráébredt volna a világ, hogy a kulturális értékek jó része veszélybe került, és megóvásuk érdekében nemzetközi összefogás szükséges. Ennek eredményeképpen mind a nemzetállamok jogrendszerében, mind a nemzetközi szabályozás szintjén megindult a kulturális javakkal kapcsolatos védelem kiépítése. Számos - később részletesen bemutatásra kerülő - nemzetközi szerződés született, amely a kulturális javak különböző területeinek megóvását volt hivatott szolgálni. Hazánkban a kulturális javakkal kapcsolatos átfogó szabályozás - a fejlett nyugat-európai államokhoz képest - lényegesen megkésve alakult ki. A hatékony védelmet biztosító rendelkezések megalkotása ugyanakkor nem várathatott tovább magára. Az Európai Unió - melyhez hazánk rövid időn belül csatlakozni kíván - ugyanis rendkívül nagy hangsúlyt fektet a kulturális javak védelmére. Több nemzetközi szerződés már az Európai Unió kezdeményezésére keletkezett, illetve került elfogadásra. Ezt Magyarországon a jogharmonizáció során feltétlenül figyelembe kell venni. A kulturális javak védelmével kapcsolatban, azonban soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy múltunk megőrzésével jövőnket biztosítjuk. Mindezek jegyében igyekezett e könyv szerzője bemutatni a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályozást, annak problematikus pontjaival együtt a nemzetközi szabályozás tükrében.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Magyarország, Örökségvédelem, Kultúra, Műemlékvédelem, Örökség, Kulturális javak, Kulturális szervek, Kulturális intézmények
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
5-10
Előszó
13-14
Bevezető gondolatok
15-16
I. Kulturális örökségvédelem a hazai jogfejlődés tükrében
17-29
   1.1. Az első lépések: 1878-1949-ig
17-18
   1.2. Fejlődés a műemlékvédelem terén az 1950-es évektől
19-26
   1.3. Előrelépés a kulturális javak védelme terén: az 1997. évi LIV. törvény
27-29
II. A kulturális örökség védelmére vonatkozó hatályos szabályozás
30-51
   2.1. A kulturális örökség védelméről szóló törvény megalkotásának előzményei
30-31
   2.2. Általános rendelkezések
31-32
   2.3. Régészeti lelőhelyek
32-40
   2.4. Műemléki szabályok
40-51
      2.4.1. A műemlék használata
43-44
      2.4.2. A műemlékvédelem sajátos tárgyai
44-46
      2.4.3. A műemléki védettség
46-48
      2.4.4. Az építésügyi és műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés
48-50
      2.4.5. Az ideiglenes védelem megszűnésével kapcsolatos kártalanítás
50
III. Egyéb kulturális javak
51-64
   3.1. Általános védelem
51-52
   3.2. A kulturális örökség ingatlan javainak védetté nyilvánítása
52-53
   3.3. A kulturális javak ingó elemeinek védetté nyilvánítása
53-54
   3.4. A kulturális javak védettségének megszüntetése
54
   3.5. A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos különleges előírások
54-55
   3.6. Művészeti alkotások
55-56
   3.7. Helyi védelem
56-59
   3.8. A kulturális javak külföldre történő kivitele
59-61
   3.9. Az örökségvédelem pénzügyi eszközeinek felhasználása
61
   3.10. Örökségvédelmi bírság
62-63
   3.11. Elővásárlási jog
63
   3.12. Kisajátítás örökségvédelmi érdekből
64
   3.13. Az Európai jogszabályokhoz való közelítés
64
IV. A közművelődés jogi szabályozása
65-94
   4.1. A közművelődésről általában
65-67
      4.1.1. Muzeális intézmények, nyilvános könyvtári ellátások és a közművelődés
65-67
   4.2. Muzeális intézmények
67-75
      4.2.1. Múzeumok alapítása
67-68
      4.2.2. A múzeumok típusai
68-69
      4.2.3. Kutatás muzeális intézményekben
70-71
      4.2.4. Múzeumi letét
72
      4.2.5. A muzeális intézmények fenntartásának pénzügyi alapja
72
      4.2.6. Muzeológiai szakfelügyelet
73-74
      4.2.7. A múzeumokban foglalkoztatottak képesítési követelményei
74-75
   4.3. Könyvtárak
75-79
      4.3.1. A nyilvános könyvtári ellátással kapcsolatos szabályok
75-76
      4.3.2. A könyvtárak finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei
77
      4.3.3. Könyvtári szakfelügyelet
77-78
      4.3.4. Országos Könyvtári Kuratórium
78-79
      4.3.5. Könyvtári jegyzék
79
   4.4. A levéltárak
80-91
      4.4.1. A levéltári anyagok védelme
80-82
         Általános levéltár
82
      4.4.2. A levéltárak formái
82-84
         A közlevéltár
82-83
         Állami szaklevéltárak
83
         Települési önkormányzat levéltára
83-84
         Köztestület, közalapítvány és egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára
84
      4.4.3. Magánlevéltári anyag védelme
84-85
         Nyilvános magánlevéltár
84
         A maradandó értékű magánokiratok védelme
84-85
      4.4.4. A szakmai tevékenységgel összefüggő tervezési és beszámolási feladatok
85
      4.4.5. Az iratkezelés közlevéltári ellenőrzése
85-86
      4.4.6. A levéltári állomány gyarapítása
86-87
         1. A maradandó értékű irattári anyag illetékességből történő átvétele
86
         2. A levéltár gyűjtőmunkája
86-87
         3. Iratcsere
87
         4. Letéti megőrzés
87
      4.4.7. Az iratanyag levéltári feldolgozása, nyilvántartása
87-88
      4.4.8. A levéltári anyag használata
88-89
      4.4.9. A Levéltári Kollégium
89-90
      4.4.10. A levéltári szakfelügyelet
90-91
   4.5. Képző- iparművészet, fotóművészet, ipari tervezőművészet
91-94
      4.5.1. Magyar Művelődési Intézet
91-92
      4.5.2. Külföldi kulturális intézetek
93-94
V. Nemzeti Kulturális Alapprogram
95-100
   5.1. Az Alapprogram célja
95
   5.2. Az Alapprogram gazdálkodásának szabályai
96-97
   5.3. Az Alapprogram Bizottsága
97-98
   5.4. Szakmai kollégiumok
98-99
   5.5. A Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága
99-100
VI. A kincstári vagyon körébe tartozó kulturális javak
101-113
   6.1. A Kincstári Vagyonról
101
   6.2. A Kincstári Vagyon kezelése: Kincstári Vagyoni Igazgatóság
101-103
   6.3. A Társadalmi Szervezetek által, használt állami tulajdonú ingatlanok
103-106
   6.4. A Kincstári vagyon nyilvántartási szabályzata
106-107
   6.5. Egyházi kulturális örökség
107-113
      6.5.1. Állami tulajdonú ingatlanok egyházi tulajdonba adása
107-108
      6.5.2. Az ingatlan közvetlen igénylése
109
      6.5.3. Az egyházak támogatási formái
109-111
      6.5.4. A Pannonhalmi Bencés Főapátság
111-113
VII. A kulturális örökségvédelemben részt vevő egyéb szervek
114-137
   7.1. Az örökségvédelemben részt vevő szervekről általában
114
   7.2. Az Országgyűlés
114
   7.3. A Kormány
115
   7.4. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
115-116
   7.5. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
116-123
      7.5.1. A Hivatal feladatai
116-120
      7.5.2. A Hivatal tanácsadó testületei
120-121
      7.5.3. A Hivatal örökségvédelmi hatósági eljárásaira vonatkozó szabályok
121-123
   7.6. Magyar Művelődési Intézet
123-125
   7.7. A helyi önkormányzatok és a Megyei Közigazgatási Hivatal
125-126
   7.8. Önkormányzati főépítész
126-127
   7.9. Kulturális szakértők
128-129
   7.10. Tájvédelmi szakhatóság
129
   7.11. A területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsok
129-130
   7.12. Magyar Formatervezési Tanács
130-131
   7.13. A Magyar Ösztöndíj Bizottság
131-132
      7.13.1. A Bizottság tevékenysége
131-132
      7.13.2. A Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája
132
   7.14. Társadalmi szervezetek szerepe a kulturális örökség védelme terén
132-137
      7.14.1. Szövetkezetek
132-135
      7.14.2. A közhasznú szervezetek
135-137
VII. Nyilvántartások
138-141
   8.1. A nyilvántartások típusai
138
   8.2. Régészeti lelőhelyek nyilvántartása
139
   8.3. Műemléki nyilvántartás
139-140
   8.4. Kulturális javak nyilvántartása
140
   8.5. Kiviteli engedélyek nyilvántartása
140-141
   8.6. Működési engedélyek nyilvántartása
141
IX. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos korlátozások
142-143
   9.1. Műemléki lakás elidegenítése
142
   9.2. A bányászati tevékenység korlátozása
142-143
   9.3. A közúti közlekedéssel kapcsolatos korlátok
143
X. A műemlékvédelem, mint komplex jogterület
144-150
   10.1. A műemlékvédelemmel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések
144-145
   10.2. A szabálysértési jog kapcsolódó rendelkezései
145-146
      1. Régészeti szabálysértés
145
      2. A kulturális javak engedély nélküli másolása
145
      3. A kulturális javakkal kapcsolatos kötelességek elmulasztása
146
      4. Levéltári szabályozás
146
   10.3. Kulturális javak védelme a környezetvédelmi szabályok tükrében
146-149
      10.3.1. Nemzeti Környezetvédelmi Program
146-147
      10.3.2. Intézkedési Tervek
148-149
         Az 1999.évi Intézkedési Terv célkitűzései és ezek eléréséhez szükséges intézkedése
148
         A Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásának a 2001. és a 2002. évre szóló Intézkedési Terve
148-149
      10.3.3. A természetvédelmi törvény kapcsolódó rendelkezései
149
   10.4. Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program
149-150
XI. Kulturális javak védelme a nemzetközi szabályozás tükrében
151-209
   11.1. A szabályozás kezdetei
151
   11.2. Az oktatási, a tudományos és a kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló megállapodás
151-153
   11.3. A kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló Egyezmény
153-158
   11.4. A Világ Kulturális és Természetvédelmi Örökségének Védelméről szóló Egyezmény
158-168
      11.4.1. Az Egyezmény rendeltetése
158-161
      11.4.2. Világörökség Bizottság
161-162
      11.4.3. Világörökség Jegyzék
162-164
      11.4.4. Világörökség Alap
164-167
      11.4.5. Nevelési programok
167
      11.4.6. Beszámolók
167-168
   11.5. A világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága
168-170
   11.6. A Világörökségi Listán szereplő magyar területek
171
   11.7. A Kulturális Javak Nemzetközi Védelmére Létrehozott Tanácsadó Bizottság
172-173
   11.8. Magyar Kormányküldöttség részvétele az UNESCO 30. Közgyűlésén
173-174
   11.9. Az Európai Építészeti Örökség Védelméről szóló Egyezmény
174-179
   11.10. A régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény
179-182
   11.11. A lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló UNIDROIT Egyezmény
182-187
   11.12. A társulási megállapodás szerepe
187-189
      11.12.1. A Társulási Megállapodás kapcsolódó rendelkezései
187-188
      11.12.2. Az európai integrációval kapcsolatos magyar kormányzati feladatok
188-189
   11.13. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról
189-193
      11.13.1. Az Egyezmény alapvető rendelkezései
189-191
      11.13.2. Eljárási szabályok
192
      11.13.3. A központi szerv és feladatai
192-193
   11.14. Az államhatárokon jogellenesen átszállított kulturális javak visszatartásával és visszaadásával kapcsolatos együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény
193-196
   11.15. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Egyezmény
196-198
   11.16. Párizsi Szerződés
198-203
   11.17. A Jogharmonizációs Program
203-205
   11.18. SAPARD Terv
205-209
      11.18.1. A SAPARD Terv célja
205-207
      11.18.2. Az intézkedések indoklása
207-208
      11.18.3. A SAPARD Terv keretében megvalósítandó jogosult intézkedések
208-209
Záró gondolatok
210-211
Mellékletek
212-214
   1. Számú melléklet
212
   2. Számú melléklet
213
   3. Számú melléklet
214
Szakirodalom
215-218