A nonprofit szektor
Szerző: Pavluska ValériaCím: A nonprofit szektor
Sorozatcím: Humán szervező (munkaügyi) menedzser sorozat | Sorozat szerkesztő: Koltai Dénes
Megjelenési adatok: Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs, 1999.
Bevallom, a nonprofit szektor témáját tulajdonképpen véletlenül találtam meg. Marketing szakos közgazda végzettségemmel eredetileg az üzlet világába készültem. Az 1980-as évek közepén azonban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem marketing szakos szakközgazdász hallgatójaként - elsősorban diplomamunkám megírása céljából - a marketing elmélettörténetének kutatásával kezdtem foglalkozni. A marketing számomra - és azt hiszem nem voltam egyedül - még a piaccal, az üzlettel volt egyenlő. A külföldi szakirodalmat olvasva meglepetten tapasztaltam, hogy a téma nyugati teoretikusai körében akkor már általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy a talán "legprofitorientáltabbnak" tartott menedzsment diszciplína sokkal több, mint a vásárlók megnyerésének és megtartásának művészete. Vagyis a marketing a vállalkozások piaci kapcsolatainak szervezésén túl alkalmas a nonprofit szervezetek, a társadalmi kampányok, az állami szolgáltatások - röviden az üzleti szférán túli szervezetek és tevékenységek - menedzselésére is. A gyakorlat mindezt igen tiszteletlenül még ennél is jóval előbb felismerte. A siker reményében mindenféle elméleti megfontolás nélkül számos jótékonysági, adománygyűjtő, környezetvédelmi, egészségnevelési és elnökválasztási kampány szervezője, sok művészetpártoló, szabadidős, oktatási és jogvédő szervezet menedzsere fordult szívesen - néha esetlenül vagy visszatetsző módon, de még többször valóban eredményesen - a marketing módszereihez és eszköztárához. A profitcél és a marketing korábban feltételezett elválaszthatatlanságát alaposan kikezdte a gyakorlati adaptáció eredményessége, mely logikusan vezetett ahhoz a megfontoláshoz, hogy a marketing kategóriáját ki kell és ki lehet terjeszteni az 0 üzleti szférán kívüli területekre is. A marketing szakírók körében ez a felismerés Philip Kotler és Sidney Levy nevéhez fűződik (Kotler - Levy, 1969). A marketing klasszikus (piaci) elmélete ezzel válságba jutott. Új általános marketing elmélet ugyan azóta sem született, de az új paradigma-jelöltek (például Kotler, 1972; Arndt, 1983; Hunt, 1983) a marketing tárgyának az általában vett cserét tekintették, így hatókörükbe vonták a nonprofit szervezeteket is. így fordult figyelmem a nonprofit szervezetek marketingszemléletű menedzselésének kérdésköre felé. Izgalmas, ellentmondásos, talán egy kicsit széllel szembeni gondolat volt ez akkor, a magyar piacgazdaság szárnybontogatásának időszakában, amikor szinte minden közgazdász a piac, a vállalkozások kérdéseivel foglalkozott. Hamarosan rájöttem azonban, hogy a jó menedzseléshez mindenekelőtt annak tárgyát és környezetét kell alaposan megismerni. Ezért kezdtem el foglalkozni a nonprofit szervezetek - akkor még igen homályosnak tűnő - természetével, kialakulásuk és működésük feltételeivel. A kitartó kutatásnak néha a szerencse is pártját fogja. Engem kétféle szerencse is ért.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány, Szociológia
Tárgyszavak: Közhasznú szervezet, Gazdasági intézmény, Társadalmi intézmény
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Közhasznú szervezet, Gazdasági intézmény, Társadalmi intézmény
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-7
A könyvben szereplő ábrák jegyzéke
8
A könyvben szereplő táblák jegyzéke
9-10
Előszó, avagy egy kutatási téma születése
11-13
Bevezetés
15-17
Összefoglalás
17
I. Fejezet: Alapfogalmak, általános ismeretek - a nonprofit kérdéskör értelmezése
19-96
I.1. Társadalmi-gazdasági intézményi körök és a paradigmaváltás szükségessége
19-22
I.2. Miért lett "nonprofit” a harmadik szektor?
22-25
I.3. A nonprofit szektor értelmezési kérdései
25-28
1.3.1. Értelmezési alapelvek
27-28
I.4. Működési elvek és működési célok szerinti értelmezések - a nonprofit szektor meghatározása közös jellemzők alapján (a nonprofit jelleg)
28-41
I.4.1. A nonprofit szervezetek "ideáltípusának" nemzetközi kritériumrendszere
32-38
1. Intézményesültség, formalizáltság
33
2. A profitszétosztás tilalma
33-34
3. A kormányzattól való intézményes elkülönülés, a működési autonómia
35
4. Önkéntesség, öntevékenység
35
5. Közérdekűség, közhasznúság, a közjó szolgálata
36-37
6. A politikai (pártpolitikai) tevékenység kizárása
37-38
I.4.2. A nonprofit jelleg definícióiból adódó következtetések
38-41
I.5. Szervezeti, működési formák (jogi formák) szerinti értelmezések
41-59
I.5.1. A statisztikai megfigyelésekben használt hazai definíciók
42-46
1. Jogi értelmezés
43
2. Statisztikai értelmezés
43-44
3. Közgazdasági értelmezés
44-46
I.5.2. A nonprofit szektor szervezeteinek implicit értelmezése
46-48
I.5.3. A hazai nonprofit szektor szervezeti formái
48-54
1. A társadalmi szervezet
49
2. Az alapítvány
50
3. A közalapítvány
50
4. A köztestület
50-51
5. A közhasznú társaság
51
6. Az egyház
51-52
7. A vízgazdálkodási társulat
52
8. A lakásszövetkezet
53
9. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
53-54
I.5.4. Formális szabályok, normatív elvárások - a hazai nonprofit szervezeti formák vizsgálatából adódó következtetések
54-59
I.6. A nonprofit szektor értelmezése tevékenységek alapján
59-62
I.7. A nonprofit szervezetek értelmezése szerepek és funkciók alapján
63-87
I.7.1. A nonprofit szervezetek fontosabb funkciói: társadalmi, szociális, gazdasági, politikai és morális szerepek
64-76
1. Társadalmi szerepek
64-67
2. Szociális szerepek
67-68
3. Gazdasági szerepek
68-75
4. Politikai, ideológiai szerepek
75-76
5. Morális szerepek
76
I.7.2. A nonprofit szervezetek szerepe a nonprofit elméletek tükrében
76-87
6. A közjavak biztosításának elmélete
78-79
7. A szerződéses kapcsolatok kudarcának elmélete
79-81
8. A fogyasztói ellenőrzés elmélete
81-82
9. Támogatási elméletek
82
10. A történeti vagy kínálati oldalra alapozott magyarázat
82-83
11. A közszolgáltatásokban kialakult partneri viszony elmélete
83-87
I.8. A nonprofit szektor méretét és szerkezetét befolyásoló legfontosabb tényezők
88-92
I.8.1. A nonprofit szektor méretét és szerkezetét befolyásoló tényezők a nonprofit elméletek tükrében
89-92
1. Heterogenitás
89-90
2. A jóléti állam hatóköre
90
3. Gazdasági fejlettségi szint
90
4. Jogi keretek
90-91
5. Történelmi hagyományok
91
Kiegészítés
91-92
I.9. Fogalmi áttekintés, összefoglalás
92-96
II. Fejezet: A nonprofit szektor kialakulása és fejlődése Magyarországon
97-136
II.1. A múlt "nonprofitjai" - néhány történelmi mozzanat
99-110
II.2. Ami a rendszerváltás környékén történt
110-113
II.3. A nonprofit szektor fejlődése a rendszerváltás után
113-136
II.3.1. A nonprofit szektor jogi keretei
114-115
II.3.2. A nonprofit szektor fontosabb gazdasági szabályainak alakulása
115-131
II.3.2.1. A gazdálkodás szabályai
115-116
II.3.2.2. Az adószabályok változása
116-124
II.3.2.2.1. A társasági adó szabályainak változása
117-119
II.3.2.2.2. A személyi jövedelemadó szabályainak, változása
119-122
II.3.2.2.3. Az általános forgalmi adó szabályai
122-124
II.3.2.3. A közvetlen állatni forrásjuttatás szabályai
124-131
II.3.2.3.1. A vagyonátadás rendelkezései
124-126
II.3.2.3.2. Az állami támogatások és az állami finanszírozás szabályozása
126-130
A. Központi támogatások
126-130
1. Normatív támogatások
127-128
2. A társadalmi önszerveződések működését segítő támogatások
128
3. A pártok költségvetési támogatása
128-129
4. Az egyházak hitéleti tevékenységének és az egyházi ingatlanok fenntartásának támogatása
129
5. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása
129
6. Egyéb támogatások
130
B. Önkormányzati támogatások
130
II.3.2.4. Egyéb gazdasági szabályok
130-131
II.3.3. A nonprofit szektor fejlődése a rendszerváltás után - amit a statisztikákból kiolvashatunk
131-136
II.3.3.1. A nonprofit szektor méretének és szervezeti formák szerinti szerkezetének alakulása
132-134
II.3.3.2. A nonprofit szektor szerkezetének alakulása tevékenységcsoportok szerint
135-136
III. Fejezet: A mai magyarországi nonprofit szektor szerkezete, jellemzői
137-150
III.1. A mai magyar nonprofit szektor szervezeti és tevékenységstruktúrája
137-139
III.2. A nonprofit szektor gazdasági súlya és finanszírozása
140-147
III.3. A magyar nonprofit szektor jellemző funkciói
148-150
1. Adománygyűjtő és adományosztó szervezetek
148-149
2. Szolgáltatásokat nyújtó szervezetek
149
3. Érdekvédelmi, önsegélyező, társadalmi kapcsolatokat építő, klubjellegű szervezetek
149-150
4. Hatósági, államigazgatási feladatokat átvállaló szervezetek
150
Kiegészítésképpen
150
IV. Fejezet: Nonprofit szervezeti formák Magyarország
151-190
IV.1. A közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek
152-183
IV.1.1. A társadalmi szervezet
152-166
IV.1.1.1. A társadalmi szervezet fogalmi ismérvei
156-158
1. A tagság
156-157
2. A közös cél
157
3. A formalizáltság
158
IV.1.1.2. A társadalmi szervezet alapítása
158
IV.1.1.3. A társadalmi szervezet alapszabálya
159-160
1. A névválasztás
159
2. Célitűzés
160
3. Székhely
160
4. Szervezet
160
IV.1.1.4. A társadalmi szervezetek működése
160-162
1. A tagok jogai és kötelességei
161-162
2. A szervezeti rend
162
IV.1.1.5. A társadalmi szervezet felügyelete
163
IV.1.1.6. A társadalmi szervezet gazdálkodása
164-165
IV.1.1.7. A társadalmi szervezet megszűnése
165-166
IV.1.2. A köztestület
166-168
IV.1.2.1. A köztestület fogalmi ismérvei
167-168
IV.1.3. Az alapítvány
169-176
IV.1.3.1. Az alapítvány fogalmi ismérvei
170-173
1. A közérdekűség
171-172
2. A tartósság
172
3. A vagyon
172-173
Nyílt alapítvány
172-173
Zárt alapítvány
173
IV.1.3.2. Az alapító okirat
173-174
IV.1.3.3. Az alapítvány kezelő szerve (szervezete)
174-175
IV.1.3.4. Az alapítvány megszűnése
175-176
IV.1.4. A közalapítvány
176-178
IV.1.4.1. A közalapítvány fogalmi ismérvei
177-178
IV.1.5. A közhasznú társaság
178-183
IV.1.5.1. A közhasznú társaság fogalmi ismérvei
180-183
IV.2. A közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek
184-190
IV.2.1. Az egyházak, egyházi szervezetek
184-185
IV.2.2. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár
185-187
IV.2.3. A lakásszövetkezet
187-189
IV.2.4. A vízgazdálkodási társulat
189-190
V. Fejezet: A közhasznú szervezetekről szóló törvény
191-208
V.l. A közhasznúsághoz kötött szabályozás előzményei
191-197
V.l.l. A közhasznúság szabályozásának néhány nemzetközi szempontja
195-197
V.2. A közhasznú szervezetekről szóló törvény célja és általános elvei
197-198
V.3. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei - amit az alapító okiratnak tartalmaznia kell
198-203
V.3.1. Néhány fontos közhasznúsági szempont
199-203
1. A közhasznú jogállás megszerzése
199-200
2. A közhasznú tevékenység
200-202
3. A közvetlen politikai tevékenység
202
4. A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége
202-203
5. A nyilvánosság követelménye
203
V.4. A közhasznú szervezetek gazdálkodásának szabályai
203-204
1. A gazdálkodás általános szabályai
203
2. A nyilvántartási és beszámolási szabályok
204
V.5. A közhasznú szervezetek felügyelete
204-205
1. Belső felügyelet
204
2. Külső felügyelet
204-205
V.6. A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezmények
205
1. A szervezet
205
2. A kedvezményezett
205
3. A támogató
205
V.7. A közhasznú szervezetekről szóló törvény eddigi tapasztalatai
206-208
Utószó helyett
209
Irodalomjegyzék
211-216
Jogszabályok jegyzéke
217
Hátsó borító