A város központja

Az utóbbi években a városfejlesztés egyik központi kérdése a városközpont építésének és rekonstrukciójának problematikája. Ez nem véletlen. A témafelvetés időszerűségének több oka van. Az urbanizálódási folyamat rendkívüli gyorsasága — amelyet a társadalom átalakulása, a tudományos-technikai forradalom, de nem utolsósorban a magas demográfiai hullám mind fokozott ütemre serkent — nem- csak a meglevő városok fejlesztését, bővítését igényli a növekvő városi népesség elhelyezésére, hanem egyre több új város építését is. Ez pedig a korszerű város- építési — nem utolsósorban a városközpontok kialakítására vonatkozó — elvek, módszerek kidolgozását, kikísérletezését követeli meg. A téma időszerűségének másik oka az, hogy a meglevő városok belső magjai mind erkölcsi, mind műszaki vonatkozásban elavultak. 70—90 év telt el az utolsó nagy európai városközpont átalakítása, a századforduló körüli nagy városközpont-formáló építési folyamat óta. Az utóbbi fél évszázadban a városfejlesztés szinte külterjes jellegű volt, a városok mind nagyobb területet foglalnak el, helyenként teljesen elvesztve zártságukat folynak szét a tájban. A városok belső magjai pedig tovább avultak, legjobb esetben konzerválódtak. így a modern, újabb keletű külső területek egy elavult belső magot vesznek körül. Óriási és egyre fokozódó ellentét keletkezik a város külső és belső területei között. Az agglomerizálódási folyamat, mely városóriások, összefolyó településhalmazok kialakulását hozza magával, aktuálissá teszi e nagyszabású település-egységek és agglomerációk központrendszerének kialakítását. Hiszen ez többnyire szinte teljesen hiányzik. A fejlesztési, illetve rendezési elvek kidolgozásakor olyan követelményekkel állunk szemben, amelyek a város funkciójában végbemenő nagy változásokból és nemcsak a jelenkor, hanem a jövő belátható igényeiből is fakadnak. E követelmények kielégítésére kell törekednünk, illetve biztosítanunk kell ennek lehetőségeit a közeljövőben. Meglevő városaink központjai már korunk igényeinek sem felelnek meg. A probléma azzal is bonyolódik, hogy több városunk központja őrzi még a múlt rendkívül értékes történelmi és művészeti emlékeit. Ezek megtartása nagyjelentőségű társadalmi feladat. Könyvünk megírásánál a városközpont építésének és rekonstrukciójának korszerű elveit próbáltuk megfogalmazni. Célunk semmi esetre sem volt olyan gyűjtemény közreadása, mely minden esetre vonatkozó irányelveket és normatívákat tartalmaz. A feladat egyedi jellegének hangsúlyozása mellett a leggyakoribb példák bemutatására törekedtünk. Ezért saját elvi, néha talán túlhatározottnak tűnő állás- pontunk mellett a sokrétű, rendkívül változó gyakorlatra támaszkodva kívántuk azt a kutatási-keresési utat bemutatni, mely az elvek tisztázásához vezethet. Hang- súlyozzuk, tisztázásához, mert a városrendezési elmélet, így a városközpontok fej- lesztésének és reorganizációjának problémái és elvei is állandóan változnak, fej- lődnek. Ezt a munkánkat, mint az előbbit is, az érdeklődők szélesebb rétegének szántuk. Az urbanisztikával hivatásosan foglalkozók száma és köre az utóbbi időben igen megnőtt. Számukra, de talán a tervezők számára is, bizonyos segítséget nyújthat ez a könyv a téma puszta áttekintésén túl, a konkrét feladatok megoldásában. A szerző köszönetét fejezi ki a könyv lektorának, Dr. Preisich Gábornak, aki értékes észrevételeivel segítette elő a könyv végleges megfogalmazását.