Városépítéstan
Szerző: Perényi ImreTovábbi szerzők: Major Jenő; Berczik András
Cím: Városépítéstan
Alcím: A városépítés története és elmélete
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. | ISBN: 963-17-2979-6
A nagyarányú társadalmi átalakulásnak, a tudomány sokasodó felfedezéseinek, a technika rohamos fejlődésének korát éljük, aminek következménye a civilizáció térhódítása, az életszínvonal emelkedése, s ez egyúttal az emberek átlagos életkorának növekedését, a Föld lakosságának rohamos szaporodását eredményezi. A népesség növekedése egyúttal nagyarányú tömörüléssel is jár: egyre nagyobb a városokban élő lakosok aránya — jelenleg a Föld lakosainak több mint egyharmada városlakó. A városi népesség növekedési üteme több mint kétszerese az össznépesség növekedésének. A településhálózat sűrűsége helyenként összefolyó városrendszerek kialakulásához vezetett, és az egyre növekvő területigény mind erőteljesebben és fenyegetőbben jelentkezik. A nagyarányú városodási folyamatot az is elősegíti, hogy a népesség foglalkozás szerinti hagyományos megoszlásában jelentős eltolódás mutatkozik. Egyrészt a mezőgazdasági munka termelékenységének nagyarányú növekedése folytán továbbra is csökken a mezőgazdasági népesség aránya. Másrészt az elmúlt évszázadtól eltérően — amikor a mezőgazdaságból elsősorban az ipar szívott fel hatalmas tömegeket — az utóbbi évtizedekben a gyűjtőnévvel "szolgáltató"-nak nevezett foglalkozási soportokban: a kereskedelemben, a közművek üzemeltetésében, a közlekedésben, a közművelődésben foglalkoztatottak aránya nőtt meg, s létszámuk az ipari termelékenység növelésével és a szolgáltatások iránti igények kielégítési lehetőségeinek megteremtésével, állandóan növekvő tendenciájú. A városi tömörülések közelebbi és távolabbi környékükre gyakorolt szívóhatása következtében nagyméretűvé vált az inga-vándorforgalom. A városok nappali népessége százezres és milliós lakosságtöbbletet idéz elő a nagyvárosokban. Tíz és száz km-es távolságokról járnak be az emberek a munkaalkalmat adó településekbe dolgozni. E téren az országhatárok sem jelentenek akadályt: százezrek és milliók nem a saját otthonukban, gyakran nem a saját hazájukban találják meg a munka lehetőségét. A nagyméretű inga-vándorforgalom egyrészt az ingázók részére jelent naponta vagy hetente hosszú kényszerű utazást, és a közlekedési hálózatot állítja nehezen megoldható problémák elé, másrészt terhet jelent magának a városnak is, hiszen többletigényként fel kell készülnie a nappali népesség ellátására, mozgására, és erre megfelelő intézményeket kell létrehoznia.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Egyetemi tankönyv, Településtervezés, Városrendezés, Urbanisztika, Városépítés, Falurendezés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Egyetemi tankönyv, Településtervezés, Városrendezés, Urbanisztika, Városépítés, Falurendezés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Színes borító
Borító
Térképek
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Előszó
5
Bevezetés
7-9
I. rész. A városépítés története Válogatott fejezetek a városépítés elméletének és gyakorlatának történetéből
[11]-296
I. fejezet. A rabszolgatartó társadalmak városépítése
15-60
1. Az ókori Kelet városépítése
15-28
1.1. Az ókori Egyiptom városépítése
16-22
1.2 Városépítés Elő-Ázsia és Ázsia területén
22-26
1.3 A korszak városépítésének főbb jellemvonásai
26-28
2. Az ókori görög városépítés
28-42
2.1 Az égéi világ és a korai görög kultúrák városépítése
29-32
2.2 A klasszikus és hellenisztikus korszak városépítése
32-39
2.3 A korszak városépítésének főbb jellemvonásai
39-42
3. Az ókori római városépítés
42-60
3.1 Városépítés a királyság és a köztársaság korában
43-47
3.2 Városépítés a császárság korában
48-54
3.3 A korszak városépítésének főbb jellemvonásai
54-60
II. fejezet. A feudális társadalmak városépítése
61-134
1. Városépítés Európában a korai és fejlett feudalizmus korában
61-85
1.1 A városodás és a városépítés kezdete Európában a korai feudalizmus idején
62-70
1.2 Városépítés Németország területén a fejlett feudalizmus korában
70-81
1.3 A korszak városépítésének főbb jellemvonásai
82-85
2. Városépítés Európában a késői feudalizmus korában
85-124
2.1 Eszményi várostervek, városelméletek
86-91
2.2 A reneszánsz és barokk korszak városépítése Olaszországban
91-100
2.3 Az abszolutizmus korának városépítése Franciaországban
100-109
2.4 Az egyesített orosz állam városépítése
109-118
2.5 A korszak városépítésének főbb jellemvonásai
118-124
3. Az Európán kívüli területeken folyó városépítés a feudalizmus korában
124-134
3.1 Szemelvények az iszlám országok városépítéséből
124-128
3.2 Városépítés Kína területén
128-134
III. fejezet. A kapitalista és a szocialista társadalmak városépítése
135-240
1. Városépítés a kapitalizmus kifejlődésének idején
136-173
1.1 Városépítés Európában
136-156
1.2 Városépítés az Európán kívüli területeken
156-167
1.3 Az utópista szocialisták városutópiái és kísérletei
167-171
1.4 A korszak városépítésének főbb jellemvonásai
171-173
2. A két világháború közötti városépítési törekvések polarizációja
173-193
2.1 A Garden Citytó'l a Greater London Plánig
174-180
2.2 A „Cité Industrielle”-tó'l az Athéni Chartáig
180-184
2.3 Az oroszországi avantgarde útkereséseitől a szocialista városépítés kezdetéig
184-193
3. A második világháború utáni városépítés elméleti irányzatai és gyakorlata
194-240
3.1 A nyugat-európai kapitalista országok városépítése
194-214
3.2 A kelet-európai szocialista országok városépítése
214-228
3.3 Szemelvények az Európán kívüli területeken folyó városépítésből
228-240
IV. fejezet. Városépítés Magyarországon
241-296
1. A honfoglalás előtti városépítés Magyarország területén
242-245
2. A feudalizmus korának városépítése
245-265
2.1 A városépítés kezdete és virágzása
245-254
2.2 Városépítés a török hódoltság idején
254-260
2.3 A XVIII. századi Magyarország városépítése
260-265
3. A kapitalizmus és az épülő új társadalom városépítése
265-296
3.1 Városépítés a kapitalizmus kezdetén
265-269
3.2 Városépítés a kapitalizmus kifejlődésének idején
269-281
3.3 A századfordulótól a második világháborúig
281-285
3.4 A szocialista városépítés kezdete
285-296
II. rész. A városépítés elmélete A településtervezés alapelvei és módszerei
297-616
I. fejezet. Népesség és település
301-334
1. A népesség eloszlása, a települési rend kialakítása
301-319
1.1 A társadalmi gazdasági fejlődés és hatása a településre
302-305
1.2 A népgazdasági tervezés és területfejlesztés
305-306
1.3 A népesség jelenlegi elhelyezkedése és a településhálózat jövőbeli elvi-strukturális rendszere
306-308
1.4 A magyarországi településhálózat és fejlesztésének koncepciója
308-319
2. Régió és regionális tervezés
320-324
2.1 A régió ismérvei és a regionális tájbeosztás
320-321
2.2 A regionális tervezés célkitűzései és feladatai
321-322
2.3 A regionális tervezés alapelvei
322-324
3. A város területének kiválasztása, előkészítése és a tervezés rendje
324-334
3.1 A város területének kiválasztása
324-329
3.2 A város területének építésre alkalmassá tétele
330-332
3.3 A településtervezés menete
332-334
II. fejezet. A városszerkezet
335-376
1. A város funkcionális alapelrendezése
335-349
1.1 A város területi egységei
336-339
1.2 A város hálózati rendszerei
339-341
1.3 A város és környéke
341-344
1.4 A település jellegéből adódó követelmények
344-349
2. A városépítés esztétikai feltételei
349-362
2.1 A város és a táj kapcsolata
350-354
2.2 A városalaprajzi rendszerek
354-359
2.3 A város morfológiai (alaktani) felépítése
359-362
3. A városépítés ökonómiai vetületei
362-369
3.1 A város racionális nagyságrendje
363-367
3.2 A városi területfelhasználás hatékonysága
367-368
3.3 Az építés optimális sorrendje
368-369
4. A települések rekonstrukciója
369-376
4.1 A rekonstrukcióra való érettség
369-371
4.2 A városi rekonstrukciós feladatok és azok összefüggései
371-374
4.3 A falusi jellegű települések rekonstrukciója
374-376
III. fejezet. A városi közlekedés
377-428
1. Az úthálózat és a közúti közlekedés
380-408
1.1 A városi utak osztályozása és tervezési alapelvei
382-387
1.2 Az utak keresztmetszete, vízszintes és magassági vonalvezetése
387-391
1.3 Városi közúti csomópontok
391-398
1.4 Gépjárművek várakozó- és tárolóhelyei, üzemanyagtöltő állomások
398-402
1.5 A gyalogosforgalom létesítményei
402-406
1.6 A tömegközlekedési eszközök pályái és egyéb közúti létesítményei
406-408
2. A távolsági közlekedés létesítményei a városban
408-419
2.1 Autóbusz-végállomások
409-410
2.2 Vasúti pályák és állomások
410-416
2.3 Kikötők és repülőterek
416-419
3. A városi tömegközlekedés
419-428
3.1 A forgalom megoszlása
420-421
3.2 A tömegközlekedési ellátottság
421-422
3.3 A városi tömegközlekedés eszközei
423-428
IV. fejezet. A város lakóterülete
429-490
1. A lakóépületek elhelyezése és csoportosítása
429-455
1.1 A lakóépületek elhelyezését befolyásoló tényezők
430-439
1.2 A családiházas-telkes beépítésű területek
438-445
1.3 A több lakásos házakkal beépülő területek
445-451
1.4 A lakóépületek környezete
451-454
1.5 A terület optimális kialakításának mérőszámai
454-455
2. A közintézmény-hálózat és a lakóterület középületei
456-466
2.1 A közintézmény-hálózat kialakítása
456-458
2.2 A gyermekvédelmi, oktatási, testnevelési és kulturális intézmények
458-462
2.3 A kereskedelmi-szolgáltatási-közétkeztetésinm intézmények
462-465
2.4 Gyógyítási és egyéb intézmények
465-466
3. A város lakóterületének kialakítása
466-483
3.1 A lakóterület övezeti rendszere
467-469
3.2 A lakóterületi területi-hálózati egységek rendszere
469-474
3.3 A lakóterület területi-hálózati egységei
474-483
4. A lakóterület rekonstrukciója
483-490
4.1 A lakóterület szerkezetének korszerűsítése
484-485
4.2 Az elavult lakóterület átépítése
485-487
4.3 Az elavult, falusi jellegű területek korszerűsítése
487-490
V. fejezet. Ipari létesítmények a város területén
491-520
1. Az ipari létesítmények elhelyezése
491-505
1.1 Az ipari létesítmények fogalomköre és elhelyezésük feltételei
491-495
1.2 Az ipari terület helyének kiválasztása
495-498
1.3 Az ipari terület elrendezése
498-505
2. A városi közüzemek, közraktárak és közmüvek
505-514
2.1 Közüzemek méretezése és elhelyezése
506-507
2.2 Közraktárak méretezése és elhelyezése
507-508
2.3 Közműhálózatok és létesítményeik
508-514
3. Az iparral összefüggő rekonstrukciós feladatok
514-520
3.1 Meglevő ipari területek rendezése
514-517
3.2 Az ipar elhelyezése vegyes felhasználású területen
517-519
3.3 Az ipar elhelyezésének feltételei lakóterületen
519-520
VI. fejezet. A város központja
521-578
1. A városközpont funkcionális felépítése
521-536
1.1 A városközpont tartalma és szerepköre
521-522
1.2 A városközpontot alkotó elemek
522-524
1.3 A városközpont szerkezete
524-536
2. A városközpont esztétikai kialakítása
536-553
2.1 A városközpont térbeli rendjének alapfeltételei
538-541
2.2 Az út- és térformálás
542-546
2.3 Az emlékművek és az utcabútorok
546-550
2.4 A fény- és színhatás
550-553
3. A városközpont rekonstrukciója és védelme
553-578
3.1 A városközpont átépítése
554-563
3.2 A nagyvárosi központrendszerek kialakítása
563-572
3.3 A történelmi városközpont védelme
572-578
VII. fejezet. A város zöldterületei
579-616
1. A város zöldterületi rendszere
579-587
1.1 A zöldfelületek rendeltetése a városban
580-581
1.2 A város zöldterületi rendszere
581-584
1.3 A pihenés-üdülés és környezete
584-587
2. A város zöldterületi egységei
587-611
2.1 A város korlátlan közhasználatú zöldterületei
587-600
2.2 A város környékén levő zöldterületek
600-604
2.3 Az üdülőterületek
604-611
3. A városi zöldterületek kialakítása
611-616
3.1 A terepalakítás, az utak és a terek
611-612
3.2 A növényanyag és a víz
612-615
3.3 A kert berendezése és fölszerelése
615-616
Irodalmi tájékoztató
617-622
Tartalom
623-[626]
Kolofon
Térképek
Hátsó borító
Hátsó színes borító