Túlélés

A túléléshez szükség van bizonyos képességekre, melyek azonban önmagukban még nem garantálják az életben maradási képességeket csak a megfelelő hozzáállással hozhatjuk ki magunkból. Az összes tudásunk fabatkát sem ér, ha nincs meg bennünk az akarat a túlélésre. Vészhelyzetben legfontosabb a túlélés iránti vágy. Közismert, hogy a létek hamarabb feladja, mint a test, de ha az ember sziklaszilárdan elhatározza, hogy történjék bármi, de túl fogja élni, az már félsiker. Tartsuk észben; nem számit, milyen rossz helyzetbe terültünk, hisz szellemi és fizikai adottságaink segítségével a legnehezebb szituációból is ép bőrrel kerülhetünk ki. Ha ezeket sikerül megfelelően mozgósítani, az eredmény sem maradhat cl, HOGYAN ÖSSZPONTOSÍTSUNK A TÚLÉLÉSRE? Az éleiben maradási veszélyeztető dolgok közül kettő a saját lényünkből fakad; ezek a kényelem iránti vágy és a passzív életszemlélet, de ezeket szerencsére bármely túlélő könnyűszerrel leküzdheti, ha viszont nem sikerül velük gyorsan megbirkózni, az elkedvetlenedéshez és halálhoz vezethet, A kényelem iránti vágy a modem városi létforma következménye. A nyugati életszínvonal az embereket „elpuhulttá" tette, legalábbis abban az értelemben, hogy a természet és a környezet veszélyeit - nagyrészt - le tompítja. A legtöbb nyugati ember - és valószínűleg ön is, kedves olvasó - meleg, biztonságos épületekben él és dolgozik. Joga van az orvosi ellátáshoz, víz- és élelemszükséglete pedig megoldott. Vészhelyzetben valószínűleg egyik civilizációs vívmány sem áll majd rendelkezésre, legalábbis azonnal szinte biztos nem. Lehet, hogy semmi mással nem rendelkezünk majd. csak rajtunk levő ruhával, élelem, víz, menedék pedig sehol. A már természetesnek vett javak hirtelen eltűnése sokkolhatja a bajbajutottat, csüggedést válthat ki. Hogyan vegyük fel a harcot a nélkülözhetetlennek hitt dolgok elvesztése miatt érzett fájdalommal? Először is mondjuk azt magunkban, hogy a nyugati civilizáció vívmányai nem létfontosságúak, Legyünk szilárdak* Az ember légkondicionálás, készételek és tévé nélkül is megvan! Másodszor: gondoljunk bele, hogy a pillanatnyilag érzett kényelmetlenség semmi ahhoz képest, ami akkor érhet minket, ha leülünk, búnak eresztjük a fejünket, és nem csinálunk semmit.