Médiatörténeti szöveggyűjtemény I. corvina logo

Szerkesztő: Peternák Miklós
További szerzők: Moholy-Nagy László; Duchamp, Marcel; Malevics, Kazimir; Bazin, André; Frizot, Michel; Taft, Robert; Vertov, Dziga; Kassák Lajos; Erdély Miklós; Prokop, Dieter; Knilli, Friedrich; Metz, Christian; Ivanov, V.V.; Flusser, Villém; Paik, Nam June; Davis, Douglas; Grasskamp, Walter; Herzogenrath, Wulf; Bódy Gábor; Kulterman, Udo; Moles, Abraham; Youngblood, Gene
Cím: Médiatörténeti szöveggyűjtemény I.
Megjelenési adatok: Barabás Ilona Kkt. , Budapest, 1994.

coverimage A Magyar Képzőművészeti Főiskola Intermédia Tanszéke jelen szöveggyűjteménnyel olyan jegyzetsorozat kiadását kezdeményezi, mely az új, technikai képek történetét, művészi használatát, a tudomány-művészet-technika kapcsolatrendszerének változásait és jelenét, a képfajták témakörét illetve általában a médiaművészet, és az intermediális technikák fogalmait mutatná be illetve tenné hozzáférhetővé tanulmánykötetek, jegyzet illetve munkafüzetek formájában. A kiadás elsődleges célja, hogy a hallgatók -nem csupán egyetemünkön, de bárhol, altul erre igény mutatkozik - érvényes, irányadó szövegeken keresztül információkat kapjanak, az oktatók pedig használható, további feldolgozásra (szövegelemzés, összehasonlító vizsgálatok) is alkalmas anyagokhoz jutva hatékonyabb tájékoztatást nyújthassanak e magyar nyelven igen nehezen áttekinthető területekről. Jelenleg három kötet előkészületei folynak, melyek bizonyos értelemben egymásra épülve illetve egymást kiegészítve mutatják föl a jelen mediokratikus világberendezkedéshez vezető történeti utat, ennek veszélyeit és pozitívumait, illetve az értelmezés lehetőségeit. Helyzetünkből következően az a szűrő, illetve szelekciós szempont - mely technikai, politikai, szociológiai és más is lehetne - itt elsődlegesen művészeti s.csak másodlagosan történeti vagy elméleti (s nem művészettörténeti vagy művészetelméleti), mivel olyan használóknak szánjuk, akik a művészi alkotómunka keretei között tevékenykedve igényelnek (vagy ha nem is igényelnek, kapnak) tájékoztatást. Az első kötetben tehát olyan alapvető és magyar fordításban meglévő - illetve magyarul írt - szövegek megjelentetésére illetve újraközlésére kerül sor, melyeket az oktatásban használunk, melyek ismerete a hallgatók számára véleményünk szerint elengedhetetlen, s melyek történeti-mediális kontextust teremtve nyújtanak fogódzót a század új művészeti technikáinak és szemléletének megértéséhez, Újdonsága főként az összeállítás (bár van a kötetben néhány magyarul még nem publikált szöveg is), érdeme csak annyi, hogy a könyvtárakban is nehezen hozzáférhető, külön-külön keresgélést igénylő írásokat egy irodalomjegyzéknél hatékonyabb formában adja a hallgatók kezébe. Ezen tűi az együttes kiadás igen sok szempontú feldolgozó munkára ad lehetőséget illetve reményeink szerint továbbolvasásra (egyes inspiratív mozzanatok önálló munkán alapuló kutatására) ösztönözhet. Viszonylag gyors kiadására (ami a.kapott támogatások - melyeket ez úton is köszönünk - és a megjelenés között eltelt idő rövidsége kontextusában értendő) azért került sor, hogy minél előbb kézbeadható kötettel induljon a sorozat, s ezt már az 1994/95-ös tanév második félévében használni lehessen: az említett Intermedia szakon túl az ELTE posztgraduális videókommunikáció képzésénél illetve a Magyar Iparművészeti Főiskola Multimédia oktatása keretében (mely programok a kiadásnál is partnereink) A másodikként elképzelt kötet magyarul eddig még nem publikált, ugyancsak alapvető tanulmányokat tesz hozzáférhetővé, melyek a kép különböző megjelenési formáinak áttekintésén túl szemléltetik az új médiumokkal megváltozott (művészettörténeti helyzet átgondolásából fakadó reakciókat s ezek előzményeit. Többek között új fordításban közöljük majd Walter. Benjámin klasszikus tanulmányát, A műalkotás fi technikai reprodukálhatóság korszakában címűt, (melyet jelen kötet utolsó munkafázisában hagytunk el, értelmetlennek ítélve a jelenleg hozzáférhető nehézkes magyar szövegváltozat újraközlését), és írásokat többek között a laterna magica, színfényzene, árnyékvetítés, elektronikus visszacsatolás, telekommunikációs archeológia témaköreiből. A tervezett harmadik kötet kizárólag az elmúlt 4-5 év anyagából válogat majd, a computer médiumán át tekintve és különös fontosságot tulajdonítva tudomány és művészet kapcsolatának.
Kategóriák: Képző-, vizuális művészet
Tárgyszavak: Művészet, Technika, Média, Tömegkommunikáció, Videó
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Bevezető
3
Moholy-Nagy László: A szelet-embertől az egész emberig
4-6
   A szelet-ember
4
   A jövőnek szüksége van egész emberre
4
   A mai termelőrendszer
4
   Hogy állunk a technikával?
4-5
   Nem a technika ellen, hanem vele
5
   Az ember igyekszik ezen változtatni
5
   Nem tárgy, az ember a cél
5
   Mindenki tehetséges
5
   Összefoglalás
5-6
Marcel Duchamp: A teremtő aktus
7
Kazimir Malevics: A tárgy nélküli világ
8-10
   I. rész: A festészet lappangó elemének elmélete
8-10
      Bevezetés
8-10
André Bazin: A fénykép ontológiája
11-13
Michel Frizot: A szem nagy műve: Étienne-Jules Marey
14-15
Robert Taft: Edweard Muybridge és munkássága
16-20
Dziga Vertov írásaiból
21-25
   I. MI-kiáltvány-változat
21-22
   II. A "Filmszem" (Kinoglaz) c. filmről
22
   III. A "Filmszem" (Hatrészes dokumentumfilm)
22-23
   IV. A "Filmszem" születésne
23-24
   V. A nem-játékfilmgyártás jelentősége
24-25
Kassák Lajos: Az abszolút film
25-28
   Berlin. A nagyváros szimfóniája
25-28
Erdély Miklós: Mozgó jelentés
28-32
   Zenei szervezés lehetősége a filmben
28-32
      1.) A filmi elemek elkülönítése kapcsolási alapsémák meghatározása által
28-29
      2.) Modulációs technika mint a filmnyelvi paradigmaképzés megfelelője
29-30
      3.) Ismétlések - Ritmika és kompozíció dialektikája
30
      4.) Szinkron-struktúrák megjelenése a filmben: Akkordikus polifonikus jelentéshalmazok
30
      5.) A művészi jelentésszervezésben az izomorf összefüggések meghaladása; hologramstruktúra
30-31
      6.) Hipotetikus(totális)jelentésszint megközelítése. Jelentéskioltás, állapotkommunikáció
31-32
Dieter Prokop: Mozi- imperializmus és filmesztétika
33-34
Friedrich Knilli: Előtanulmányok a filmszemiológiához
35-36
Christian Metz: Történelmi/Discourse
37-39
   Jelenet két voyeurizmusból
37-39
V.V. Ivanov: Az idő kategóriájáról
39-44
Vilém Flusser: Képeink
44-46
Nam June Paik: Nem-időbeli információ
46-49
   Shigeko találta fel a videó halálát
47-48
   Utóirat
48-49
Douglas Davis: A videó a hetvenes évek közepén: Túl jobbon, balon és Duchamp-on
49-52
Walter Grasskamp: Videó a művészetben és az életben
52-63
   Nézetek és interjúk a mágikus tükörről
52-63
      Két videokultúra
52
      Árgus szemek
52-53
      A kamera mint közönség
53-54
      "A videó olyan, mint egy tükör"
54-55
      "Nő a tükörben"
55-56
      Önarckép
56
      A tükör mögött
56
      Anyagesztétika
56-57
      Rádió az operaházban
57-58
      "Ahol egy kamera filmez ott valaminak történnie kell!"
58-59
      A helyszínen
59-60
      "Gondoskodtunk a polgári részvételről "
60
      Az élet sűrűjében
60-61
      A saját kép
61-62
      Videópolitika
62-63
Wulf Herzogenrath: Videóművészet
64-70
   Új médium - De nem új stílus
64-70
      I. Tények
64-67
         A reprodukciótól a médiumnak megfelelő kreativitásig
64-65
         A videó és a tévé közötti különbség
65-66
         A videoművészetben történő alkalmazás
66
         A videoművészet történetének tizenkét dátuma
66-67
      II. Szubjektív kibővítés
67-70
         A korszellem
67
         Az európai kultúrember félelme a technikától
67-68
         A reprodukált valóság ígérete
68
         "Doppelgänger" - Tükörkép - Önmegismerés
68-69
         A technológia új vizuális világokat teremt
69
         Kommunikáció és/vagy elszigetelődés
69
         A valóság megragadása és megváltoztatása az érintettek közreműködésével
69
         Az idő jelensége
69-70
         A poetikus lehetőségek
70
Bódy Gábor: Infermental
71
   Egy kinematografikus időszaki kiadvány terve
71
      1. Médium-kutatás
71
      2. Artikuláció-kutatás
71
      3. Új funkciók
71
      4. Kultikus aktusok(aktuális kultuszok)
71
      5. Lexikon
71
         Hang
71
Udo Kulterman: Az intermedia meghatározása felé
72
Abraham Moles: Itermedia művészet
73
Douglas Davis: Édes anarchia. Posztmodern kiáltvány
74-76
Vilém Flusser: A tv szerepe a román forradalomban
76-78
Gene Youngblood: Egy médium: A videó felnőtté válása és a filmművészeti vállalkozás
79-83
   Digitális videó
80
   Számítógép vezérelte szerkesztés
80-81
   Számítógép vezérelte videólemez
81
   Számítógépgrafika és animáció
81-82
   Művészeti tendenciák
82
   Kommunikáció kontra konverzáció
82-83
   Szimuláció és vágy
83