A szöveg mint komplex jel
Szerző:
Petőfi S. János Cím: A szöveg mint komplex jel
Alcím: Bevezetés a szemiotikai-textológiai szövegszemléletbe
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. | ISBN: 963-05-8126-4

Kategóriák: Pszichológia, Ének, zene, Képző-, vizuális művészet
Tárgyszavak: Elemzés, Szövegtan, Fogalom, Zene, Értelmezés, Multimedialitás, Textológia, Szemiotika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Elemzés, Szövegtan, Fogalom, Zene, Értelmezés, Multimedialitás, Textológia, Szemiotika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
7-12
Előszó
13-16
Bevezetés
17-24
I. A nyelvészeti indíttatású szemiotikai-szövegtani kutatás tematikájáról általában
25-70
1. A szöveg fogalmának, valamint megformáltságának értelmezése
27-70
1.1. A szövegfogalom értelmezése
27-30
1.2. A szöveg mint komplex jel alkotóelemeinek és megformáltságának értelmezése. (Példaszövegek: Carroll, L., Alice Csodaországban és Alice Tükörországban)
30-57
1.2.1. Vehikulum: a szöveg fizikai manifesztációja (fizikai teste)
31-32
1.2.2. Formáció: a vehikulumhoz rendelhető formai architektonika
32-40
1.2.2.1. Figura: a vehikulum mint/izz/on-szemiotikai tárgy formai architektonikája
33-35
1.2.2.2. Notáció: a vehikulum mint nyelvi-szemiotikái tárgy formai architektonikája
35-40
1.2.3. Sensus: a vehikulumhoz rendelhető szemantikai architektonika
40-55
1.2.3.1. Sensusl: a vehikulum nyelvspcifikus szemantikai architektonikája
41-51
1.2.3.2. Sensusr: a vehikulum relátumspecifikus szemantikai architektonikája
51-55
1.2.4. Relátum: az a vehikulumhoz rendelhető ’világdarab’, amelyre az interpretátor feltevése szerint a vehikulum utal
56-57
1.3. Szövegfeldolgozás - szövegtani kutatás
58-62
1.3.1. A szövegfeldolgozás néhány aspektusa
58-59
A rendszerspecifikus felépítés interpretálásakor
59
A funkcionális beágyazottság interpretálásakor
59
1.3.2. A szövegtani kutatás néhány módszertani kérdése
60-62
1.4. A szöveg mint sokoldalú kutatási objektum. A szövegtan mint integ-ratív diszciplína
62-63
1.5. Irodalomjegyzék (Tematikus szakirodalmi tájékoztató)
64-70
1.5.1. A szövegtani kutatás tárgyai
64
1.5.2. A szöveg felépítésének és funkcionális beágyazottságának aspektusai a különféle diszciplínákban
65
1.5.3. Bibliográfia
65-69
1.5.3.1. Szövegnyelvészeti-szövegtani bibliográfiák
65
1.5.3.2. Áttekintést nyújtó művek
65
1.5.3.3. Sorozatok és periodikák
66
1.5.3.4. Bevezetések
66
1.5.3.5. Gyűjteményes munkák és monográfiák
66-69
1.5.3.6. A szemléltetésül használt szövegek és a rájuk vonatkozó irodalom
69
1.5.4. E fejezet tematikája folytatásaként a következő művek tanulmányozása ajánlható
70
1.5.4.1. Ami a szövegtan általános kérdéseit illeti
70
1.5.4.2. Ami a szűkebb értelemben vett írott nyelvi kommunikációt illeti
70
1.5.4.3. Ami az általános bibliográfiai tájékozódást illeti
70
II. A szemiotikai textológia diszciplínakörnyezete, alkotóelemei és a multimedialitás aspektusai
71-145
2. A szövegtani kutatás diszciplínakörnyezete (Szemiotikái textológia - Retorika - Stádium generale)
73-85
2.1. A szövegtani kutatás diszciplínakörnyezetének struktúrája
73-76
2.2. A szemiotikái textológia diszciplínakörnyezete
77-78
2.3. A retorika diszciplínakörnyezete
78-79
2.4. Quintilianus retorikája diszciplínakörnyezetének néhány aspektusa
79-81
2.5. A szemiotikai-textológiai és a retorikai kutatás soron következő feladatai
81-82
2.6. A szemiotikái textológia, a retorika és egy stúdium generale kapcsolata
82-85
2.7. Irodalomjegyzék
85
3. A szemiotikai textológia jellemző jegyei, alkotóelemei és a nyelvészeti kutatás
86-119
3.1. A szövegtani kutatásról általában. Bevezető megjegyzések
86-87
3.2. A szemiotikái textológia jellemző jegyei és alkotóelemei
87-112
3.2.0. Az általános jellemző jegyek
87-88
3.2.1. A kommunikációs helyzet
88-89
3.2.2. A szöveg mint komplex jel
90-93
3.2.3. Az interpretációtípusok
93-96
3.2.4. A szövegarchitektonikák organizációformái
97-102
3.2.4.1. Textuális és inferenciális organizáció
97
3.2.4.2. Referenciális/korreferenciális nominális és predikatív organizáció
98
3.2.4.3. A vertikális kompozíciós organizáció aspektusai
98-102
3.2.4.4. A horizontális kompozíciós organizáció aspektusai
102
3.2.5. A szöveg értelmi, referenciális és kommunikatív jelentése
103-104
3.2.6. Az értelmező interpretáció végrehajtásakor alkalmazott bázisok
104-107
3.2.7. Az értelmező interpretációt előkészítő (preparatív) gyakorlatok típusai
107-111
3.2.8. Az értelmező interpretáció explicit reprezentálására szolgáló kanonikus rendszerek
111-112
3.3. Megjegyzések a szövegtani és a nyelvészeti kutatás módszertanának kapcsolatához
112-118
3.3.0. Általános megjegyzések
112-113
3.3.1. A természetes nyelvekre vonatkozó nyelvészeti kutatás öt nyitott kérdése
113-115
3.3.2. Rendszermondat - szövegmondat. Terminológiai megjegyzések
115-116
3.3.3. A rendszermondatok és a szövegmondatok elemzése
116-118
3.4. Befejező megjegyzések
118-119
4. A multimediális szövegek szemiotikai-textológiai megközelítése
120-145
4.1. Bevezető megjegyzések
120
4.2. A médium szemiotikai-textológiai fogalma és típusai
120-121
4.3. A multimediális kommunikátum és a multimediális szöveg fogalma
121-122
4.4. A multimediális kommunikátumok típusai
122-144
4.4.1. Általános médium tipológiai megfontolások
122-124
4.4.2. A viszonylag egyszerű vehikulumú multimediális szövegek típusai és az egyes típusokhoz tartozó szövegek szemiotikai-textológiai megközelítése
124
4.4.3. Kizárólag lexikai és prozódiai összetevőből felépített multimediális szövegek
124-125
4.4.4. Kizárólag verbális és képi összetevőből felépített statikus multimediális szövegek
125-134
4.4.4.1. Az írott/nyomtatott verbális és képi összetevőből felépített statikus multimediális szövegek vehikulumainak tipológiája
126
4.4.4.2. Az írott/nyomtatott verbális és képi összetevőből létrehozott statikus multimediális szövegek kommunikációs helyzeteinek tipológiája
126-133
4.4.4.2.1. Kiindulópont egy - nem egy kommunikátum interpretálása eredményeként létrejövő/létrehozott - relátum
127-128
4.4.4.2.2. Kiindulópont egy verbális vagy egy képi vehikulum
128-133
4.4.4.2.2.1. Kiindulópont egy verbális vehikulum
128-130
4.4.4.2.2.2. Kiindulópont egy képi vehikulum
130-131
4.4.4.2.2.3. Kiindulópont egy olyan vehikulum + vehikulumhalmaz, amelynek egyike verbális, másika képi
132-133
4.4.4.3. A verbális és képi összetevőből létrehozott multimediális szövegek interpletálásának aspektusai
133-134
4.4.5. Kizárólag verbális és zenei össztevőből felépített multimediális szövegek
134-144
4.4.5.1. Egy verbális, valamint egy dallam és/vagy egy hangszeres-zenei összetevőből felépített multimediális szövegek vehikulumainak tipológiája
134-136
4.4.5.2. A verbális és zenei összetevőből létrehozott multimediális szövegek kommunikációs helyzetének tipológiája
136-142
4.4.5.2.1. Kiindulópont egy - nem egy kommunikátum interpretálása eredményeként létrejövő/létrehozott - a zene 'tartományába' tartozónak is tekintett relátum
136-138
4.4.5.2.2. Kiindulópont egy verbális vagy egy dallamvehikulum
138-141
4.4.5.2.2.1. Kiindulópont egy verbális vehikulum
138-139
4.4.5.2.2.2. Kiindulópont egy dallamvehikulum
140-141
4.4.5.2.3. Kiindulópont egy olyan vehikulum + vehikulumhalmaz, amelynek egyike verbális szöveg, másika dallam
141-142
4.4.5.3. A verbális és dallam összetevőből létrehozott multimediális szövegek interpretálásának aspektusai
143-144
4.5. Befejező megjegyzések
144
4.6 Irodalomjegyzék
145
III. Szövegek megformáltságának szemiotikai-textológiai megközelítése
147-287
5. Örkény István Gondolatok a pincében szemiotikai-textológiai elemzés
149-171
5.1. Bevezető megjegyzések
149
5.2. Örkény István műve [=Tl.vb] szemiotikai-textológiai megközelítése
150-170