A büntetőjog bölcselete

A jelen füzet gyorsírói föl jegyzéseket foglal magában, a melyeken csak keveset simítottam; szolgáljon ez magyarázatául a szerkezeti és kifejezésbeli pongyolaságoknak, a melyekkel az olvasó a következő lapokon találkozni fog. Hogy tudományos kiadványnak formabeli fogyatkozások mellett is meglehet a maga jogosultsága, az, úgy hiszem, bizonyításra nem szorul. 1897-ben, a mikor ezen előadásokat először tettem közzé és utóbb is azt reméltem, hogy formai tökéletlenségükön nemsokára segíthetek, sőt, hogy azokat érdemben fejleszteni és kiegészíteni is rövid idő múlva módomban lesz. Ez okból azon első és a még szükségesnek mutatkozott négy későbbi kiadást csak igen kevés példányban kőnyomatosan rendeztem. Azonban az átdolgozásra mindeddig nem értem rá. 1897 óta ugyan folyton az a munkálat foglalkoztatott, a melynek a jelen füzet is egy része, azonban folyton, még pedig a legutóbbi napokig, e munkálatnak pszihofiziológiai eleme: A jog keletkezéséről és fejlődéséről cimü munkám IV. fejezetének (A belátás visszavezetése elemibb tényre) tárgya; ezért nem jutott idő jogbölcseletem egyéb részeinek tökéletesbitésére. Á t. könyvkiadó cég és mások is gyakran sürgettek, hogy úgy esztétikai szempontból, mint az olvasó szemének kimélése céljából egyezzem bele a könyvnyomásos kiadásba. A teljes átdolgozás reményében mindeddig e kivánságot nem teljesitettem. Az idő azonban most már annyira előrehaladt, hogy a mondott tekintetekből bele kell nyugodnom, hogy a dolgozat, habár csak kisebb javítással, a kivánt olvashatóbb és tetszetősebb kiállításban lásson napvilágot. Ezúttal jelenthetem, hogy jogbölcseletem pszihofiziológiai alapjával, a belátás (a céltudatos cselekvés) visszavezetésével elemibb tényre, elkészültem. Tíz évi gondolkodásnak ez az eredménye A lélektan alapelvei címen a Grill Károly könyvkiadóvállalat cégnél ez év folyamán meg fog jelenni: németül pedig Das Beharren und die Gegensaetzlichkeit des Erlebens címen, mint a Zeitschrift für den Ausbau dér Entwicklungslehre kiadványa, Stuttgartban a Franckh’sche Verlagshandlung-nál. (...) E kiadás számára több helyet módosítottam, főleg a megértés megkönnyítése céljából. Utbaigazitottak e tekintetben az egyetemi szigorlatoknál tett tapasztalatok. A VI. kiadás előszavának végén említett munka úgy magyarul, mint németül már megjelent. (...) Minden időben és minden helyen azt találjuk, hogy az emberek bizonyos fajta ártalmas cselekvéseket büntetnek és hogy igazságosnak tartják azok büntetését. Azonban kivételek is vannak ez alól, tudniillik vannak olyan felfogások, melyek szerint a büntetés nem igazságos. (És ezt jó hangoztatni, mert másfelől meg olyan felfogások vannak, melyek a büntetést igen nagy mértékben megkövetelik, annak minden hasznosságától eltekintve, mint például a Kant-féle, ki azt mondja, hogy ha semmi haszna nem volna a büntetésnek, akkor is alkalmazni kellene, mert az a tiszta ész követelménye.) A legtöbb ember által elfogadott vallás tanai szerint például a büntetés nem igazságos. Máté evangéliuma (V. R.) ezeket mondatja Jézussal a hegyi beszédben. „Hallottátok, hogy azt mondták: Szemet szemért és fogat fogért.