Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok

Évről évre növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem úgy teljesítenek az iskolákban, ahogyan azt a szüleik és a pedagógusok elvárnák tőlük. A probléma ténye könnyen, a tapasztalt pedagógus által szinte azonnal érzékelhető. A probléma jellegének azonosítása azonban már sokkal bonyolultabb feladat. A tanulási nehézség átmenetinek tekinthető, az okok megszűnésével maga a tanulási nehézség is eltűnik. Más a helyzet a tanulási akadályozottság és a tanulási zavar esetében. Ilyenkor a kiváltó ok vagy állandó, melynek létét el kell fogadni, vagy tartós, ami nehezen szüntethető meg. Enyhe fokban akadályozott gyermekekkel korábban elvétve találkozott a normál általános iskolában tanító pedagógus. Mivel az ilyen tanulók fogyatékosságára már korábban pl. az óvodában fény derülhetett, vagy pedig a beiskolázást követően rövid időn belül speciális intézménybe való áthelyezésükre került sor. Az integrált nevelés eszméje - a törvényi szabályozásnak is köszönhetően - egyre nagyobb tért hódít, így az - alapító okiratuk tanúsága szerint is - erre vállalkozó iskolákban nagyobb valószínűséggel és gyakorisággal találkozhatunk majd fogyatékos gyerekekkel. De könyvünk nem róluk szól! Sokkal inkább azokról a gyerekekről, akik ugyan megnyilvánulásaik, iskolai teljesítményük miatt sokszor fogyatékosnak tűnnek, mégsem azok. Ép az értelműk, épek az érzékszerveik, mégis tanulási zavarral küzdenek. De hogyan ismerhető fel a tanulási zavar, hogyan dönthető el, hogy „csak” tanulási zavarról van szó. Mi állhat a háttérben, miért jött létre, mit tehet a pedagógus a gyermek fejlesztése érdekében, van-e esély a veszély látszatának felmerülésekor a megelőzésre stb? Nos, erről kívánunk könyvünkben szólni. Az első részben a tanulási zavar fogalmát értelmezzük, bemutatjuk a legismertebb elméleti irányzatokat, s felvázoljuk a lehetséges gátlótényezőket. Ezután egy könnyen áttekinthető rendszerben mutatjuk be a tanulási zavarokat: először a részképességzavarokat, majd a komplex tanulási zavarokat elemezzük.