Fényes Elektől az európai statisztikai rendszerekig
Szerkesztők: Polónyi Katalin; Laczka Éva; Szabó IstvánTovábbi szerzők: Besenyei Lajos; Tőkés László; Szilágyi Ferenc; Lencsés Ákos; Rózsa Dávid; Laczka Éva; Sándorné Kriszt Éva; András Szilárd; Benoist György; Poór Judit; Tóth Géza; Pénzes János; Szónokyné Ancsin Gabriella; Juhász Géza Péter; Nagy András; Kovács Béla; Soós Lőrinc
Cím: Fényes Elektől az európai statisztikai rendszerekig
Alcím: Tanulmánykötet
Megjelenési adatok: Magyar Statisztikai Társaság, Budapest, 2016. | ISBN: 978-963-12-6828-7
Megjegyzés: A kötet a Magyar Statisztikai Társaság és a Partiumi Területi Kutatások Intézete által 2016. július 1-jén és 2-án, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen „Fényes Elektől az európai statisztikai rendszerekig" címmel megrendezett konferencián elhangzott előadások alapján összeállított tanulmányokat tartalmazza. A konferenciát a Nemzeti Együttműködési Alap Közösségi Környezet Kollégiuma által 2015. december 15-én megjelentetett NEA-KK-16-SZ kódszámú, „Civil szervezetek szakmai programjának támogatása 2016" című pályázati kiírásra benyújtott, NEA-KK-16-SZ-1342 pályázat támogatta.
Tisztelet nagy elődeinknek, tisztelet kortársainknak, tisztelet a statisztikai tudomány művelőinek és a határainkon belül és azon kívül élő magyarságnak. Ez a szellemiség hatotta át a Magyar Statisztikai Társaság (MST) és a Partiumi Területi Kutatások Intézetének közös kétnapos nagyváradi konferenciáját, szakmai és baráti találkozóját. Az MST példamutató és hiánypótló tanácskozást készített elő, melyben a tudományos értékek mellett jelentős súllyal jelentek meg az emberi kapcsolatokat építő és erősítő elemek, baráti eszmecserék. A magyarországi és az erdélyi statisztikusok, tudósok, kutatók és egyetemi oktatók dialógusai az egységes magyar tudomány, valamint oktatás értelmezésének és megteremtésének szellemiségét erősítették, hozzájárultak a ma is meglévő akadályok felszámolásához. A romániai magyarság fennmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv, a magyar oktatás és a magyar nyelven művelt tudomány magas színvonalon tartása, s ennek fontos tényezője az anyaországi szakmai-tudományos támogatás és együttműködés.
Az MST a fenti követelménynek tiszteletre méltó tudományos és etikai elkötelezettséggel úgy tett eleget, hogy a magyar statisztika Erdélyben született kiemelkedő alakjáról, Fényes Elekről szülőföldjén, Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen anyaországbeli és erdélyi statisztikusok, oktatók és szakemberek részvételével rendezett tudományos ülésszakot. Az előadások bemutatták Fényes Eleket, a tudóst, szakembert és embert, akinek munkássága a magyar statisztikai rendszer megteremtése alapkövének tekinthető. Innen kiindulva vázolták fel az előadók azt a hosszú és eredményes utat, amely a mai hazai és nemzetközi statisztika világába, a magyar statisztika nemzetközi elismertségéhez vezetett. A jövőbe vezető út a múlt köveivel van kirakva. Fényes Elek ennek az útnak a „0" kilométerkövét rakta le, innen indult, erre épült a magyar statisztika jelene és majdani jövője. Illendő tehát e kiemelkedő egyéniség szellemét őrizni és
továbbvinni, munkásságának eredményeit aktualizálni. A konferencia résztvevői ezt tették, amikor Fényes Elek életének és munkásságának sokoldalú bemutatása és méltatása után színvonalas előadásokban és eszmecserékben, három szekcióban értékelték a statisztika erdélyi és magyarországi oktatásának tapasztalatait, a statisztikai módszertan fejlődését, a statisztikai adatforrások újszerű problémáit. A tudományos tanácskozás befejezése után méltóságteljes eseményként a résztvevők megkoszorúzták Fényes Elek emléktábláját, amely a Partiumi Keresztény Egyetem díszudvarán kapott helyet, és egy szép hagyomány folytatásaként koszorút helyeztek el - élükön az MST vezetőivel - Fényes Elek szülőfalujában, Csokalyon is a statisztikus mellszobránál. Az MST nagyváradi konferenciája azon ritka rendezvények mintapéldája volt, ahol szerves egységben jelent meg a tudományos és a szakmai igényesség, a szőkébb statisztikai szakma művelőinek emberi-baráti közösségét erősítő kohéziós törekvés, valamint a múltat - s ezen keresztül a jelent és a jövőt is - meghatározó nagy egyéniség iránti elismerés és tisztelet. Nem kétséges, hogy a statisztikai közösségnek ez az emlékezetes rendezvénye várhatóan további eredményeket hoz majd.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Statisztika, Tanulmánykötet, Fényes Elek, Statisztikatörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Statisztika, Tanulmánykötet, Fényes Elek, Statisztikatörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
Tartalom
[3-4]
Előszó, köszöntőbeszéd
[5]-10
Prof. Dr. Besenyei Lajos: Előszó
[6]-7
Tőkés László: Köszöntőbeszéd
[8]-10
Plenáris ülés - Fényes Elektől az európai statisztikai rendszerig
[11]-70
Dr. Szilágyi Ferenc PhD - Szilágyi Ferenc Hubart: A Partium és Érmellék értelmezései és szerepük a magyar kultúra- és tudománytörténetben
[13]-32
Történelmi és geostratégiai előzmények
[13]-15
A Patrium értelmezései
15-23
Tájegység, identitás
23-25
Az Érmellék értelmezései és kultúrtörténeti jelentősége
25-31
Irodalom
31-32
Lencsés Ákos: Fényes Elek: a statisztikus, az ember
[33]-37
Irodalom
37
Kéziratok a KSH könyvtárban
37
Rózsa Dávid: Az ország és népe: a magyar (állam)leíró statisztika Bél Mátyástól Fényes Elek koráig
[38]-57
A statisztikai tudomány hőskora
[38]-40
Bél Mátyás és követői
40-42
Schwartner Márton és kortársai: a 18-19. század fordulójának staisztikája
42-48
A reformkor nagyjai és kismesterei
48-53
Az „utolsó mohikán": Konek Sándor
53-55
Összefoglalás
55
A képek forráshelye
56
Irodalom
56-57
Dr. Laczka Éva: A statisztika változó világa
58-70
1. Staisztikatörténet dióhéjban, a statisztika gyökerei
[58]-61
1.1. A statisztika nemzetközi környezete
59-60
1.2. Az Európai Unió statisztikai rendszere
60-61
2. A statiszztika folyamatosan változó környezete
62-63
3. A statisztika aktuális kérdései
63-68
3.1. Az adminisztratív adatforrások statisztikai célú felhasználása
63-64
3.2. A Big Data szerepe a satisztikában
64-65
3.3. A statisztikai egység, a gazdaság fogalma
65-66
3.4. A profilozás
67-68
4. A statisztika megítélése, statisztikai kultúra
68-69
5. Zárógondolatok
70
Irodalom
70
I. szekció (kerekasztal-beszélgetés): A statisztikai adatok tengere - kutatók igényei, lehetőségei, korlátai
[71]-82
Prof. Dr. Besenyei Lajos: A kerekasztal-beszélgetés összefoglalása
[73]-82
A kerekasztal beszélgetés összefoglalása
[73]-82
II. szekció: A statisztika oktatása Partiumban, Erdélyben és Magyarországon; Változó statisztikai források
[83]-136
Sándorné Dr. Habil. Kriszt Éva: A statisztika oktatása Magyarországon
[85]-94
Bevezetés
[85]
A magyar felsőoktatási rendszer áttekintése
[85]-88
A felsőoktatás intézmények funkciói
88-89
A kompetenciák értelmezése
89-90
A statisztikai jártasság követelménye
91-92
A statisztikaoktatás tartalma és módszerei
92
A képestítési kimeneti követelmények változásának hatása a statisztika oktatására
92-93
Összegzés
93-94
Dr. András Szilárd: A statisztika oktatása a tanárképzésben
[95]-99
Irodalom
99
Benoist György: Az elektronizálás hatásai az adatgyűjtésre és az adatok kommunikációjára
[100]-[118]
A KSH tapasztalatai
[100]-[118]
1. Miért kell elektronizálni?
101-102
2. Az adatgyűjtési, adatfelvételi feladatok elektronizálása a KSH-ban 2010 óta
102-108
2.1. A vállalkozások, intézmények adatszolgáltatásai
102-104
2.2. lakossági adatfelvételek
104-108
3. Az elektronizálás hatása az adatgyűjtésekre
108-110
4. Az elektronizálás hatása a kommunikációra
111
5. Összegzés
111-112
Dr. Poór Judit PhD: A mikro és makrostatisztikák változó világa
[119]-136
Makrokörnyezeti változások
[119]-120
A statisztikai ismeretek tanítása, tanulása
120-123
Információs és kommunikációs technikai eszközök: ellátottság és használat
123-126
Új lehetőségek-új igények hatása a statisztikákra
126-128
kutatás és statisztika
128-131
A tudományos kutatásokat támogató statisztika folyamatos változása, fejlődése
131-134
Irodalom
135-136
III. szekció: Terület- és vidékfejlesztési politikák - statisztikák
[137]-182
Dr. Tóth Géza PhD: Kelet-Közép-Európa térszerkezete
[139]-150
Bevezető
[139]
Kutatási megközelítés
140
Módszer
140-144
Kétdimenziós regresszió alkalmazása
144
Eredmények
144-148
Összegzés
148-149
Irodalom
149-150
Dr. Pénzes János PhD: A hátrányos helyzetű térségek lehatárolása
[151]-162
Bevezetés
[151]
A lehatárolások során felmerülő dilemmák
152-153
Hátrányos helyzetű területek a hazai területfejlesztés gyakorlatában
153-155
A hátrányos helyzetű területek lehatárolásának alternatívái
155-159
Következtetések
159-160
Irodalom
160-162
Dr. Szónokyné Dr. Ancsin Gabriella PhD: A határ menti területek lehatárolása geográfus szemmel
[163]-174
Fényes Elek, a földrajzi író
[163]-165
A kezdetek: statisztikai módszerek a társadalomföldrajzban
165
A közlekedési vonzáskörzetek lehatárolása
165-171
Adatbázis és mintavétel
166-168
A közlekedési vonzásintenzítás meghatározása
168-171
A határ menti területek lehatárolása, különös tekintettel a Dél-Alföldre
171-172
Irodalom
173
Juhász Géza Péter - Nagy András PhD: Statisztikai adatok a területpolitika szolgálatában
[174]-182
Bevezetés
[174]
A TeIR célja, működése
[174]-176
A TeIR adattartalma
176-178
A TeIR által támogatott tevékenységek
178
A TeIR szolgáltatásai
178-181
Kihívások és választások, a TeIR továbbfejlesztése
181-182
Irodalom
182
Zárszavak
[183]-186
Prof. Dr. Kovács Béla
[184]-185
Dr. Soós Lőrinc
186
Képek a konferenciáról
[187]-193
Hátsó borító