
Pór Antal Hunyadi János: Élet- és korrajz című munkája a 19. századi magyar történeti irodalom egyik értékes darabja, amely a legendás hadvezér és államférfi életútját, valamint a középkori Magyarország viszontagságos századát mutatja be – egyaránt nevelő és hazafias szándékkal. A kötet 1873-ban jelent meg a Szent István-Társulat kiadásában, a Házi könyvtár sorozat részeként, amelynek célja az volt, hogy a szélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhetővé tegye a magyar múlt jeles alakjait és eszmei örökségét.
Pór Antal műve nem pusztán életrajz, hanem szellemes korrajz is: megismerteti az olvasót a 15. századi Magyar Királyság politikai, vallási és társadalmi viszonyaival. A szerző Hunyadi Jánost a keresztény Európa védelmezőjeként, a törökellenes harcok vezéralakjaként és a nemzeti egység szimbólumaként ábrázolja. A kötet hangsúlyt fektet Hunyadi emberi karakterére is – a becsületességre, a hitére, a kitartására –, amivel példaképként kívánja állítani őt az olvasók, különösen az ifjúság elé.
A szöveg stílusa a 19. századi történeti próza nyelvezetét követi: díszített, de világos, néhol emelkedett hangvételű, amely illeszkedik a kor nevelési és nemzetépítő törekvéseihez. Pór munkáját az is megkülönbözteti más kortárs történeti írásoktól, hogy – tudományos igénye mellett – erőteljes erkölcsi tanítást is hordoz. Mindez nem véletlen, hiszen a Szent István-Társulat egyházi kiadóként mindig is fontosnak tartotta a történelmi példaképek erkölcsi értékeit.
A könyv a mai olvasó számára nemcsak Hunyadi János életének feldolgozása miatt lehet érdekes, hanem mint a magyar nemzeti történetírás egyik sajátos dokumentuma is. A szerző – korához híven – a nemzeti dicsőség és a keresztény értékek mentén értelmezi a múltat, ami lehetőséget ad arra is, hogy az olvasó összevesse a 19. századi történetfelfogást a mai, kritikai történettudomány nézőpontjaival.
Összegzésül elmondható, hogy Pór Antal munkája méltán tartozik a magyar történelmi életrajzi irodalom klasszikus darabjai közé. Nemcsak adatgazdag és szuggesztív történelmi tabló Hunyadi János koráról, hanem egyben tükre is annak a korszaknak, amelyben íródott – a 19. századi magyar nemzeti öntudat formálódásának egyik fontos irodalmi tanúságtétele.