Magyar órák

Szerző: Pritz István
Cím: Magyar órák
Alcím: Művészettörténeti tanulmány
Sorozatcím: A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai 80.
Megjelenési adatok: Pritz István (Grega Nándor nyomdájában), Budapest, 1943. | ISBN: 963-87294-2-2

coverimage Az órák csoportosítása működési elvük szerint. Az óra (kronométer) az időmérés eszköze,, műszer. Feladata kettős lehet. Mérhető valamely folyamat kezdő és végpontja között eltelt időszakasz, azaz a folyamat időtartama. Az effajta mérés ritkábban használatos. Az óra általánosabb feladata valamely időszakasz tagolása, vagy az időszakon belüli pontok meghatározása. Mint műszer a technika körébe tartozik és használhatósága,, valamint működési elve révén a korabeli technika fejlettségi fokára enged következtetni. Műszaki alapjai a fizikán, közelebbről a csillagászaton- nyugszanak. Az asztronómia az égitestek egymáshoz való viszonyával, a föld és az égitestek helyzetével, kölcsönös mozgásával és azok időtartamának mérésével stb. foglalkozik. Az idő és mérése elképzelhetetlen mozgás, illetve más változás nélkül, azaz: az idő mérésének kezdete körülbelül egybeesik a mozgások első észlelésének kezdetével. Az ősi időmérték, mely a mainak is alapja, minden bizonnyal a nappal és éjszaka váltakozása volt. Ebből önként következik a nap (égitest) időmérő eszközül való felhasználása is, ez ismét a nap állásának megfigyelésére enged következtetni. A nap relativ mozgásának figyelemmel kísérése még' nem volt az alkotó ember álltai készített eszköz, csupán egy természeti jelenség alkalmas felhasználása. Időmérő — a szó szoros értjeimében vett eszköz, óra •— csak a napmozgás és a földön kialakuló árnyék mozgásának, illetve azok összefüggésének felfedezésekor jöhetett létre. Az égbolton haladó (felkelő és nyugvó) nap változó szögű árnyékát adja a föld felszínén levő testeknek. Ez a napóra működésének, egyszerűsített elve, melyen a napóra mindkét — vízszintes és függőleges síkú — fajtája alapszik. Az égitestek viszonylagos állásának részleges mellőzésével jött létre a vízóra, mély a földön végbemenő változások megfigyelésén alapszik. Az idő mérésére alkalmas eszköz keresésekor olyan mozgást, változást kellett találni, amely legalább hozzávetőlegesen folyamatos, egyenletes és főleg mérhető. Valamely folyadékkal (legcélszerűbben vízzel) töltött, alul lyukas edényből a folyadék megközelítőleg egyenletesen távozik, illetve az edény egyenletesen ürül ki. Megfigyeléseken alapuló és a napórával való egyeztetéssel létrehozott beosztással, melyet az edény belső falára tettek, ismét olyan eszközt nyertek, mely, ha nem is pontosan, de elfogadhatóan alkalmas volt az idő mérésére. Ez volt a legegyszerűbb vízóra-típus, melynek bonyolultabb utódai sem merték az időt megbízhatóbban, mivel működési elvük azonos maradt. Csupán kényelmi és nagyobbrészt művészi (törekvések változtatták meg a régi formát, azzal, hogy bővítéseket alkalmaztak, mint például kereket, sőt, mutatót is. Bár a homokórák működése a vízórákéhoz hasonló elven alapszik, mégis, a dolog természeténél fogva a klepsydrákkal való összehasonlításkor már külsejében is feltűnő különbséget árul el.
Kategóriák: Gépészet
Tárgyszavak: Iparművészet, Óra
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
2
I. Általános rész
3-17
   1. Az órák csoportosítása működési elvük szerint
3-6
   2. A kerekes-órák rendszerezése iparművészeti ágak és alak szerint
6-11
      Az ötvösművészet körébe tartozó órák fajai
7-8
      A vasművesség körébe tartozó órák fajai
8-9
      A fafaragás és bútoripar körébe tartozó órák fajai
9
      Porcellán-plaszika
10
      Márvány és alabástrom
10
      Különböző iparművészeti ágak egyesítésével alkotott órafajok
10-11
   3. Az óra története az ókortól napjainkig
11-17
      Ókor
11-13
      Középkor
13-14
      XVI., XVII. és XVIII. század
14-17
      Empiere és biedermeier
17
II. A magyar órák története
18-62
   1. Hazai órás-iparművészetünk helyzete az első fennmaradt művekig, a XVII. sz. elejéig
18-20
   2. Stabil kerekes-óráink történetet Kapcsolatok a külfölddel
20-48
      A Reneszánsz
20-22
      Korai barok órák
22-28
      A XVIII. század és a századforduló
28-39
      Az Empire
39-44
      A Biedermeier
44-48
   3. Hordozható órák
48-51
   4. Nyilvános órák
51-52
   5. Magyarországi órások jegyzéke, néhány mester közelebbi adataival. (XVII—XIX. század.)
53-57
   6. Ungarische Uhren
58-60
   7. Képek jegyzéke
61-62