Állomány feltárása
Szerző: Rácz ÁgnesCím: Állomány feltárása
Megjelenési adatok: Pest megyei Pedagógus Továbbképző, Budapest, 1984.
Megjegyzés: 2. átdolgozott és bővitett kiadás
E kiadvány a könyvtári állomány formai és tartalmi feltáráséhoz kiván segitséget nyújtani a könyvtárkezelői tanfolyamok hallgatói száméra. Megismertet a dokumentumleírás és a betűrendes leiró katalógus szerkesztésének szabályaival, majd bemutatja ez Egyetemes Tizedes Osztályozás használatát és a szakkatalógus építésének menetét,vázolja a feltárás éa a raktározás összefüggéseit, és összefoglalja a feldolgozó munka folyamatát. A kiadvány az alapvető elméleti ismereteket példákkal illusztrálja, és feladatokkal segiti a tudnivalók elsajátítását. /A feladatokat a margón függőleges vonallal jelöltük./ A példák és a gyakorlatok anyagét az Uj Könyvek c. állománygyarapítási tanácsadóból válogattuk ki, mivel az abban közölt tételek jelennek meg a nyomtatott katalóguscédulákon, és ezáltal a közművelődési könyvtárak mindennapi gyakorlatában is.A kiadvány első kiadása iskolai könyvtárosok számára készült, ezért gyakorlat-anyaga az iskolai könyvtárak szükségleteit tükrözte. * Jelen második kiadásban az eredeti példákat megtartottuk, de helyenként újabbakkal is kiegészítettük. A kiadvány egyéni tanulásra is alkalmas, mivel a feladatok megoldásénak ellenőrzése érdekében közli a megoldási kulcsot is. (...) A könyvtárnak mint kultúraközvetítő intézménynek nemcsak ez a feladata, hogy összegyűjtse és megőrizze e különböző dokumentumtípusokban /könyvben, időszaki kiadványban, audiovizuális anyagokban stb,/ rögzült ismereteket, hanem az is, hogy az ismerethordozókat, a dokumentumokat szolgóltatásai utján az olvasók rendelkezésére bocsássa. A könyvtári szolgáltatások alapja, hogy az adott könyvtár állományába vett dokumentumok valamilyen szempont szerint rendezettek és feltártak legyenek. A rendezettség azt jelenti, hogy az állomány valamilyen rendszer szerint van felállitva, raktározva. A feltárás a könyvtári állomány áttekinthetővé tétele a benne található dokumentumok formai és tartalmi feldolgozása utján. A feltárás eredményeként katalógusok /betűrend0*8 leíró katalógus, szakkatalógus stb./ jönnek létre. /A katalógus görög eredetű szó és jelentése: felsorolás./ Az állomány szabadpolcos raktározása is nyújt bizonyos áttekintést, feltárást az állományról. Ez azonban mindig csak egy szempont szerinti, egydimenziós feltárás, hiszen egy-egy könyvet s raktári szakrendben esek egyetlen helyre tehetünk. A katalógusok, a könyvtár katalógusrendszere ezzel szemben többszempontú, többdimenziós megközelitést kinél. A katalógusrendszer magéba foglalja a könyvtár összes katalógusét, azaz a dokumentumokról készített leírások különböző szempontok szerint rendezett nyilvántartásainak összességét. A leiró és a szakkatalógust a könyvtár alapkatalógusainak is szokták nevezni. Ezekhez különkatalógusok, speciális szempontok szerint rendezett nyilvántartások járulhatnak /pl. földrajzi, időrendi stb. katalógus/. A feltárt kiadványfajták szerint beszélhetünk könyv-, folyóirat.-, hanglemez-, film- és egyéb katalógusokról, de a könyvtár összes dokumentumtípusát is feltárhatjuk egyetlen vegyes, un. integrált katalógusban.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Bibliográfia, Könyvtár, Katalógus, Címleírás, Módszertan, Leírás, Példa, ETO, Betűrend
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Bibliográfia, Könyvtár, Katalógus, Címleírás, Módszertan, Leírás, Példa, ETO, Betűrend
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/impresszum
Előszó
3-5
Bevezetés: A könyvtári állomány feltárása és a katalógusok
7-8
1. Rész
9-100
I. fejezet: A betűrendes leiró katalógus feladata. A bibliográfiai leírás
9-39
A bibliográfiai leirás elkészitése
10-14
A bibliográfiai leirás formai szabályai
14
Az egyezményes jelek használata
14-32
A többkötetes könyvek bibliográfiai leírása
32-34
Nyitott bibliográfiai leírás
34
Teljes és egyszerűsített bibliográfiai leirás
34-36
A cirillbettűk transzliterációja latin betűkre
37-39
II. fejezet: A besorolási adatok készítésének szabályai, az adatok közlésmódja
39-69
Személyek nevei
43-57
Uralkodók, uralkodó házak tagjai
54
Vallási nevek
54-55
Irói nevek, művésznevek, álnevek
55-57
Földrajzi nevek besorolási adatai
57-60
Címek besorolási adata
60-61
Testületi nevek besorolási adata
61-62
A besorolási adatok megválasztásának szabályai
62-69
III. Fejezet: Az utalók készítésének szabályai
69-73
IV. Fejezet: A betűrendbe sorolás és a leiró katalógus szerkesztése
74-92
Az egyes jelek betűrendbe sorolása
76-78
A betűrendbe sorolás szabályai
78-79
Csoportképzés a katalógusban
79-82
Katalógusszerkesztés
82-92
1. A katalóguscédulák előkészitése a beosztásra
82-90
2. Besorolás a katalógusba
90-92
V. Fejezet: A hagyományos címleírás áttekintése
92-100
1. Személynevek
95-96
2. Testületi nevek
96-97
3. Földrajzi nevek
98-100
2. Rész
101-155
I. Fejezet: A szakkatalógus feladata. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás felépítése
101-146
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás
101-102
A főtáblázat felépítése
102-111
A segédtáblázatok felépítése
111-128
1. Általános közös alosztások
111-118
2. Korlátozottan közös alosztások
118-119
3. Főtáblázati számok összekapcsolása
120-128
Az alosztáaok rendje egy ETO-jelzeten belül
128-132
ETO-jelzetek értelmezése
132-143
Változások az ETQ-ban
143-146
II. fejezet: A szakkatalógus szerkesztése
146-155
A szakkatalógus szerkesztési módjai
147-153
1. Az ETO-számok szoros (mechanikus) besorolása
147-148
2. A csoportképzéses besorolás
148-153
Az osztólapok és a katalóguscédulák sorrendje
152
A cédulák kijelölése csoportképzéses szerkesztéskor
152-153
Betűrendes mutató készitése
153-155
3. Rész: A feltárás és e raktározás összefüggése A raktári katalógus
156-164
A szakcsoportszám meghatározása
156-160
A betűrendi jel megállapítása
160-162
A raktári rend kialakítása
162
Raktári katalógus
162-164
4. Rész: A feldolgozó munka folyamatának összefoglalása
165-171
A feladatok megoldása
172-192
Tartalomjegyzék
193-194