Udvartartás és számadáskönyvek

Több mint egy évtizede annak, hogy nemzetünk benső életének, otthonának, család életének történelmével és az egyesek háztartásának megismerésével foglalkozom. Ezen idő alatt nagyon sok érdekes anyagot sikerült összegyüjtenem. Mielőtt gyűjteményemnek kiadását elhatároztam volna, meghánytam-vetettem elmémben, nem teljesitek-e meddő munkát ? van-e erre szüksége történetirodalmunknak ? Mintán azonban lépten-nyomon tapasztaltam — daczára az eddig nyomtatásban kiadott nagymennyiségü értékes anyagnak — történelmi forrásaink elégtelenségét, ezen anyag nagy részét méltónak itéltem arra, hogy nyomtatásban álljon a történetkedvelők rendelkezésére, annál is inkább, mert ily irányu, rendszeres forrás-gyűjteménynyel eddig nem bir irodalmunk. Az elmondott okoknál fogva, elhatározva kiadását, felajánlottam azt á Történelmi Társulatnak. Igy jöttek létre a Házi Történelmünk Emlékei, melynek anyagát egyelőre négy különböző osztályba soroztam. Az I. osztály: Udvartartás és számadás-könyvek. 1-sö kötet Bethlen Gábor udvartartása, 2-ik kötet I. Rákóczy György udvartartása, a további kötetekben Nádasdy Tamás nádor, Nádasdy Ferenc főkapitány, Thurzó Szaniszló és Thurzó György nádorok, Apafii Mihály fejedelem (sat.) udvartartásaikra vonatkozó iratok fognak következni. A II. osztály; Szakácskönyvek. Ezen osztály köteteiben mintegy tiz darab régi magyar szakácskönyvet és néhány a XVII. század első feléből való étlapot fogok közölni. A III. osztály köteteit leltárak és hozomány-jegyzékekkel töltöm meg. A IV. osztály köteteiben házi orvos, úgynevezett patika-könyvek és kuruzsoló-könyvekkel fogunk megismerkedni. Az egyes osztályok köteteinek számát a rendelkezésre álló és a még munka közben napfényre kerülő anyag fogja meghatározni. Tájékoztatásul számot akarok röviden adni a most megjelenő első kötet tartalmáról. Első részében közlöm a Bethlen Gábor fejedelem vásárlásairól vezetett számadás könyvet. Ezen könyv magában foglalja mindazon árúczikket az árakkal együtt, a mit a fejedelem 1615—1627 között a világ különböző részeiben: Velenczében, Prágában, Bécsben, Linezben, Konstantinápolyban, Nándor-Fehérvártt. Danozkában és Krakkóban, valamint a magyar és erdélyi városokban vásároltatott. Kitűnik abból az is, hogy a külföldi árus emberek, különösen ékszerészek, a fejedelmet Erdélyben is felkeresték áruikkal. Számadás-könyvünk egyike a legérdekesebb ilynemű emlékeknek, mely korunkra maradt. De nemcsak bennünket érdekel, előszeretettel vezette azt már az akkori könyvelő. Az eredetiben a 64. és 65-ik levél közé 1626-ban utólag beragasztotta Hatvani Istvánnak 1622-ből való velenczei vásárlásainak számadását ily megjegyzés kíséretében: »Az néhai Hatvani Istvánnak az velenczei vásárlását ordinarie ide kellett volna írnom, de az több regestumokkal kezemben nem jutott, hanem azután, hogy már az könyv írásában ez helt meghaladtam volt, úgy mint anno domini 1626. ő felségének az akkori hadra való indulása előtt kilencz vagy tíz nappal az elnyomult levelek között találván szerencsévé reá, ide enyvezém, a hol helye lőtt volna ordinarie, hogy ö felségének annyi sok szép egyszersmind való vaséról tatása ne veszne el.«