Információrendszer-fejlesztés corvina logo

Szerző: Raffai Mária
Cím: Információrendszer-fejlesztés
Sorozatcím: Software engineering
Megjelenési adatok: Novadat Bt., Győr, 1999. | ISBN: 963-9056-19-7
Megjegyzés: Egyetemi tankönyv

coverimage Napjainkban, az információ a társadalmi-gazdasági élet kulcstényezője, és erőforrás a szervezeti folyamatok végrehajtásához. Az információnak stratégiai szerepe és küldetése van a világban, az információtechnológia áthatja munkánkat, szabadidőnket, és jelen van nemcsak az számítógéppel támogatott szoftverekben, hanem a termékekben is. Különösen fontos tehát, hogy azok a rendszerszervező szakemberek, akik hivatásként készítenek mind jobb és jobb alkalmazásokat, azt a legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel tegyék. Az információrendszer-fejlesztési munka összetett, komplex tevékenység, amelyhez nemcsak komoly informatikai ismeretekre, hanem készségekre, képességekre, sőt elhivatottságra is szükség van, olyanokra, amelyekkel a fejlesztő át tudja érezni azoknak a munkatársaknak a problémáit, akik valamilyen más szakterületen dolgoznak, és a számítógépet eszközként kívánják felhasználni. Egy könyv olvasásával természetesen nem lehet megszerezni készségeket, de ha elég tájékozottak vagyunk saját szakmánkban, ha vállaljuk a folyamatos tanulással járó kihívásokat, ha elkötelezettek vagyunk azok felé, akiknek munkáját segíteni kívánjuk, akkor megvan az esélyünk arra, hogy sikeres fejlesztői jövőnk legyen, és örömünket leljük abban a munkában, amelynek eredményét sikerrel alkalmazzák. Jelen könyvem hosszú, hosszú évek munkájának a termése, olyan eredmény, amelyben nemcsak az elméleti ismeretek feltárása, összegzése és összehasonlító elemzése szerepel, hanem az a sok tapasztalat, amelyet gyakorlati rendszerfejlesztési munkáim során szereztem. A felhasználóval való jó viszony, a közös nyelv hangsúlyozása is ezért kap talán kissé nagyobb szerepet az anyagban, és térek ki olyan részletekre (képzés, oktatás, az ember-gép kapcsolat hangsúlyozása, ergonómia kérdések, alternatívák, megbeszélések, előadás- és tárgyalási mód stb.), amelyek meghatározóak a fejlesztés sikere szempontjából, de amellyel a kollégák sajnos nem szívesen foglalkoznak. A szakkönyv meglehetősen vaskosra sikerült, ennek oka azonban elsősorban az, hogy szándékom szerint olyan kerek, a fejlesztés teljes életciklusát átfogó, összefoglaló anyagot kívántam készíteni, amely végigvezeti a Fejlesztő-Olvasót azon a meglehetősen göröngyös úton, amely előttünk áll, ha jó és használható alkalmazásokat kívánunk készíteni. A könyv alapvetően elméleti jellegű összefoglaló mű, amely tárgyalja a legfontosabb kérdéseket, a fejlesztési elveket, módszereket és eszközöket olymódon, hogy végigvezeti az Olvasót az életciklus fázisain. Történeti visszatekintést is nyújt, rendszerez, összehasonlít és elemez, azzal a céllal, hogy segítsen eligazodni a sokféle lehetőség között. A szakkönyvhöz munkafüzetek kapcsolódnak, amelyek segítik a tervezési fázisok feladatainak és a munkavégzés módjának, technikájának elsajátítását. Az IRT21997 munkafüzet az adatmodell tervezésének és normalizálásának folyamatát, a funkcionális modellezés technológiáját és eszközrendszerét mutatja be, számtalan példával és esettanulmánnyal segítve a megértést.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/impresszum
Előszó
1-2
   Köszönetnyilvánítás
2
Tartalomjegyzék
3-10
1. Információ, rendszer, információrendszer
11-57
   1.1. Adat, információ, tudás
13-26
      1.1.1. A tudás
16-19
      1.1.2. Tudás, információ, információfeldolgozás
19-21
      1.1.3. Az információ néhány fontos sajátossága
21-26
   1.2. Rendszer, szervezet
26-29
   1.3. A gazdálkodó szervezetek működése
30-49
      1.3.1. A gazdálkodó szervezetek környezete
32-33
         1. Poltikai környezet
32
         2. Társadalmi-szociológiai környezet
32
         3. Gazdasági környezet
32
         4. Piaci környezet
32
         5. Technológiai, infrastrukturális lehetőségek
33
         6. A környezeti hatások intézményi formái
33
         7. Természeti és épített környezet
33
      1.3.2. A szervezeti alaptevékenység sajátosságai
33-34
      1.3.3. A gazdálkodó szervezetek alrendszerei
35-49
         1.3.3.1. Stratégiai célok, tervezés, irányítás
36-38
         1.3.3.2. Piackutatás, marketing
38-39
         1.3.3.3. Termelési/szolgáltatási és logisztikai alrendszer
40-43
            A logisztikai rendszer alrendszerei
41-42
         1.3.3.4. Pénzügyi, számviteli rendszer
44-46
            A számviteli információrendszer
46
         1.3.3.5. Humán erőforrás-gazdálkodás
47-48
         1.3.3.6. Adminisztráció, irodai feladatok
48-49
   1.4. Információ és információrendszer
49-53
   1.5. Összefoglalás
53-57
      Kulcskifejezések
55
      Kérdések
55-56
      Hivatkozások, irodalom
56-57
2. Az információ forradalma
59-95
   2.1. Globalizáció
60-62
   2.2. Információtechnológia - IT
62-79
      2.2.1. Az IT új korszaka
63-69
         Az új korszak legfontosabb jellemzői
65
         Információtechnológiai fejlődés
65-66
         A távközlés drasztikus előretörése
66-69
      2.2.2. Popularizáció
69-76
         2.2.2.1. Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre
70-73
            Gazdasági változások
70-71
            Államigazgatás, közigazgatás
71
            Kultúra, ismeretszerzés
71-72
            Kommunikációs lehetőségek
72
            Egyéni igények kielégítése, tanulás, szórakozás
72-73
         2.2.2.2. Telekooperáció, távmunka
73-76
      2.2.3. On-line Business - E-Business
76-79
         Elektronikus vásárlás
77
         Elektronikus kereskedelem
77-79
      2.2.4. Informatikai ipar
79
   2.3. Az információs társadalom megteremtése
79-89
      2.3.1. A kormányok felelőssége és feladatai
82-85
      2.3.2. A NIS és a NIIF programok
86-89
         A Nemzeti Informatikai Stratégia - 1995
86-88
         Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program - 1998-2000
89
   2.4. Az információs társadalom veszélyei
89-91
   2.5. Összefoglalás
91-95
      Kulcskifejezések
93
      Kérdések
93-94
      Hivatkozások, szakirodalom
94-95
3. Információmenedzsment
97-150
   3.1. Az IT megváltozott szerepe
97-105
      3.1.1. Az üzleti és az informatikai stratégia viszonya
99-101
      3.1.2. Az információszolgáltatás technológiája
101-103
         A technológia szerepe
102
         Az információ a fejlődés kulcstényezője
103
      3.1.3. Igény és együttműködés
103-105
         Elvárások
104
         A fejlesztő-felhasználó kommunikációjának jelentősége
105
   3.2. Informatikai stratégia
105-127
      3.2.1. Üzleti célok és az IR
105-116
         3.2.1.1. Az IR stratégiai szerepe
107-109
            1. Globalizáció
107
            2. Az üzleti folyamatok újjászervezésének igénye
107
            3. Versenyképesség erősítése
108
            4. Versenyelőnyök biztosítása
108-109
         3.2.1.2. IR megközelítési aspektusok
110-116
            Ad 1.) Végrehajtást támogató rendszerek, OSS: Operations Support Systems
112-113
               TPS: Transaction Processing System
112
               PCS: Process Control Systems
112
               OAS: Office Automation System
112-113
            Ad 2.) Vezetői munkát támogató rendszerek, MSS: Management Support Systems
113-114
               SIS: Strategic Information System
113
               EIS: Executive Information System
113
               OLAP: On-line Analytical Processing
114
               DSS: Decision Support System, GDSS: Group Decision Support System
114
               MIS: Management Information System
114
            Ad 3.) Egyéb, átfedő rendszerek
115-116
               ES: Experst Systems
115
               BIS: Business Information Systems
115
               IIS: Integrated Information Systems
115
               IOS: Interorganizational Systems
116
      3.2.2. Hierarchikus versus új szervezeti forma
116-122
         A hierarchiát helyettesítő szervezeti modell
116-120
         Az IT szerepe az új szervezeti architektúrában
120-122
      3.2.3. Az informatikai stratégia tervezése
122-127
         3.2.3.1. A stratégia-alkotás filozófiája
124-126
            (1) Információrendszer stratégia
124-125
            (2) Informatikai infrastruktúra stratégiája
125
            (3) Információmenedzsment stratégia
126-126
               Outsourcing
125-126
         3.2.3.2. Az információstratégia tervezése
126-127
   3.3. Információmenedzsment
128-145
      3.3.1. Informatika feladatok
128-133
         Az informatikai vezető: CIO (Chief Information Officer)
132-133
      3.3.2. A szervezet architektúrája
134-136
      3.3.3. Informatikai szerepek
136-142
         A fejlesztési feladatokat végző munkatársak
137-140
            1. Elemző/fejlesztő/tervező munkakörök
137-138
            2. Programozói munkakörök
138-140
         B.) A számítógéprendszer üzemeltetését végző munkatársak
140-142
      3.3.4. Jogi és biztonsági kérdések
142-145
         3.3.4.1. Az adatvédelmi törvény
143-144
         3.3.4.2. Adatbiztonság
144-145
   3.4. Összefoglalás
146-150
      Kulcskifejezések
147
      Kérdések
148-149
      Hivatkozások, irodalom
149-150
4. Technológia, filozófia, módszertan
151-245
   4.1. Rendszerfejlesztés-technológia
154-166
      4.1.1. A szoftver „ipari gyártása”
155-160
         A szoftvergyártás sajátosságai
158-160
      4.1.2. A rendszerfejlesztés folyamata
160-166
         Az információrendszer vizsgálata
160-162
         A rendszerfejlesztés iteratív folyamata
162-166
   4.2. A fejlesztés módszertana
165-236
      4.2.1. Fejlesztési elvek
169-194
         4.2.1.1. Elvek a munkavégzés módja szerint
170-175
         4.2.1.2. Elvek a végrehajtási lépések szerint
175-194
            4.2.1.2.1. Tervezés életciklus szemléletben
176-187
               V modell szemlélet
184
               Az életciklus modellek kritikája
185-186
               Alkalmazási javaslat
186-187
            4.2.1.2.2. Szoftverfejlesztés működő modellekkel
187-190
               Alkalmazási javaslat
190
            4.2.1.2.3. Inkrementális fejlesztés
191-192
            4.2.1.2.4. Spirálmodell szemlélet
192-193
            4.2.1.2.5. Fejlesztési modellek kombinálása
193-194
      4.2.2. Fejlesztési filozófiák
194-199
         4.2.2.1. Folyamatorientált rendszerfejlesztés
195
         4.2.2.2. Modellszemlélet, absztrakció
195-196
         4.2.2.3. Strukturált szemlélet
196-199
            A strukturált fejlesztés sajátosságai
197-199
      4.2.3. A korszerű technológiák iránti igény
199-212
         Szigorúbb elvárások a szoftverminőséggel szemben
199-201
            a) Komponensalapú fejlesztés igénye - Componentware
199-200
            b) Újrafelhasználhatóság biztosítása - Reusability
200
            c) Hagyomános versus objektumszemlélet
201
         4.2.3.1. Az objektumszemlélet téves felfogása
201-202
         4.2.3.2. Objektumtechnológia
202-206
            Az objektumtechnológia sajátosságai
203-206
         4.2.3.3. Tudásbázis-tervezés
206-211
         4.2.3.4. Egységes elvek a teljes életciklusban
211-212
      4.2.4. Módszerek, eljárások, technikák
212-222
         4.2.4.1. Fejlesztési módszerek
213-216
            Eljárások
215-216
         4.2.4.2. Eszközök, technikák
216-218
         4.2.4.3. A vizuális modellezés és jelentősége
218-222
            Az UML modellező nyelv
219-220
            Az UML múltja, jelene és jövője
220-222
      4.2.5. Módszertanok
222-236
         4.2.5.1. Hagyományos módszertanok
224-233
            EuroMethod
232-233
         4.2.5.2. Objektumelvű fejlesztési módszertanok
233-236
   4.3. Összefoglalás
238-245
      Kulcskifejezések
241
      Kérdések
241-243
      Hivatkozások, irodalom
243-245
5. A fejlesztési projekt és a minőség
247-301
   5.1. Amíg a gondolatot tett követi
248-270
      5.1.1. A problématér
249-250
      5.1.2. A gondolat megszületése
250-252
         P erformance - végrehajtás
251
         I nformation - releváns információk
251
         E conomy - költségérzékenység
252
         C ontrol - irányítás, ellenőrzés
252
         E fficiency - hatékonyság
252
         S ervices - elvárások a szolgáltatásokkal szemben
252
      5.1.3. Szoftverminőség
253-260
         5.1.3.1. A minősítés mértékrendszere
255-257
         5.1.3.2. Minőségbiztosítás a fejlesztés során
257-260
      5.1.4. Elvárások, körülmények
261-270
         5.1.4.1. Várható eredmények és minősítésük
261-265
            1. A probléma komplexitása, integráltsági foka
263
            2. A felhasználók típusa
263
            3. A felhasználás jellege
263
            4. Indirekt módon ható közgazdasági szabályozók
263
            5. A szervezettség szintje
264
            6. A rendszerfejlesztés módja, kivitelezés, üzemeltetés
264
            7. Az igénybevett számítógép tulajdonjoga
264-265
         5.1.4.2. Erőforrásigény és lehetőségek
266-269
            1. Eszközbeszerzési költségek
267
            2. Helykialakítási, átalakítási költségek
267
            3. Számítóközpont kialakítása, berendezése, fenntartása
267-268
            4. Személyi kiadások, képzési költségek
268
            5. Adatfeldolgozási költségek
269
            6. Hálózatüzemeltetés, adatátvitel
269
         5.1.4.3. Célkitűzés, definíciós tanulmány
269-270
   5.2. Megvalósíthatósági vizsgálat
270-279
      5.2.1. A hatékonyságelemzés módszerei
272-274
      5.2.2. Döntés a fejlesztésről - Alternatívák
274-279
   5.3. Projektmenedzsment
280-297
      5.3.1. A projektindítás körülményei
280-289
         5.3.1.1. A fejlesztési projekt
281-282
         5.3.1.2. A projektvezető szerepe és feladata
282-283
         5.3.1.3. A fejlesztés kockázata
283-285
            Kockázati tényezők
284
            Kockázat-specifikáció
285
         5.3.1.4. A kommunikáció módja és formái
285-289
            Kik vesznek részt a kommunikációban?
286
            Közös szakmai értelmezőszótár
286
            Interjúk, beszélgetések
286
            Értekezletek, Jegyzőkönyvek
287-288
            Előadások, prezentációk
288-289
      5.3.2. A projekt megszervezése
289-295
         Projektcélok specifikálása
290
         5.3.2.1. A projekt tevékenysége, ütemezés
290-291
         5.3.2.2. Erőforrások biztosítása
292-293
         5.3.2.3. A szervezet kialakítása
293-294
            A szervezeti forma megválasztása
294
         5.3.2.4. A projekt-terv dokumentációja
294-295
      5.3.3. Projektirányítási támogatás
296-297
         A PRINCE módszertan
296-297
         Projektirányítás támogatása CASE eszközökkel
297
   5.4. Összefoglalás
297-301
      Kulcskifejezések
300
      Kérdések
300-301
      Hivatkozások, irodalom
301
6. Tényfeltárás, analízis, követelményspecifikáció
303-351
   6.1. Tényfeltárás, diagnosztizálás
304-336
      6.1.1. A tényfeltárás és elemzés módszerei
306-312
         Interjúk
307-308
         Kérdőívek
308-311
         Megfigyelés
312
      6.1.2. Szervezeti komponensek, architektúra
312-324
         6.1.2.1. Szervezeti felépítés
312-315
            A szervezet munkája
313
            Hierarchikusból a heterarchikus szervezetek irányába
313-315
         6.1.2.2. Szerepek és funkciók
315-318
            A rendszer és folyamatainak funkcionális megközelítése
316-318
            Szerepkör analízis
318
         6.1.2.3. Információk és információigények
318-324
            Dokumentumok, bizonylatok elemzése
320-323
            Input-output analízis
324
      6.1.3. A rendszer folyamatai
325-333
         6.1.3.1. Az üzleti folyamatok specifikálása
325-328
            Szervezeti folyamat-diagram: P-gráf
326-328
         6.1.3.2. Adatfolyam-analízis
328-333
      6.1.4. A rendszer viselkedése
334-336
   6.2. Követelményspecifikáció
337-347
      6.2.1. Reverse Engineering
337-345
         6.2.1.1. Használati eset - Use Case
339-341
         6.2.1.2. Problémakezelés
342-344
         6.2.1.3. Terminológia szótár
344-345
      6.2.2. A jelenlegi modell és a követelmények
345-347
   6.3. Összefoglalás
348-351
      Kulcskifejezések
349
      Kérdések
349-350
      Hivatkozások
350-351
7. Információrendszer-tervezés
353-469
   7.1. Absztrakció, leképezés
354-367
      7.1.1. Rendszerek modellezése
355-363
         Modellezési szemléletek
358-359
         Modellezés és az időtényező
359-360
         Elvárások a modellspecifikációval szemben
360-363
            ad 1.) A modellspecifikáció legyen könnyen érthető!
361
            ad 2.) A specifikáció alkalmazzon egységes, hatékony terminológiát!
361-362
            ad 3.) A fejlesztés legyen független a rendszertől
362
            ad 4.) A modellspecifikáció legyen könnyen változtatható
362
            ad 5.) Számoljunk a modellezési tevékenység korlátaival!
362-363
      7.1.2. Az információrendszer leképezése
363-367
         A leképezés célja
363-364
         Leképezési szintek
364-367
   7.2. A rendszer logikai terve
367-459
      7.2.1. Tervezés hagyományos szemléletben
368-426
         7.2.1.1. A fogalmi modell kialakítása
368-392
            Tervezési és dokumentálási eszközök
371-372
            Az egyedtípus belső szerkezete
372-377
               A tulajdonságtípus fajtái
372-374
                  ad 1.) A leíró tulajdonságtípus
372
                  ad 2.) Az azonosító tulajdonságtípus
373-374
                  ad 3.) A kapcsoló tulajdonságtípus
374
               Funkcionális függés, szabályok, hibák és javításuk
374-377
                  ad 1.) Funkcionális függés
376
                  ad 2.) Kölcsönös függés
377
                  ad 3.) Funkcionális függetlenség
377
            Belső szabályok, normálformák
377-378
            Az egyedtípus belső szerkezetében előforduló hibák
378-379
               ad A.) Kötelezően javítandó hibák: 1NF, 2NF, 3NF
378-379
            Információk, adatok ismétlődése - Boyce-Codd vizsgálat
379-381
               ad B.) Magasabbrendű normálformák
379-381
            Az adatmodell külső szerkezete
381-389
               Az adatmodell külső szerkezetének sajátosságai
381-389
                  ad 1.) A kapcsolat foka és iránya
381-383
                     1:1 fokú kapcsolat
382
                     1:N fokú kapcsolat
382-383
                     M:N fokú kapcsolat
383
                  ad 2.) A kapcsolat szorossága
384-385
                  ad 3.) A kapcsolat jellege
385-386
                  ad 4.) Az adatmodell összetett viszonyai
387-389
                     Egyedtípusok kizáró kapcsolata
387-388
                     Egyedtípusok bennfoglaló viszonya
388-389
                     Rekurzív egyedtípus
389
            Az adatmodell szerkezeti elemei
389-392
               ad 1.) Hierarchikus szerkezeti elemek
390-391
                  Elemi hierarchia
390
                  Egyszerű, többszintű hierarchia
390
                  Összetett hierarchia
390-391
               ad 2.) Hálós szerkezeti elemek
391-392
                  Egyszerű háló
391
                  Tranzitív szerkezet
391-392
         7.2.1.2. A normalizálás iteratív folyamata
392-394
            Tervezési és dokumentálási eszközök
394
         7.2.1.3. Adatfolyamatok, -feldolgozás tervezése
395-423
            7.2.1.3.1. Az adatmodell és szerkezetének változásai
396-407
               ad 1.) Az adatmodell elemeit érintő változások
396-399
                  Egyed-előfordulások változása
396-397
                  Tulajdonságértékek változása
398
                  Kapcsolat-előfordulások változása
398-399
               ad 2.) Az adatmodell szerkezetének változásai
400-402
                  Egyedtípus-változások
400
                  Tulajdonságtípusok változása
401
                  Kapcsolattípus-változások
401-402
               ad 3.) Adatok a folyamatokban, eseményekben
402-407
                  Adatok az információelőállító folyamatokban
403-404
                  Alapadatok
404
                  Származtatott adatok
404-405
                  Átmeneti adatok
405
                  Archivált adatok
405
                  Biztonsági adatok
405-406
                  Az idő modellezése
406-407
            7.2.1.3.2. A funkcionális modell és elemei
408-423
               ad 1.) Műveletek
408-414
                  Visszakeresési és karbantartási műveletek
409-410
                  Információelőállító műveletek
411-413
                  Tervezési és dokumentálási eszközök
414
               ad 2.) Események
414-418
                  Tervezési és dokumentálási eszközök
418
               ad 3.) Funkciók
418-423
                  ad 1.) Belső szerkezet
420-421
                  ad 2.) Külső szerkezet
422-423
                     Tervezési és dokumentálási eszközök
423
         7.2.1.4. Fogalmi/funkcionális modellek kapcsolata
424-426
      7.2.2. Tervezés objektumszemléletben
427-459
         Egységbezárási mechanizmus - Ensapsulation
430-431
         Objektum-osztályok - Class
431-433
         Objektumok, példányok - Object, Instance
433-434
         7.2.2.1.1. Az objektumok viselkedése
435-436
            Polimorfizmus
436
         7.2.2.1.2. Az objektum-modell kapcsolatrendszere
437-445
            Objektumok relációi
438-440
            A reláció, mint osztály
440-441
            A kapcsolat jellege
441-442
            Aggregáció - Osztályok csoportosítása, megbontás
442-443
            Általánosítás - Generalization
444
            Tervezési és dokumentálási eszközök
444-445
         7.2.2.1.3. Az objektum-modell tervezése - összefoglalás
445-448
         7.2.2.2. Az objektumszemléletű dinamikus modell
449-454
            A dinamikus modell tervezésének lépései
449-454
            Tervezési és dokumentálási eszközök
454
         7.2.2.3. A rendszer funkciói
454-457
            A funkcionális modell komponensei
455-457
            Tervezési és dokumentálási eszközök
457
         7.2.2.4. A tervezési fázis végrehajtása
457-459
   7.3. Összefoglalás
459-469
      Kulcskifejezések
464
      Kérdések
464-466
      Hivatkozások, irodalom
466-469
8. A rendszer fizikai modellje
471-560
   8.1. A fogalmi modell leképezése
475-488
      8.1.1. Fogalmi és fizikai komponensek
476-478
         Fizikai tárolási egységek
476-477
         Funkciók leképezése
477-478
            1.) adatkezelési műveletek
478
            2.) információelőállító műveletek
478
      8.1.2. Tárolóközegek, tárolási struktúrák
479-488
         8.1.2.1. Tárolóközegek
479-482
            1. memóriatárolók
480
            2. másodlagos avagy on-line adathordozók
481
            3. harmadlagos avagy off-line adathordozók
481-482
         8.1.2.2. Tárolás- és elérés-szervezés
482-488
            a) keresési kulcs- fizikai címek egymáshoz rendelése
485
            b) fizikai cím meghatározás keresési kulcsból függvény segítségével
485-486
            c) indexelt szekvenciális szervezési mód
487
   8.2. A számítógépes rendszer terve
488-496
      8.2.1. Tervezési tényezők és feladatok
489-492
      8.2.2. Döntés a rendszer telepítéséről
492-496
   8.3. Adatbázis-tervezés
496-522
      8.3.1. Történeti visszatekintés
497-498
      8.3.2. Az adatbázis és kezelése
498-504
         Az adatok különböző nézetei - Adat-absztrakció
499-501
         Adatfüggetlenség
501
         Adatbázis-architektúra
501-504
      8.3.3. Adatbázisok osztályozása
504-510
         8.3.3.1. Alkalmazási környezet
504-505
         8.3.3.2. Adatbázis-filozófiák
506-510
            Rekord alapú modellek
506-508
            Objektum-alapú modellek
508-510
      8.3.4. Adatbázis-architektúrák
510-513
         Centralizált adatkezelés
510-511
         Kliens-szerver adatbázis-architektúrák
511-512
         Elosztott adatbázisrendszerek
512-513
      8.3.5. Speciális adatbázis alkalmazások
513-519
         8.3.5.1. Adatbányászat
514-515
         8.3.5.2. Adatraktár, adatáruház, adattárház
515-519
            Grafikus adatbázisok
518-519
      8.3.6. Az adatbáziskezelő-rendszer kiválasztása
519-520
      8.3.7. Az adatbázis-tervezés feladatai - Összefoglalás
521-522
         Tervezési és dokumentálási eszközök
522
   8.4. Ember-gép kommunikáció
523-560
      8.4.1. Az alkalmazások humán tényezője
524-525
         Felhasználói elvárások
525
         Az ember-gép kapcsolat formái, feladatok
525
      8.4.2. Ember-gép rendszerek modelljei
526-555
         8.4.2.1. A felhasználói munkahely kialakítása
527-531
            Hardver ergonómia
529
            A munkahely kialakítása
530-531
         8.4.2.2. A felületmodell kialakítása
531-539
            8.4.2.2.1. Elvárások a működtetéssel szemben
532-533
            8.4.2.2.2. Felületi szabványok
534-537
            8.4.2.2.3. Megjelenítés
537-539
               Menütechnika
537-538
               Ablak-technika
538
               Grafikus, a valós világot reprezentáló objektumorientált felület
539
         8.4.2.3. A kommunikációs modell terve
540
            Megszívlelendő
540
         8.4.2.4. Adathordozók, bemeneti/kimeneti médiák
541-555
            A manuális munka adathordozói
541
            Megjelenítők
542
            8.4.2.4.1. Inputok tervezése
542-548
               Bizonylatok tervezése
542-546
               On-line adatbevitel - Adatbeviteli képernyő tervezése
546-547
                  Megszívlelendő
546-547
               Adathelyesség ellenőrzése
547-548
            8.4.2.4.2. Dialógusok tervezése
548-550
               Dialógustervezési szempontok
549-550
            8.4.2.4.3. Output tervezés
551-555
               Képernyőterv készítése
551-553
                  Megszívlelendő
553
               Papíralapú listák tervezése
553-555
      8.4.3. Összefoglalásként - Elvárások és eszközök
555-560
         User Interface tervezési és dokumentálási eszközök
556
         Kulcskifejezések
557
         Kérdések
557-559
         Hivatkozások, irodalom
559-560
9. A rendszerterv megvalósítása - implementáció
561-604
   9.1. Programfejlesztés
561-591
      9.1.1. A szoftvertervezési módszerek fejlődése
562-567
         9.1.1.1. Funkcióorientált programozás
563
         9.1.1.2. Programtervezés strukturált szemléletben
563-565
            A strukturált programtervezés előnye
565
         9.1.1.3. Objektumorientált programozás
565-567
            Az objektumorientált programtervezés előnye
567
      9.1.2. Programtervezés
567-588
         9.1.2.1. Tervezési alapelvek
568-571
            1. Absztrakció
568
            2. Lépésenkénti finomítás
568
            3. Modularitás
568-569
            4. Szoftver-architektúra
569
            5. Vezérlési hierarchia
569-570
            6. Adatstruktúra
570
            7. Szoftverfolyamatok
570-571
            8. Információelrejtés
571
         9.1.2.2. A moduláris tervezés stratégiája
571-573
            9.1.2.2.1. Modulok, modultípusok, komponensek
571-572
            9.1.2.2.2. Funkcionális függetlenség
572-573
         9.1.2.3. Programkomponensek specifikálása
573-574
         9.1.2.4. A programtervezés feladatai
574-584
            9.1.2.4.1. Adat- és objektum-tervezés
574-576
            9.1.2.4.2. Architektúra tervezés
576-579
            9.1.2.4.3. A működési algoritmus és -folyamat tervezése
580-584
         9.1.2.5. Strukturált terv - objektumorientált implementáció
584-585
         9.1.2.6. Fejlesztési környezet meghatározása
585-588
            Programtervező nyelvek
586-587
            Programnyelvek, fejlesztők, adatbáziskezelők kiválasztása
587-588
      9.1.3. Kódolás
588-591
         Megjegyzések, comment-ek
589
         Programszerkezet
589
         Adatkezelés, input/output műveletek
590
         Hatékonyság, komplexitás
590-591
   9.2. Tesztelés tervezése és végrehajtása
591-598
      9.2.1. Tesztelési stratégiák és technikák
592-597
         9.2.1.1. Verifikáció, validitás: V&V
593
         9.2.1.2. Tesztelési szintek
594-597
            Unit teszt
594
            Integrációs teszt
594-596
            Validitási teszt
596-597
      9.2.2. Tesztelési terv, tesztadatok
597-598
   9.3. Programspecifikáció, dokumentálás
598-600
      Tervezési, tesztelési és dokumentálási eszközök
600
   9.4. Összefoglalás
600-604
      Kulcskifejezések
602
      Kérdések
602-603
      Hivatkozások, irodalom
603-604
10. Átállás, bevezetés, rendszerfelügyelet
605-642
   10.1. Az átállás tervezése
606-614
      10.1.1. Szervezeti architektúra, szerepek
606-608
         Szervezeti architektúra-szemlélet
607
         Tényfeltárás, analízis, átalakítás
607-608
      10.1.2. Képzés, oktatási tervek
608-610
         Felhasználói dokumentáció elkészítése
609
         Oktatás, képzés, tréning
609-610
      10.1.3. Rendszertelepítés, HW/SW elfogadási teszt
610-611
      10.1.4. Az átállás megtervezése
611-612
      10.1.5. Átadási terv, bevezetés
613-614
   10.2. Rendszerkarbantartás, minőségbiztosítás
615-638
      10.2.1. Szoftverminőség és minőségbiztosítás
617-627
         10.2.1.1. Minőség-modellek
618-623
            ad 1.) Használhatóság -> Minőség a szoftvertermék működési folyamatában
619-621
               Megbízhatóság
619
               Hatékonyság
619
               Integritási fok
620
               Helyesség
620
               Használhatóság, egyszerű, felhasználóbarát kezelés
620-621
            ad 2.) A szoftvertermék folyamatos felülvizsgálatának biztosítása
621
               Karbantarthatóság
621
               Rugalmasság, dinamizmus
621
               Tesztelhetőség
621
            ad 3.) A termék adaptálhatósága
621-623
               Együttműködési képesség
621
               Hordozhatóság
622
               Újrafelhasználhatóság
622-623
         10.2.1.2. Minőségbiztosítás
623-627
            A minőségbiztosítási tevékenység
625-626
            Mértékrendszer, kritériumok
626
            Felülvizsgálat
626-627
      10.2.2. Működési hatékonyság
627-632
      10.2.3. Informatikai infrastruktúra-menedzsment
632-638
         Konfigurációkezelés
633
         Eseményfelügyelet
634
         Problémakezelés
634
         Változásmenedzsment avagy szoftverkonfiguráció-kezelés
634-636
         Katasztrófa elhárítás
636-637
         Szolgáltatási szint biztosítása
637-638
   10.3. Összefoglalás
638-642
      Kulcskifejezések
640
      Kérdések
640-641
      Hivatkozások, irodalom
641-642
11. Az automatizálás szerepe a fejlesztésben
643-673
   11.1. A fejlesztés automatizálásának filozófiája
644-655
      11.1.1. Mi a CASE eszköz?
645-647
      11.1.2. Hogyan működik a CASE?
647-655
         11.1.2.1. A CASE eszközök szerepe, kategóriák
647-652
         11.1.2.2. Szolgáltatások
653-655
            1. Fejlesztési eszközök integrálása
653
            2. A fejlesztési folyamat irányítása
653
            3. A projektmunka irányítása, a feladatok ütemezése, a projekt részeredményeinek verzió-kezelése
653-654
            4. A fejlesztési tevékenység eseményeinek, az egyes fázisok eredményeinek a rögzítése, a fejlesztési adatbank létrehozása
654
            5. A fejlesztési fázisok munkájának összehangolása
654
            6. Jelentéskészítés
654
            7. Eredmények integrálása
654
            8. A rendszer logikai helyességének ellenőrzése
654
            9. Tervezési dokumentáció készítése
655
   11.2. A fejlesztési folyamatok automatizálása
655-668
      11.2.1. CASE-komponensek
655-664
         Üzleti rendszerek modellezése
656
         Projektmenedzsment
657
         Elemzés/tervezés
658
         Implementáció - 3GL, 4GL, 5GL
659-660
         A 4GL eszközök alkalmazási hatékonysága
660-661
         Tesztelés
662
         Prototípuskészítés
663
         Karbantartás
663-664
      11.2.2. Fejlesztési adatbázis - repository
664-667
         11.2.2.1. A fejlesztési adatbázis
665
         11.2.2.2. Repository szabványok
665-667
      11.2.3. A fejlesztőeszközök hatékonysága
667-668
   11.3. Egységesítési törekvések
669-670
   11.4. Komponensalapú automatizálás
670-671
   11.5. Összefoglalás
671-673
      Kulcskifejezések
672
      Kérdések
672-673
      Hivatkozások, szakirodalom
673
Epilógus, avagy Hogyan tovább?
674-675
Hivatkozások, irodalomjegyzék
677-686
Név- és tárgymutató
687-699
Angol nyelvű rövidítések és feloldásuk
700-702
Függelék
703-747
   1. Rendszerfejlesztési folyamat és OO fejlesztési esettanulmány
704-711
      1.1. A rendszerfejlesztés folyamata
704-706
      1.2. Objektumszemléletű tervezési esettanulmány
707-711
   2. Strukturált módszertanok
712-731
      2.1. Business System Planning B.S.P
712
      2.2. ARDOSZ - Adatfeldolgozási Rendszerek szervezése és Dokumentálása Szabvány
713
      2.3. SADT - Structured Analysis and Design Technique
714
      2.4. DSSD - Data Structured System Development avagy a Warnier-Orr módszertan
715-716
      2.5. ISAC - Information Systems Work and Analysis of Changes
717-718
      2.6. SDM PANDATA - System Development Methodology
719
      2.7. SDM HOSKYNS - System Development Management
720-722
      2.8. SSADM - Structured Systems Analisys & Design Method
723-727
         Alkalmazott technika
724-727
      2.9. DARTS - Design Method for Real-Time Systems
728-730
      2.10. DOMINO: Integrált fejlesztési módszertan
730-731
   3. Objektumorientált módszertanok
731-742
      3.1. A Lorensen féle objektumorientált módszertan
731-732
      3.2. OMT - Objektum-modellezési technika
733-737
         1. Objektum-modell
734
         2. Dinamikus modell
734-735
         3. Funkcionális modell
735-737
            1. Az objektumok és osztályok definiálása
736
            2. Adatszótár elkészítése
736
            3. Az objektumok kapcsolatának deiniálása
736
            4. Az objektumok és viszonyuk jellemzőinek meghatározása
736
            5. Az öröklődési sajátosság felhasználásával az objektumok átszervezése, egyszerűsítése
737
            6. A lekérdezéshez szükséges elérési utak vizsgálata
737
            7. A modell iteratív finomítása
737
            8. Osztályok modulokba rendezése
737
      3.3. Booch féle OO elemzési/tervezési módszertan
737-738
      3.4. Jacobson féle szoftverfejlesztési módszertan
737
      3.5. Martin-Odell információrendszer-fejlesztési módszertana
737-740
      3.6. Coad és Yourdon objektumorientált módszertana
740-742
         1. Objektumok és osztályok kitalálása, felállítása
740
         2. Struktúrák definiálása
741
         3. Kommunikációs elemek azonosítása
741
         4. Attribútumok meghatározása
742
         5. Műveletek, szolgáltatások definiálása
742
   4. EUROMETHOD
742-744
      A EuroMethod alapelvei
743
      A megbízó és a fejlesztő kapcsolata
743
      A EuroMethod alkalmazásának előnyei
744
      A EuroMethod fejlesztési konzorcium tagjai
744
   5. UML - UNIFIED MODELING LANGUAGE
744-747
      UML 0.8 - 0.91-es változatok
745-746
      UML 1.0 - 1.1 és az UML-partnerek
746-747
         Az OCL (Object Constraint Language)
746-747