A magyar energiaszektor tanulságai

További szerzők: Rátky Miklós; Tóth Máté; Nagy Sándor Gyula; Hegedüs Krisztina; Hajszik Gábor; Cseh Tamás Zoltán
Cím: A magyar energiaszektor tanulságai
Alcím: A három évtizedes magyarországi energiaszabályozási trendek interdiszciplináris áttekintése
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2022. | ISBN: 978-963-454-763-1

coverimage A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti jelentőségű, mely a privatizációtól nagyjából 2018-2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le. Szándékosan interdiszciplináris, ahol az elsősorban jogi (energia-jogi, nemzetközi jogi) dimenzió mellett közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok is helyet kaptak, ez utóbbiak a társszerzők közreműködésével született vonatkozó fejezetben. Mivel az energiapiac, és a szabályozás drasztikusan átalakulóban van, a jelenlegi egy kiváló alkalom a magyar energiapolitika irányainak, dilemmáinak, prioritásainak bemutatására és megmagyarázására egy hosszú ciklus lezárásával, egy időszerű visszapillantással. Ami ezt az alkalmat illeti, a privatizációtól és az alapvető nemzeti szolgáltató infrastruktúrának külföldi (sokszor külföldi állami) cégek kezébe kerülésétől a nemzeti infrastruktúra újraszabályozásáig és a lakossági árak védelméig (rezsicsökkentés) egy olyan ív áll jelenleg rendelkezésre, mely társadalompolitikai és energetikai -szabályozási tanulságok levonására is messzemenően feljogosít. Az iparági tapasztalatok, tanulságok alapján a könyvben foglaltak egy határozott és megalapozott állásfoglalást jelentenek az energiaszektor társadalmi felelőssége, a közérdek biztosítása és az erős, határozott és felelős állami energiapolitika mellett, egyúttal azonban a piaci szereplők és érdekeik védelme, valamint a köz- és magánszektor helyes egyensúlya, harmóniája és egyidejű figyelembevétele mellett is. A könyv igen hasznos útmutató lehet egyrészt az energetikai szakemberek közössége, közgazdászok, energetikával foglalkozó jogászok, energiapolitikával foglalkozó döntéshozók, szakpolitikusok, piaci szereplők, cégvezetők, egyetemisták, posztgraduális képzésben részt vevők számára. Mellettük azonban minden értelmiséginek is, akinek érdekesek az energetikai szabályozási megoldások dilemmái, tévedései és korrekciói a privatizáció (1995) idején, vagy akár a szabályozás és piac kényes egyensúlya, útkeresései és ezek máig érvényes jogi kérdései, végül a gazdasági válságot (2008) követő magyar állami energetikai politika változása, ennek a piacra gyakorolt hatása, közvetlen tényeken bemutatva. A könyv reményeink szerint hiánypótló azért, mert átfogó könyv a hazai energiaszektorról szabályozási oldalról nem jelent, még meg, így elsődleges fókusz az energiaszektor átalakulásának a bemutatása az energiaipar és -piac szakemberei és az érdeklődők számára. Ilyen értelemben kordokumentum is, hiszen az energiaszektoron keresztül, de az energiaszektoron túl ható konzekvenciákkal mutatja be hazánk elmúlt harminc évének küzdelmeit, irányait. Hiánypótló lehet továbbá azért is, mert a szűk hazai horizonton túl tágabban az energiaszektor egyszerre aktuális és örök kérdéseit érinti, ezeket a tanulságokat tárja most a szélesebb közönség elé, melyek egyetemesen, mindig és mindenhol fontos dilemmák és tanulságok az energiaszektorokban. Ez az egyetemes iparági vonulat a fókusz második szintje a könyvben.
Kategóriák: Politikatudomány, Szociológia, Energetika
Tárgyszavak: Piac, Fogyasztás, Ár, Szabályozás, Lakosság, Energiapiac, Energiastratégia, Energia, Energiapolitika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-8
I. Előszó
9-10
II. Bevezetés
11-15
III. A piac és a szabályozás fejlődése
17-145
   1. Áttérés egy új korba
17-24
   2. Az első energetikai kódexek és a privatizáció
24-34
      2.1. Az 1995-ös Árrendelet meghatározott egy árképletet, de nem garantált profitot
31-33
      2.2. A privatizáció eredménye
33-34
   3. A következő a villamosenergia-szektor
34-38
   4. Szabályozott piac - kettős piac - szabadpiac
38-63
      4.1. Iparági fejlemények
38-41
      4.2. Az 1994. évi GET szerinti árak működésben
41-44
      4.3. Magyarország bevezeti a kettős piacot
44-50
      4.4. A HTM-árképzés kérdése
51-52
      4.5. Az EU-ban
52-63
   5. A teljes piacnyitás
63-68
   6. A HTM-ek vége
69-72
   7. Magyarország válságban
72-83
      7.1. Elosztói és ESZ-ár rendeletek a 2008. évi GET alatt
77-80
      7.2. A Gazprom árai emelkedtek, miközben a világpiaci gázárak csökkentek
80-83
   8. Változások 2010-től
83-86
   9. Beavatkozás és reform, a földgáz- és villamosenergia-piacokon
86-119
      9.1. Az ármoratórium
86-97
      9.2. Ideiglenes szabályozás és reformok
97-105
         (a) A 2011-es események
98-103
         (b) A 2012-es események
103-105
      9.3. Az első egyetemes szolgáltatói tarifacsökkentés
106-108
      9.4. A második egyetemes szolgáltatói tarifacsökkentés
108-118
         (a) A MEH változó jogi státusza komplex hálózatos megközelítésben: tanulságok nem csak jogászoknak
109-114
         (b) Rezsicsökkentés törvény
114-118
      9.5. A harmadik egyetemes szolgáltatói tarifacsökkentés
118-119
   10. Az állami beavatkozások társadalmi-gazdasági hatásai
119-141
      10.1. A lakossági energiafelhasználás trendjei (Társszerzők: Dr. Nagy Sándor Gyula, Dr. Hegedűs Krisztina és Hajszik Gábor)
119-123
      10.2. Lakossági földgázfelhasználási keretek (Társszerzők: Dr. Nagy Sándor Gyula, Dr. Hegedűs Krisztina és Hajszik Gábor)
123-127
      10.3. Lakosság földgáz-árrugalmassága (Társszerzők: Dr. Nagy Sándor Gyula, Dr. Hegedűs Krisztina és Hajszik Gábor)
127-129
      10.4. Lakossági villamosenergia-felhasználási keretek (Társszerzők: Dr. Nagy Sándor Gyula, Dr. Hegedűs Krisztina és Hajszik Gábor)
129-131
      10.5. A lakosság árrugalmassága a villamosenergia-fogyasztásban (Társszerzők: Dr. Nagy Sándor Gyula, Dr. Hegedűs Krisztina és Hajszik Gábor)
131-133
      10.6. Az energiára fordított költségek összehasonlítása a 2010 utáni időszakban (Társszerzők: Dr. Nagy Sándor Gyula, Dr. Hegedűs Krisztina és Hajszik Gábor)
133-138
      10.7. Az állami beavatkozás társadalmi-gazdasági mérlege
139-141
   11. A magyar szabályozási keretrendszer 2017-ből
141-145
IV. A befektetővédelem kérdései
146-266
   1. Befektetővédelem általánosságban
145-156
   2. A kisajátítási vonatkozású fejlődő joggyakorlat
156-160
   3. A FET-vonatkozású fejlődő joggyakorlat
161-170
   4. Kisajátítással kapcsolatos lehetséges kérdések a magyar földgáz- és villamosenergia-szabályozásban
170-180
   5. Magyarország által az energiaszektor problémáinak kezelésére alkalmazott intézkedések a FET standard tükrében
180-228
      5.1. A magyarországi intézkedések nem hiúsították meg a jogos várakozásokat
183-203
         (a) A jogos várakozások fennállásának igazolására vonatkozó bizonyítási teher
184-186
         (b) Lehetséges magyarországi iparági várakozások
186-197
         (c) Az argentin válsággal kapcsolatos ügyek
197-203
         5.2. Magyarországnak a Világválságra, illetve a Gázárválságra tett intézkedései, valamint a HTM-mel összefüggő intézkedések mögött húzódó indokok
203-217
      5.3. Magyarország energiaipari intézkedéseinek átláthatósága és a megfelelő eljárás kérdése
217-228
         (a) Átláthatósági követelmények az ECT alatt
218-226
         (b) Magyarország intézkedései nyilvánosságának és félreérthetetlenségének kérdése
226-228
   6. Az ECT 10. cikk (1) bekezdésébe ütköző indokolatlan vagy megkülönböztető jellegű eszközök
229-234
      6.1. A Magyar Államnak a Gázárválság kezelésére, illetve a régi típusú erőművi HTM-ek megszüntetésére irányuló intézkedései nem diszkriminatívak csak azért, mert azok olyan szektort érintettek, melyeket külföldi befektetések domináltak
229-230
      6.2. Diszkrimináció a túlzott erőművi profittal kapcsolatos terhek, illetve Gázárválság következményeivel kapcsolatos terhek megosztása fényében
230-234
   7. Az ECT 10. cikkének (12) bekezdésében meghatározott „hatékony eszközök” biztosítása
234-246
      7.1. Az ECT 10. cikk (12) bekezdése nem teremt keresetindítási jogalapot, vagy garantálja a befektetők lehetőségét, hogy specifikus keresetekkel léphessenek fel
237-241
      7.2. Az „elszigetelt” ármegállapítási döntések jogorvoslata
241-244
      7.3. Magyarországnak az ármegállapítással kapcsolatos jogorvoslati korlátozásai az Alkotmánybíróság vonatkozásában
244-245
      7.4. Beavatkozott-e Magyarország az „igazságszolgáltatásba”?
246
   8. A magyar HTM-vonatkozású befektetővédelmi viták
247-260
   9. Az összegszerűsítés problematikája
260-266
V. A jövő útjain
267-286
   1. Az Európai Unió energetikai szabályozási irányvonalai és az új energiastratégia Magyarországon
267-282
      1.1. A 2030- as klíma és energiapolitikai keret (Társszerzők: Dr. Nagy Sándor Gyula, Dr. Hegedűs Krisztina és Hajszik Gábor)
267-268
      1.2. Az Energiaunióról szóló keretterv (Társszerzők: Dr. Nagy Sándor Gyula, Dr. Hegedűs Krisztina és Hajszik Gábor)
268-270
      1.3. Tiszta energiát minden európainak (Társszerzők: Dr. Nagy Sándor Gyula, Dr. Hegedüs Krisztina és Hajszik Gábor)
270-273
      1.4. Az európai zöld megállapodás és a Fit for 55
273-275
      1.5. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és az új Energiastratégia (Társszerzők: Dr. Nagy Sándor Gyula, Dr. Hegedűs Krisztina és Hajszik Gábor)
275-282
         (a) Energiabiztonság, szolidaritás, bizalom
276
         (b) Teljesen integrált európai energiapiac
276-277
         (c) A kereslet csökkentését elősegítő energiahatékonyság
277-278
         (d) A gazdaság dekarbonizációja
278
         (e) Villamos energia
279
         (f) Hűtés-fűtés
279-280
         (g) Közlekedés
280-281
         (h) Kutatás, innováció és versenyképesség
281-282
   2. Achmea és Vattenfall: A befektetővédelem változó útja
282-286
VI. Tanulságok
287-289
VII. Irodalom
290-295
Kolofon
Hátsó borító