A társalgás cselei
További szerzők:
Reboul, Anne; Moeschler, JacquesCím: A társalgás cselei
Alcím: Bevezetés a pragmatikába
Sorozatcím: Osiris könyvtár. Nyelvészet, 1218-9812 | Sorozat szerkesztő: Siptár Péter
Fordító: Gécseg Zsuzsanna
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2006. | ISSN: 1218-9812 | ISBN: 963-389-700-9
![coverimage](/www/thumbnails/0/725_reboul-moeschler-a-tarsalgas-cselei-osiris-bp-2006_ocr/tn_300.jpg)
Kategóriák: Kommunikáció, Szociológia
Tárgyszavak: Nyelv, Nyelvfilozófia, Pragmatika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nyelv, Nyelvfilozófia, Pragmatika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Elülső fülszöveg
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-8
Előszó
11-12
Bevezetés
13-25
HAL és a Turing-próba (időleges) kudarca
13-15
Mire való a nyelv?
15-19
Kód-e a nyelv?
19-22
Gondolatokat tulajdonítani másoknak
22-24
Konklúzió
24-25
1. A pragmatika születése
27-48
Bevezetés
27-28
Austin és a pragmatika születése
28-31
Searle és a beszédaktus-elmélet
32-33
A performatív hipotézis és a performadoxon
33-35
Miféle beszédaktus a fikció és a hazugság?
35-40
Az őszinteség feltétele, a beszélő mentális állapotai és a hiedelem paradoxona
40-41
A beszédaktus-elmélet nem kognitív elmélet
41-45
A nyelvészeti pragmatika
45-47
Konklúzió
48
2. A pragmatika és a kognitív tudomány
49-63
Bevezetés
49-50
Grice és a nem természetes jelentés fogalma
50-52
Grice és a társalgás logikája
52-55
Grice, Searle és a közvetett beszédaktusok kérdése
55-58
Grice, Searle és a társalgási implikatúrák
58-59
Nem demonstratív inferencia, implikatúrák és közös ismeretek
59-61
Grice és Searle elméletének kognitív jelentősége
61-63
Konklúzió: a kognitív pragmatikával szemben támasztott követelmények
63
3. Grice öröksége és a kognitív pragmatika
64-83
Bevezetés
64
A kód és az inferencia
65-66
A pragmatikai folyamatok specifikusan a nyelvre jellemzők vagy függetlenek tőle?
66-67
Fodor és az emberi agyműködés moduláris ábrázolása
67-69
Nyelvészet és pragmatika, perifériás rendszer és központi rendszer
69-71
Fogalmak és kontextus
72-73
Miben tekinthető Sperber és Wilson Grice követőinek?
73-75
A reláció maximájától a relevanciaelvig
75-78
A relevancia: hatás és erőfeszítés
78-80
A relevancia, a kontextus kiválasztása és az interpretációs folyamat leállítása
80-82
Konklúzió
82-83
4. Kogníció és igazság
84-102
Bevezetés
84-85
Milyen legyen a világról alkotott reprezentáció, mi a célja és milyen alakot öltsön?
85-87
Igazság és kijelentés
87-91
Logikai forma és propozíciós forma
91-92
Explicitálások, implicitálások és nyelvi aluldetermináltság
92-94
Explicitálások, nyelvi aluldetermináltság és igazság
94-97
Pragmatikai megoldás a Moore-féle paradoxonra
97-99
Nyelv és igazság
99-102
Konklúzió
102
5. Logika, inferencia és pragmatika
103-122
Bevezetés
103
Indukció és dedukció
103-105
„A Föld lambölyű”
106-108
A pragmatikai inferenciák deduktívak
109-110
Deduktív logika és kijelentéskalkulus
110-115
Kiküszöbölési szabályok és relevancia
115-117
Hiedelmek, meggyőződések és igazság
117-122
Konklúzió
122
6. A fogalomalkotás
123-140
Bevezetés
123
Innátizmus, fogalmak és indukció
123-126
„Gavagai!”
126-128
Homályos fogalmak és prototípus-elmélet
129-130
A prototípusmodell bírálata
130-133
A kategóriába tartozás látszólagos fokozatiságának másfajta értelmezése: a sztereotípia
133-136
A fogalomalkotás hipotetikus-deduktív modellje
136-139
Konklúzió
140
7. Nyelv és fogalom
141-161
Bevezetés
141
A strukturalista szemantika
141-145
A kategorizáció strukturalista elméletének bírálata
145-148
Konceptuális és procedurális tartalom
148-151
Procedurális tartalom és konnektívumok
151-155
A procedurális és a konceptuális tartalom elkülönítésének ontológiai megközelítése
155-158
A fogalmak lehorgonyzása
159-160
Konklúzió
161
8. A nyelv szó szerinti és nem szó szerinti használata
162-180
Bevezetés
162-163
A szó szerinti és a nem szó szerinti használat elkülönítése a relevanciaelméletben
163-164
A szószerintiség és a nem szószerintiség közti határvonal
164-166
Szószerintiség, nem szószerintiség és hasonlóság
167-169
Nem szószerintiség és megközelítő diskurzus
169-171
Nem szószerintiség és metafora
171-173
A beszélő elkötelezettsége és a beszédaktusok leírása a relevanciaelméletben
173-175
Fikció és szószerintiség
175-176
Fikció, igazság és interpretáció
176-179
Megközelítő használat, a fogalmak homályos vagy körvonalazatlan természete
179-180
Konklúzió
180
9. Konklúzió
181-196
Bevezetés
181
A gondolkodás elmélete és a beszélő szándékai
182-184
A diskurzus kompozicionalitása
184-187
Grammatikalitás és mondat, koherencia és diskurzus
187-189
A diskurzus „kognitív” megközelítése
189-191
A diskurzus redukcionista megközelítése a relevancia fogalmának segítségével
192-195
Konklúzió
195-196
Irodalom
197-210
Kolofon
Hátsó fülszöveg
Borító