Az óra szerkezete és javítása

A diák mesterembernek sok alkalma van az óra szerkezetével megismerkedni. Jól járó óra, rosszul járó óra bőven van körülöttünk. Ezek a diákember érdeklődését hamar felkeltik, és valljuk be, alig akad diák, aki néhány órát kíváncsiságból, vagy megreparálási vágytól ösztönözve végleg el nem rontott volna. Pedig sokszor olyan, csekély hibája van egy órának, hogy pár perc alatt kijavítható; de meg olyan érdekes szerszám is az óra, hogy nem bánjuk meg, ha kissé megismerkedünk a szerkezetével. Sok ember enélkül is megjegyzi ugyan, hogy mi mindenre kell vigyáznia, ha azt akarja, hogy drága és finom szerkezetű, pontos óráját idő előtt tönkre ne tegye, de viszont az is megérthető, hogy aki ezen bánásmód okát is megtudja adni, az sokkal öntudatosabban kezeli az óráját. Mert, hogy tovább ne menjünk, még olyan csekélység is, mint a mindennapi felhúzás módja, lényegesen megrövidítheti vagy meghosszabbíthatja az óra életét. Igaz ugyan, hogy a hivatásos órások nem jó szemmel nézik a diákmesterember kezenyomait az óra szerkezetén, de legyünk azon, hogy olyan gondossággal javítsuk ki a hibát, akár egy szakember. Ezt azzal érhetjük el, ha először csak az igazán csekély rendellenességeket merjük megjavítani, és ha e munkát gondosan és óvatosan végezzük. Nem óvatos például az, aki nem tud egy csavart kivenni vagy visszahelyezni anélkül, hogy a csavaron és a környezetén bizonyos vandalizmussal végrehajtott rombolás nyomai ne volnának láthatók. Ha ilyen órát kinyit az órás, azonnal észreveszi a kontár kezek nyomait és megesik, hogy el sem fogadja azt javításra. Ha az órában valami hibát meg akarunk javítani, ezt puszta kézzel nem tehetjük, hanem legalább egykét egyszerű szerszámra okvetlenül szükségünk van. Ezek legnagyobb része a diákmesterembernél már is megtalálható, mint pl. egy fogó, kalapács, egy-két reszelő és csavarhúzó, de azért néhány szerszámot, amelyek az óra apróbb hibáinak kijavítására szintén nélkülözhetetlenek, még mindig be kell szereznünk, illetőleg magunknak készítenünk. Itt nem gondolhatunk arra, hogy okvetlenül szükséges pl. egy órásesztergapad vagy egy kis marógép, mert olyan komoly természetű javításokhoz, amelyekhez ilyen külön gépek szükségesek, kezdetben nem fogunk hozzá. Kis satu, lehetőleg pontosan összeillő pofákkal. Egészen kicsi és valamivel nagyobb kalapács. Laposfogó, drótfogó (gömbölyű fogó), harapófogó. Egy vagy két csipesz; szükség esetén egy használaton kívül helyezett kihúzótoll. Egy-két finomabb (simító) reszelő és néhány darab tűreszelő. Több, különböző szélességű csavarhúzó. Fontos, hogy a csavar fejének megfelelőt használjunk. Pergőfúró, több különböző vastag fúróheggyel. Lombfűrészkeretbe illő, edzett fémfűrész. Dörzsárak, vagyis kemény acélból készült, végük felé folyton vékonyodó, ötszögletes fúrók. Mi magunk kétfelé tört kötőtűből készíthetünk ilyeneket magunknak, úgyhogy ötszögletesre reszeljük azt.