Bútorgyártás corvina logo

Szerző: Roland, Klaus
További szerzők: Siebert, Wolfgang; Posch Paula; Kovács Zsolt; Gergely László
Cím: Bútorgyártás
Alcím: 2. kiadás
Fordító: Posch Paula
Megjelenési adatok: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976. | ISBN: 963-10-1268-9

coverimage A szabványok a gyakran ismétlődő feladatoknak azt a legjobb megoldását tartalmazzák, amely az adott fejlődési szakasznak, a tudomány és technika fejlettségének legjobban megfelel. A szabvány vonatkozhat a munkadarabok minőségére, munkaeszközökre vagy gyártmányokra, továbbá gyártási, vizsgálati vagy egyéb eljárásokra. A szabványok törvényjellegűek, Magyarországon a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 29/1908. (VII. 13.) Korra. sz. rendeletben kapott felhatalmazás alapján utasítással lépteti hatályba a Magyar Népköztársasági Országos Szabványokat (jelük: MSZ). Ezek egyrésze kötelező érvényű, más része diszpozitív jellegű. Az országos szabványokon kívül szabványosítási tevékenységet folytatnak — ágazati érvénnyel — a minisztériumok is. A szabványosítás részterülete a tipizálás, amely a gyártmányok fajtáját és méretét határozza meg. A típusokat hasonló vagy azonos gyártmányok sokaságából választják ki, és meghatározott szempontok szerint típussorokba rendszerezik. 1945 után a kézi műhelyek és a kisebb üzemek számos eltérő — de azonos vagy hasonló használati jellegű — bútort állítottak elő nagyon kis darabszámban. A tipizálás során a különböző — de azonos fajtájú — termékelemeket először nagyságrend szerint osztályozták és ezeknek a méretét kötelezően egységesítették. Ezáltal elejét vették a termelés gazdaságtalan szétszóródásának. A tipizált — azaz nagyság és fajta szerinti kötelező érvénnyel egységesített — termékelemek száma egyre nő (pl. műanyag fiókok, esztergályozott bútorlábak stb.). Az utóbbi időben az újonnan kialakítandó bútormodelleket is tipizálják. (Ez ma a gyári szabványosítás fő területe.) Különbséget kell tenni a típus, a típusváltozat és a típussorozat között. A típust a bútor fő méretein kívül funkciója és szerkezete határozza meg. Az alaptípusból a felsorolt jellemzők egyikének változtatásával további típusbútorok alakíthatók ki. Típusváltozatnak nevezzük azokat a bútorokat, amelyeket meghatározott típusból a főméretnek, a homlokzati osztásnak, a bútor belső tagolásának vagy felületi kiképzésének megváltoztatásával hozunk létre (furnérok, vasalások megváltoztatása, felületkezelés módja). A típussorozat a típusbútorok vagy típusváltozatok olyan választéka, amely egységes kiképzésű és azonos — gyakran szabványosított — termékelemekből áll. A típussorozatok lehetővé teszik a különböző rendeltetésű helyiségek azonos sorozatból való berendezését (pl. lakó-hálószoba). A tipizálás azonban egyáltalán nem jelenti a lakóterek niformizálását — mint ahogy ezt gyakran feltételezik. A termékelemek cseréje vagy eltérő elrendezése, a felületi kiképzés megváltoztatása által a bútor megjelenése és funkciója alapvetően megváltozik. Számos kombinációs lehetőséget biztosít továbbá a bútorok eltérő elrendezése a térben.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Bútor gyártás, Bútor készítés, Bútoripar
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
5-8
1. Bútorok tervezése
9-39
   1.1. Szabványosítás és tipizálás a bútorgyártásban
9-11
   1.2. Bútorok megnevezése és méretezése
12-16
   1.3. Bútorok méretmegadása
16-39
      1.31. A célszerűség és a funkciónak megfelelő kialakítás
17-21
      1.32. Alapanyagok megválasztása és megmunkálása
21-25
      1.33. A formaképzés alapelvei
25-32
      1.34. Korszerű gyártási eljárások alkalmazása
32-33
      1.35. Bútorminősítési példák
33-39
2. A bútorgyártás alapelvei
40-109
   2.1. Mérési és vizsgálati módszerek
40-47
      2.11. Munkadarabok méretellenőrzése és vizsgálata
40-43
      2.12. Üzemi mérési eljárások
43-47
   2.2. A termelési folyamatok gépesítése és automatizálása
47-101
      2.21. Fogalmak meghatározása
47-49
      2.22. A munkahely kialakítása
49-58
      2.23. Gépesítés készülékezéssel
58-82
         2.231. A készülékek fajtái és használatuk lehetőségei
59-68
         2.232. A készülékek szerkezete és elemei
68-82
      2.24. Üzemen belüli szállítás
82-90
      2.25. Gyártási folyamatok vezérlése és szabályozása
90-101
         2.251. Vezérlési lehetőségek
90-99
         2.252. Szabályozástechnika
99-101
   2.3. A gyártás előkészítése
101-109
3. Fa alapanyagú lap-és lemezszerkezetek megmunkálása
110-142
   3.1. Fa alapanyagú lap- és lemezanyagok előkészítése
110-114
      3.11. A fa alapanyagú lapok és lemezek fajtái
110
      3.12. Lap- és lemezanyagok szabása
110-113
      3.13. Lap-és lemezanyagok csiszolása
113-114
   3.2. Furnérok és borítóanyagok ragasztása
114-140
      3.21. Hordozóalapok furnérozása
114-136
         3.211. Furnérok tárolása
115
         3.212. Furnérok kiválasztása, furnérképek kialakításának lehetőségei
115-118
         3.213. Furnérok szabása és illesztése
118-122
         3.214. Furnérozás
122-133
         3.215. Íves alkatrészek gyártása
133-134
         3.216. A furnérozás során bekövetkező hibalehetőségek
134-136
      3.22. Műanyag félgyártmányok felhasználása
136-140
         3.221. Dekorfóliék feldolgozása
136-138
         3.222. Laminált lemezek feldolgozása
138-139
         3.223. PVC lágyfóliák felhasználása
139-140
   3.3. Élek borítása
140-142
      3.31. Élek furnérozása
141-142
      3.32. Műanyag élborítások alkalmazása
142
4. Bátortermékelemek és -alkatrészek szerkezete és gyártása
143-214
   4.1. Bútorok statikai méretezése
143-159
   4.2. Szekrénybútorok szerkezeti kialakítása és gyártása
159-196
      4.21. Fenéklap- és fenékkeret-szerkezetek telelábazattal vagy kávamerevítésű lábszerkezettel
159-164
      4.22. Tetőlapok
164-169
      4.23. Oldalak és válaszfalak
169-172
      4.24. Hátfalak
172-173
      4.25. Ajtók és lehajtható lapszerkezetek
173-186
         4.251. Az anyagmegválasztás szempontjai
174
         4.252. Élek kiképzése és megmunkálása
175-176
         4.253. Forgóajtó-vasalások kiválasztása
176-181
         4.254. Lenyíló és felnyíló lapok szerkezete
181-183
         4.255. Fa tolóajtók szerkezete
183-185
         4.256. Tolóüveg-záródások
186
      4.26. Redőnyök
186-188
      4.27. Fiókok és kihúzható lapok
188-195
         4.271. Műanyagból készült fiókok
189
         4.272. Tömörfából vagy fa alapanyagokból készült fiókok
189-191
         4.273. Fiókok megvezetése
192-194
         4.274. Kihúzható lapok
194-195
      4.28. Vízszintes válaszlapok és polcok
195-196
   4.3. Asztalszerkezetek
197-208
      4.31. Laphoz csatlakozó egyedi lábakkal készülő asztalok
197-198
      4.32. Fémlábú asztalok
198
      4.33. Oldalfallal készült asztalok
198-199
      4.34. Oszloplábazatú (egylábú) asztalok
200-201
      4.35. Kávaszerkezetű asztalok
201-207
         4.351. Rögzített lapú kávaszerkezetű asztalok
201-205
         4.352. Elfordítható lapú asztalok
205
         4.353. Villás kihúzóasztalok
205-207
         4.354. Osztott vendéglapú asztal
207
      4.36. Kulisszás asztalok
207-208
   4.4. Agyszerkezetek
208-212
   4.5. Bútorok szerelése
212-214
5. Felületkezelés
215-254
   5.1. Fogalmak meghatározása és magyarázatuk
215-216
   5.2. Munkadarabok előkészítése
216-221
      5.21. Csiszolás és vizezés
216-219
      5.22. Ragasztóanyag-átütések eltávolítása
219
      5.23. Gyantamentesítés
219
      5.24. Halványítás
219-220
      5.25. Maratás, homokfúvás, égetés
220
      5.26. Kisméretű hibák javítása
220-221
   5.3. Pácolás és színezés
221-223
      5.31. A pácolás és színezés technológiája
221-222
      5.32. Erezetnyomás
222-223
   5.4. Nyílt pórusú felületek kialakítása
224
   5.5. Olajozás
224
   5.6. Fényezés
225-249
      5.61. Rétegfelépítő eljárás
225-226
      5.62. Réteglebontó eljárás
226-248
         5.621. Lakkanyagok
227-232
         5.622. Lakkfelhordás
232-241
         5.623. Lakkozott felületek szárítása
241-243
         5.624. A lakkréteg lebontása
243-248
      5.63. Lakkfelhordás mártóeljárással
248
      5.64. Dobfényezés
248
      5.65. Lakkfurnérozás
249
   5.7. Felületi hibák
249-251
   5.8. Lakkfelületek vizsgálata
251-253
   5.9. Laminálási eljárás
253-254
6. Bútorok elő- és végszerelése
255-281
   6.1. A szerelés és a termelés nagyságrendje
255-259
      6.11. Egyedi gyártás
258
      6.12. Kissorozatok gyártása
258-259
   6.2. Szerelési műveletek csoportosítása a sorozatgyártásban
259-269
      6.21. Előszerelés
260-264
         6.211. Adott helyhez vagy berendezéshez kapcsolódó előszerelő műveletek
261-262
         6.212. Termékelemek szerint csoportosított előszerelési műveletek
262-264
      6.22. Szekrénytestek összeállítása
264-265
         6.221. Köldökcsapos kötéssel összeépített szekrénytestek összeállítása
264-265
      6.22. Összehúzó vasalással felszerelt szekrények összeállítása
265-266
      6.23. Végszerelés
266-267
         6.231. Ajtók felszerelése a szekrénytestre, ajtók „akasztása”
266
         6.232. Zárak és csappantyúk szerelése
267
         6.233. Ajtókitámasztó, ajtóütköző és ütközőléc szerelése
267
         6.234. Egyéb végszerelési műveletek
267
      6.24. Szerelő üzemrész kialakítása
267-269
   6.3. Szerelési technológiák korszerűsítése
269-281
      6.31. Szerelvények és vasalatok
271-276
      6.32. Gépek és berendezések
276-281
         6.321. Az előszerelés gépei és berendezései
276-280
         6.322. A szekrónyképzés gépei
280-281
         6.323. Végszerelőpályák
281
7. A tűrésmező meghatározása és a műveletek pontosítása nagyüzemi alkatrészgyártáshoz
282-286
8. Bútorok csomagolása, raktározása és szállítása
287-294
   8.1. Csomagolás és raktározás
287-293
      8.11. Bútorok csomagolása
287-292
      8.12. Bútorok tárolása
292-293
   8.2. Rakodás és szállítás
293-294
9. A gyártmány és a gyártás tervezése
295-321
   9.1. A tervfeladat meghatározása
297-298
      9.11. A folyamatindító döntés
297-298
   9.2. A formatervváltozatok elkészítése
298-302
      9.21. Formaterv — zsűri
302
   9.3. Előszerkesztés
302
   9.4. Bemintázás
302-303
   9.5. Műszaki irányár meghatározása
303
   9.6. A mintadarabok (modellek) elfogadása
303-304
      9.61. A tervek felülvizsgálata
303-304
      9.62. Utasítás a szerkezeti tervek és a prototípus kidolgozására
304
   9.7. Formaterv-korrekció
304
   9.8. Szerkezeti tervek elkészítése
304-306
   9.9. A prototípus elkészítése
306-308
   9.10. Anyaggazdálkodási opponencia
308-310
   9.11. Műszaki előkalkuláció
311
   9.12. A prototípusok minőségi vizsgálata
311-312
   9.13. A kifejlesztett gyártmány elfogadása
312-313
   9.14. A rajzdokumentációk elkészítése
313-315
   9.15. Gyártmánytechnológia dokumentációjának kidolgozása
315-318
   9.16. Szerszámok és készülékek gyártása
318
   9.17. Prospektusok és gyártmányismertetők tervezése
318-319
   9.18. Prototípuskorrekció
319
   9.19. Árképzés
319
   9.20. Felkészülés a „0” sorozat gyártására
319-320
   9.21. A „0” sorozat gyártása
320
   9.22. Művezetés, figyelés
320
   9.23. Funkcionális vezetők döntése az új termék gyártásba adhatóságáról
320-321
10. Függelék
323-333
   10.1. Képletgyűjtemény
323-328
   10.2. Gyakorlófeladatok
328-331
   10.3. A bútoriparra vonatkozó fontosabb magyar szabványok
331-333
Kolofon
Hátsó borító