487 bekezdés és 617 kép a műemlékvédelemről

46 éve nem jelent meg Magyarországon műemlékvédelemmel széleskörűen foglalkozó mű. Gerő László alapvető munkáját, az Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és védelme című könyvét - amiből én is sokat tanultam és merítettem -, 1958-ban adta ki a Műszaki Könyvkiadó. A Császár László szerkesztette A műemlékvédelem Magyarországon (Képzőművészeti Kiadó, 1983) - címéhez hűen - főleg a hazai gyakorlatot ismertette. Jelent meg irodalmi értékű publicisztika (Dercsényi Dezső: Mai magyar műemlékvédelem. Magvető Kiadó, 1980), számos műemlékfajtát - templomokat, várakat, vasúti építményeket stb. - tárgyaló munka, de olyan, amiből a műemlékvédelem egészéről lehetne ismereteket szerezni, olyan nem. Tudós tanulmányokban nincs hiány, ilyen például a Magyar műemlékvédelem című sorozat, bár ez egyrészt a műemlékvédők belső használatára szolgál, másrészt cikkei nem nyújtanak összefüggő képet, hanem szemezgetnek a műemlékvédelem napi munkájának eredményeiből. Pedig ez a szakma (tudomány?) sokat fejlődött, bővült, némileg változott is a közel fél évszázad alatt. Hiszem, hogy szükség van egy olyan könyvre, amit ha kézbe vesz a Tisztelt Olvasó, akkor talán jobban megérti, hogy mik is azok a műemlékek, miért kell védeni, védenünk őket, és hogyan kell (kellene) mindezt csinálni. Munkámat nem tudományos műnek szánom, bár van benne nem egy gondolat, amit más még nem írt le. Inkább valami olyasminek gondolom, hogy műemlékvédelem mindenkinek. Noha nem mindenkinek, a valóságsók nézőinek, a plázák ténfergőinek nem. Ámbár valószínűleg nem nagy a veszély, hogy valaha is hozzányúlnak egy ilyen könyvhöz. Abban viszont reménykedem, hogy a művelt nagyközönség - ahogy ezt a réteget nevezni szokás -, vagy annak legalábbis egy részének nem lesznek érdektelenek olyan kérdések, hogy mi a különbség műemlék és építészeti örökség között, hogy miért példaértékű a soproni ó-zsinagóga restaurálása és miért nem az egy-két olyan műemléké, amiket most nem kívánok megnevezni, mi is az igazi városrehabilitáció stb. stb. Be kell azonban vallanom, hogy könyvem nem öleli föl a műemlékvédelem egészét. Úgy vélem ugyanis, hogy az három részből áll: elméletből, gyakorlatból (szervezet, jogszabályok, finanszírozás stb.) és történetből (a műemlékvédelem kialakulása és fejlődése itthon és külföldön). Most csak arra vállalkoztam, hogy az elsővel foglalkozzam. Talán egyszer megírja valaki a másik kettőt is.