A biofizika alapjai
Szerkesztők:
Rontó Györgyi; Tarján ImreTovábbi szerzők: Berkes László; Györgyi Sándor; Rontó Györgyi; Tarján Imre; Herényi Levente
Cím: A biofizika alapjai
Alcím: Egyetemi tankönyv
Megjelenési adatok: Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997. | ISBN: 963-8154-78-0
Megjegyzés: Nyolcadik, átdolgozott kiadás

Kategóriák: Biológia, Fizika, Kémia, biokémia, Orvostudomány, Elektronika
Tárgyszavak: Sugárzás, Elektronika, Szerkezet, Fizika, Orvoslás, Modellalkotás, Atom, Anyag
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Sugárzás, Elektronika, Szerkezet, Fizika, Orvoslás, Modellalkotás, Atom, Anyag
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-8
Előszó a 7. kiadáshoz
9-10
Előszó a 8. kiadáshoz
11-12
1. Anyagszerkezet. A szerkezet és a funkció molekuláris alapjai (Tarján Imre, Rontó Györgyi)
13-75
1.1. Az anyag alapformái
14-16
1.2. Az atom
16-29
1.2.1. A kvantumelmélet (kvantummechanika) főbb vonásai
16-17
1.2.2. Kvantumszámok
17-20
1.2.3. A hidrogénatom
20-28
1.2.4. A periódusos rendszer felépítése
28-29
1.3. Egyszerű molekulák
30-37
1.3.1. Kémiai kötések. Kötési energiák
30-34
1.3.2. Van der Waals-kötések. Hidrogénhíd
34-35
1.3.3. Egyszerű molekulák energiaállapotai
36-37
1.4. Kondenzált rendszerek. Rend és rendezetlenség
37-53
1.4.1. A gáztörvények értelmezése
37-40
1.4.2. A kinetikus hőelmélet
40-41
1.4.3. Hibák az atomi rendezettségben
41-43
1.4.4. Folyadékok és amorf szilárd testek. Mezomorf állapot
43-47
1.4.5. Szilárdtestek (makromolekulák) elektronszerkezete. Energiasáv-modell
47-51
Példák a sávmodell alkalmazására
49-51
1.4.6. Energiaterjedés kristályokban (makromolekulákban)
51-53
1.5. Példák a szerkezet és a funkció közötti kapcsolatra
53-75
1.5.1. A víz tulajdonságai és szerkezete
53-55
1.5.2. Közös vonások a makromolekulák felépítésében
55-58
1.5.3. A fehérjék szerkezete és néhány tulajdonsága
58-63
1.5.4. A nukleinsavak szerkezete és néhány tulajdonsága
63-71
1.5.5. Biológiai membránok szerkezete és néhány tulajdonsága
63-75
2. Fény és röntgensugárzás (Tarján Imre)
76-115
2.1. A teljes elektromágneses spektrum
76-77
2.2. Kölcsönhatás atomi rendszerekkel
77-78
2.3. Sugárzásmérés - fénymérés
78-84
2.3.1. Sugárzásmérés (radiometria)
78-81
2.3.2. Fénymérés (fotometria)
81-83
2.3.3. Mérési módszerek
83-84
2.4. Hőmérsékleti sugárzás
84-86
2.5. Lumineszcencia
86-90
2.6. Fényforrások
90-95
2.7. A fény biológiai hatásai
95-101
2.8. A röntgensugárzásról általában
101-102
2.9. Röntgensugárforrások és színképeik
103-106
2.10. A röntgensugárzás gyengülése
106-113
2.10.1. A gyengülés törvénye
106-107
2.10.2. A gyengülés részfolyamatai
107-109
2.10.3. Gyengülés! (abszorpciós) színképek
109-113
2.11. A röntgenszínképek értelmezése
113-115
3. Magsugárzások és alkalmazásaik (Tarján Imre)
116-159
3.1. Radioaktív izotópok. Bomlástörvény. Biológiai felezési idő
116-119
3.2. Magsugárzások
119-131
3.2.1. Az a-sugárzás
119-121
3.2.2. A b-sugárzás
121-124
3.2.3. A y-sugárzás
124-126
3.2.4. Neutron- és protonsugárzás
126-127
3.2.5. Kozmikus sugárzás
127-128
3.2.6. Részecskegyorsítók a medicinában
128-131
3.3. Magsugárzások mérése. Dozimetria
131-141
3.3.1. Mérési lehetőségek
131-134
3.3.2. A dozimetria feladata
134-135
3.3.3. Dózisfogalmak
135-138
3.3.4. Dózismérés a gyakorlatban
138-141
3.4. Sugárvédelem
142-151
3.4.1. A sugárhatás osztályozása
142-144
3.4.2. A sugárvédelemben használt dózisfogalmak
144-146
3.4.3. Sugárterhelés. Dózisszintek
146-149
3.4.4. Sugárártalom - kémiai ártalom
149-151
3.5. Radioaktív izotópok mint nyomjelzők
151-156
3.5.1. A módszer jelentősége
151-152
3.5.2. A diagnosztikai sugárterhelés minimalizálása
152-153
3.5.3. Példák a módszer által nyújtott lehetőségekre
153-156
3.6. Terápiás alkalmazásokról
156-159
4. Mikroszkópos és szubmikroszkópos módszerek a biológiai struktúrák vizsgálatában (Tarján Imre)
160-198
4.1. Hagyományos fénymikroszkópok
160-166
4.1.1. Általánosan használt fény mikroszkóp felépítése
160-162
4.1.2. A fény mi kroszkóp feloldóképessége
162-163
4.1.3. Speciális fénymikroszkópok
163-166
4.2. Hagyományos elektronmikroszkópok
166-169
4.2.1. Transzmissziós elektronmikroszkóp
166-168
4.2.2. Pásztázó elektronmikroszkóp
168-169
4.3. Újdonságok a mikroszkópok területén
169-175
4.4. Optikai spektrometria
175-185
4.4.1. Emissziós spektrum és mérése
176-178
4.4.2. Abszorpciós spektrum és mérése
178-179
4.4.3. Fényszóródás. Raman-spektrometria
179-182
4.4.4. Optikai aktivitás
182-185
4.5. Diffrakció
185-188
4.5.1. Röntgendiffrakció
185-187
4.5.2. Elektron- és neutrondiffrakció
187-188
4.6. Egyéb módszerek
188-198
4.6.1. Mágneses rezonanciaspektrometria
188-192
4.6.2. Tömegspektrometria
192
4.6.3. Szerkezetvizsgálat elektronspektrometriai módszerrel
192-193
4.6.4. Mikrokalorimetria
193-196
4.6.5. Szedimentáció
196-198
5. Transzportfolyamatok. Az életfolyamatok termodinamikai alapjai (Tarján Imre, Györgyi Sándor)
199-249
5.1. Folyadékok és gázok áramlása
199-207
5.1.1. Alapfogalmak
199-200
5.1.2. Bernoulli-törvény
200
5.1.3. Belső súrlódás. Stokes-törvény
200-202
5.1.4. Hagen-Poiseuille-törvény
202-205
5.1.5. Lamináris és turbulens áramlás
205-206
5.1.6. Áramlás rugalmas falú csövekben
206-207
5.2. Diffúzió és ozmózis
207-211
5.2.1. Fick törvényei
207-209
5.2.2. Van’t Hoff törvénye
209-211
5.3. Termodinamikai alapok
211-229
5.3.1. Az első főtétel. Belső energia
211-213
5.3.2. Kiegészítések az első főtételhez. Entalpia
213-215
5.3.3. A második főtétel. Az entrópia statisztikus értelmezése
215-218
5.3.4. Az entrópia fenomenológiai meghatározása
218-223
5.3.5. Izolált és adiabatikus folyamatok iránya és egyensúlya. Az életfolyamatok és a második főtétel
223-225
5.3.6. Izoterm folyamatok iránya és egyensúlya. Szabadenergia és szabadentalpia
225-229
5.4. Kiegészítések és alkalmazások
230-237
5.4.1. Elegyek szabadentalpiája. Kémiai potenciál
230-232
5.4.2. A kémiai affinitás kvantitatív jellemzése
232-233
5.4.3. A tömeghatás törvénye. Egyensúlyi állandó
234-235
5.4.4. Elektródpotenciálok. Nernst-egyenlet
235-236
5.4.5. Egyfajta összefoglalás
236-237
5.5. Visszatérés a transzportfolyamatokhoz
237-249
5.5.1. Onsager-féle lineáris összefüggések
237-240
5.5.2. Elektrolitok diffúziója. Diffúziós potenciál
240-242
5.5.3. Membránegyensúlyok és membránpotenciálok
242-244
5.5.4. Transzportegyenletek membránok esetében
244-247
5.5.5. Látszólagos anomáliák a transzportfolyamatokban
247-249
6. Orvosi elektronika (Berkes László)
250-306
6.1. A jel mint információhordozó
250-252
6.2. Elektronikus építőelemek és alapáramkörök
252-262
6.3. Alapvető elektronikus funkciók
262-272
6.3.1. Erősítő, erősítés
262-266
6.3.2. Megjelenítők és regisztrálók
266-268
6.3.3. Elektronikus energiaforrások
268-272
6.4. Szinuszoszcillátorok alkalmazásai
272-280
6.4.1. Az audiometria fizikai alapjai
272-276
6.4.2. Ultrahang
276-279
6.4.3. Nagyfrekvenciás hőkeltés
279-280
6.5. Elektromos impulzusok alkalmazásai
281-284
6.5.1. Ingerlés elektromos impulzusokkal
281-282
6.5.2. Elektromos impulzusok orvosi alkalmazásai
282-283
6.5.3. Elektromos veszély - elektromos biztonság
283-284
6.6. Jelfeldolgozás
284-289
6.6.1. Folyamatos jelek feldolgozása
285-286
6.6.2. Impulzusjelek feldolgozása
286-288
6.6.3. Telemetria
288
6.6.4. Orvosi elektronika és a számítógépek
289
6.7. Orvosi diagnosztikai képalkotó eljárások
289-306
6.7.1. Endoszkópja
290
6.7.2. Termográfia
290-291
6.7.3. Röntgensugárzást alkalmazó eljárások
291-297
6.7.4. Radioaktív izotópokat alkalmazó eljárások
298-300
6.7.5. Képalkotás mágneses rezonancia módszerrel
300-301
6.7.6. Az ultrahang diagnosztikai alkalmazása
301-306
7. Példa a fizikai modellalkotásra: az ingerületi folyamatok biofizikája (Rontó Györgyi)
307-340
7.1. A modellezésről általában
307-308
7.2. Nyugalomban lévő sejt
309-318
7.2.1. A kísérleti módszerekről
309-310
7.2.2. A nyugalmi potenciál
310-311
7.2.3. A nyugalmi potenciál értelmezése
311-314
7.2.4. Elektrotónusos potenciálváltozás
314-318
7.3. Ingerületben levő sejt
318-327
7.3.1. Elektromos tulajdonságok
318-319
7.3.2. Az akciós potenciál és modellezése
319-325
7.3.3. Az akciós potenciál terjedése
325-326
7.3.4. Rostköteg akciós potenciálja. Dipólus-modell
326-327
7.4. A testfelületén regisztrálható elektromos feszültségek
328-333
7.4.1. Az elektrokardiográfiáról
328-332
7.4.2. Az agy-, az izomműködéssel, a fényérzékeléssel kapcsolatos feszültségekről
332-333
7.5. A szenzoros működések biofizikai vonatkozásai
333-340
7.5.1. A szenzoros működésről általában
333-336
7.5.2. A hallás mint példa a szenzoros működésre
336-340
8. A biokibernetika alapjai: hírközlés és szabályozás (Rontó Györgyi)
341-360
8.1. Információtovábbítás
341-347
8.1.1. Hírközlő rendszerek
341-342
8.1.2. Az információ mérése
342-345
8.1.3. Példák az információmennyiség felhasználására
345-347
8.2. Az irányítás
347-355
8.2.1. Szabályozás, szabályozó rendszerek funkcionális felépítése
348-351
8.2.2. Szabályozó rendszerek vizsgálata. Átmeneti függvények
351-355
8.3. Számítógépek
355-360
8.3.1. A számítógépek felépítése, működése
355-358
8.3.2. A számítógépek orvosi alkalmazásának néhány lehetősége
358-360
9. Általános táblázatok (Tarján Imre)
361-370
9.1 . A nemzetközi mértékrendszer (Systéme International d'Unités; jele: SI) alapegységei
361
9.2. Önálló nevű származtatott SI-egységek
361
9.3. SI-prefixumok
362
9.4. Hagyományos és SI-egységek átszámítása
362-363
9.5. Néhány fontosabb anyag anyagállandói
364-366
9.6. NaCl-oldat elektromos vezetése 20 °C-on
367
9.7. Néhány tiszta fém és ellenállásanyag fajlagos elektromos ellenállása 20 °C-on
367
9.8. Néhány anyag törésmutatója 20 °C-on 589 nm hullámhossznál (Na D vonal)
367
9.9. Néhány biológiai vonatkozású adat
367-368
9.10. Fontosabb univerzális állandók
368
9.11. Fontosabb radioaktív izotópok jellemző adatai
368-370
Függelék
371-402
A) Néhány fizikai téma (Tarján Imre)
371-388
A1 Boltzmann-féle eloszlás
371-373
A2 Fénytörés gömbfelületen
373-378
A3 Centrált felületek rendszere. Optikai lencsék
379-381
A4 A szem mint optikai rendszer
382-387
A5 Holográfia
387-388
B) A differenciál- és integrálszámítás elemeiből
389-402
B1 A leggyakrabban használt egyváltozós valós függvények és grafikonjaik
389-392
1.1 Lineáris függvény
389
1.2. Másodfokú függvény
389
1.3. Hatványfüggvény
390
1.4. Exponenciális függvény
390
1.5. Logaritmus függvény
391
1.6. Trigonometrikus függvények
391-392
1.7. Megjegyzések
392
B2 Határérték
392-394
2.1. Számsorozat határértéke
392
2.2. Függvény határértéke a végtelenben
393
2.3. Függvény határértéke a végesben
393
2.4. Megjegyzés
393-394
B3 Differenciálszámítás
394-397
3.1. Differenciálhányados (derivált)
394-395
3.2. Megjegyzések
395
3.3. Példák
395
3.4. Derivátfüggvény
395-396
3.5. Megjegyzés
396
3.6. Differenciálási szabályok, elemi függvények deriváltja
396
3.7. Határozatlan integrál (primitív függvény)
397
B4 Integrálszámítás (Herényi Levente)
397-401
4.1. Határozatlan integrál (primitív függvény)
397-398
4.2. Integrálási szabályok, elemi függvények primitív függvénye
398
4.3. Határozott integrál (Newton-Leibnitz-formula)
398-399
4.4. Megjegyzések
399-400
4.5. Példák
400-401
B5 Differenciálegyenlet
401-402
Tárgymutató
403-417
Irodalom
418-419
Melléklet
421-436
Hátsó borító