Alpár Ignác építészete

Alpár Ignác a múlt századforduló, s egyben a hazai késő historizmus egyik legsikeresebb építésze volt. Szinte minden műfajban alkotott: a bankok mellett számtalan középiskola, megyeháza, templom, fürdő, színház, szálloda, villa, bérház és kiállítási pavilon épült fel tervei szerint a Történelmi-Magyarország egész területén. A születésének 150. évfordulójára megjelent kötet átfogó képet nyújt az építész életművéről. (...) Az életműről az egyetlen összefoglaló mű 1935-ben jelent meg a kortárstárs építész, Magyar Vilmos összeállításában, három kisalakú, vékony kötetben. Azóta néhány évfordulós megemlékezéstől eltekintve folyóiratokban is ritkán szóltak róla.* Ez a méltánytalan mellőzöttség a második világháborút követő, szocialista ideológiával megterhelt nehéz időszaknak köszönhető elsősorban. Nem csupán Alpár személye, de maga a historizáló eklektika irányzata is évtizedekre szalonképtelen lett, a szocreál, majd a modernizmus elsőbbsége miatt. A kiegyezés utáni századforduló, a gyorsan megerősödő kapitalizmus kora, minden vívmányával, ipari és gazdasági eredményeivel, művészetszemléletével együtt kegyvesztett lett. Alpár masszív, időtálló épületeit mégis előszeretettel használták minisztériumokként, közintézményekként, sokszor erősen átalakítva belső funkcióját. Iskolái a mai napig jórészt változatlanul megfelelnek eredeti funkciójuknak, sőt egyetemként, főiskolaként is működnek, miközben sokáig mélységesen elítélték építészetét, mivel nem képviselte a népies nemzeti irányokat, és formailag nem illett a funkcionalista modern szemléletmódba. Alpár Ignác születésének 150. évfordulója indokolja, hogy végre újabb, alaposabb elemzéssel, a kor és az építész személyének igazságosabb értékelésével adjuk közre az életművet. Alpár több mint száz megvalósult épülete között olyan jelentős művek szerepelnek, mint a városligeti ún. Vajdahunyadvára, a Történelmi Épületcsoport (a mai Mezőgazdasági Múzeummal), az éppen százesztendős Nemzeti Bank épülete, az egykori Osztrák-Magyar Bank, a Belügyminisztérium, az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Tőzsdepalota, a Magyar Televízió székháza, a pénzügyminisztérium, az egykori Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete, a mai tőzsde épülete az egykori Magyar Általános Hitelbank. Számtalan iskolát, lakóházat tervezett, s emellett városházák, megyeházák, templomok, fürdők, posta és katonai épületek fémjelzik építőművészeiét, nem csupán Magyarország területén, de igen nagy számban Erdélyben, a mai Szlovákiában, Szerbiában és Horvátországban. A századvég és a 20. század elejének legjelentősebb építészei: Ybl Miklós, Hauszmann Alajos, Steindl Imre, Schulek Frigyes között Alpár Ignác igen előkelő helyet foglalt el. Korának meghatározó építész egyénisége volt, irodájában egy egész szakember-generáció nőtt fel, akik az őt követő évtizedek kiemelkedő tervezői lettek. Erős, tehetséges, igen termékeny alkotó volt, mérhetetlen munkabírással és szervezőkészséggel, óriási hivatástudattal. Érvényesülését korának, a fiatal magyar kapitalizmusnak hallatlan iramú fejlődése nagyban segítette. A menedzser építész személyében és a két korszak közötti párhuzamban is rejlik mai időszerűsége.