Mi igazságos ... és mi nem?
Szerző: Sandel, Michael J.Cím: Mi igazságos ... és mi nem?
Alcím: A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata
Fordító: Felcsuti Péter
Megjelenési adatok: Corvina, Budapest, 2012. | ISBN: 978-963-13-6048-6
„Még a legősibb erkölcsi igazságok sem mindig tűnnek kétségbevonhatatlannak: a mai Magyarországon korántsem csupán filozófiai kérdés, hogy a „Ne lopj!” erkölcsi parancsát felülírja-e az éhség. Vajon joga van-e a hajléktalannak az utcán aludnia, vagy - mert zavarja a többség szemét - ez nem megengedhető? Persze ennél sokkal bonyolultabb kérdésekben is szükségünk van eligazításra az egymással ütköző igazságok dzsungelében: legyen-e az állam semleges a tekintetben, hogy mi a jó, mi a helyes az állampolgárok számára, azaz csupán teremtsen kereteket, amelyeken belül az állampolgárok szabadon hozhatják meg döntéseiket, hogy ők mit tartanak jónak és helyesnek a maguk számára, vagy az állam foglaljon állást ezekben a kérdésekben? Helyes-e a pozitív diszkrimináció az oktatás vagy a foglalkoztatás területén? Engedélyezzék-e az azonos neműek házasságát? A kérdések sora tehető fel, amelyek tekintetében különböző értékek, felfogások ütköznek, ám így vagy úgy eldöntésre várnak, illetve eldöntendők. A kötet legnagyobb erénye, hogy felteszi a fenti és hozzájuk hasonló kérdéseket, amelyekkel a modern társadalmak állampolgára nap mint nap találkozik, és bemutatja, hogy a különböző erkölcsfilozófiái irányzatok milyen válaszokat adnak ezekre a kérdésekre.” | Nem vagyok bölcsész, pláne nem filozófus: bankszakember vagyok, akiben van igény és valamennyi képesség, hogy szűkén vett szakmáján túli kérdésekkel is foglalkozzon. Gondolataim tehát átlagos értelmiségi gondolatok egy könyv kapcsán, ami, azt hiszem, nem baj, hiszen a kérdéses kötet sem szakembereknek íródott, hanem - ahogy mondani szokás - a széles olvasó közönségnek. Azt hihetni, hogy nincs két egymástól távolabb eső dolog, mint az üzlet, netán az átlagemberek mindennapjai és a morálfilozófia - nos, ahhoz talán még Michael Sandel könyvét sem kell elolvasnunk, hogy belássuk: ez tévedés. Kevés számú kivételtől eltekintve (gondoljunk Shakespeare III. Richárdjára, aki úgy döntött, hogy gazember lesz) legtöbbünk számára fontos, hogy igazságosnak, méltányosnak, tehát erkölcsösnek gondolhassuk magunkat és cselekedeteinket. Még ha néha nem is vagyunk azok, keresünk és legtöbbször találunk is indokokat és körülményeket, amelyek menthetővé teszik viselkedésünket. Elkerüljük az adófizetést, de megmagyarázzuk, hogy kevés a pénzünk, és nekünk vagy a családunknak nagyobb szüksége van rá. Esetleg igazságtalannak tartjuk az adórendszert, netán az állami korrupcióra gondolva nyugtatjuk magunkat. Üzletemberként kihasználjuk, hogy ügyfeleinknél esetenként felkészültebbek, informáltabbak vagyunk, és így a szokásosnál magasabb árat tudunk elfogadtatni vele. Nem végezzük el a vállalt munkát határidőre, vagy a megszabott minőségben. Ha egyáltalán gondolunk vele, megnyugtatjuk magunkat, hogy ilyen az üzlet, és mindenki ezt csinálja. És vég nélkül sorolhatnánk a fentiekhez hasonló hétköznapi példákat. Még a bűnözők számára is fontos, hogy a saját normáik szerint erkölcsösnek tarthassák magunkat; erre a jelenségre utal a „betyárbecsület” kifejezés.
Kategóriák: Filozófia
Tárgyszavak: Filozófia, Erkölcs, Erkölcsfilozófia, Politikai filozófia, Szociáletika, Igazságosság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Filozófia, Erkölcs, Erkölcsfilozófia, Politikai filozófia, Szociáletika, Igazságosság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Fülszöveg
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
Előszó
9-14
1. A helyes dolog cselekvése
15-46
Jólét, szabadság, erény
18-23
Milyen sebek méltók a Purple Heart (Bíbor szív) kitüntetésre?
23-26
Az állami mentőakciókkal kapcsolatos felháborodás
26-33
Az igazságosság három megközelítése
33-36
Az elszabadult villamos
36-40
Az afgán kecskepásztorok
40-43
Erkölcsi kérdések vitája
43-46
2. A legnagyobb boldogság elve-Haszonelvűség
47-75
Jeremy Bentham haszonelvűsége
50-53
A koldusok begyűjtése
51-53
1. számú ellenvetés: egyéni szabadságjogok
53-57
A keresztényeket az oroszlánok elé vetik
53-54
Indokolható e bármivel a kínzás
54-56
A boldogság városa
57
2. számú ellenvetés: az érték közös mércéje
57-75
A tüdőrák haszna
58-60
A felrobbanó üzemanyagtartályok
60-61
Leértékelt idősek
61-63
Fizetett fájdalom
63-64
Lányok a St. Anne'sból
64-65
John Stuart Mill
65-75
Érvek a szabadság mellett
66-69
Magasabb rendű élvezetek
69-72
Shakespeare és a Simpson család
72-75
3. Rendelkezünk-e magunk felett?-Libertarianizmus
76-94
A minimális állam
78-80
Szabadpiaci filozófia
80-82
Michael Jordan pénze
82-85
Rendelkezünk-e magunk felett?
85-
1. számú ellenvetés: az adózás nem olyan rossz, mint a kényszermunka
85-86
2. számú ellenvetés: a szegényeknek nagyobb szükségük van a pénzre
86
3. számú ellenvetés: Michael Jordan nem egyedül játszik. Tartozik azoknak, akik a sikeréhez hozzájárulnak
86-87
4. számú ellenvetés: Jordan valójában hozzájárul, hogy megadóztassák. Egy demokratikus társadalom állampolgáraként van beleszólása az adórendszer alakításában, amelynek alanya
87
5. számú ellenvetés: Jordan szerencsés
88-89
A vese eladása
90-91
Támogatott öngyilkosság
91-93
Emberevés beleegyezéssel
93-94
4. Bérelt segítség-Piacok és erkölcsök
95-125
Mi igazságos: a sorozás, vagy a zsoldos hadsereg?
96-99
Érvek az önkéntes hadsereg mellett
100-113
1. számú ellenvetés: méltányosság és szabadság
102-105
2. számú ellenvetés: polgári erény és közjó
106-113
Terhesség fizettségért
113-117
Béranyaszerződések és az igaszságosság
117-121
1. számú ellenvetés: nem teljes mértékben szabad beleegyezés
118-119
2. számú ellenvetés: lealacsonyítás és a magasabb rendű javak
119-121
A terhesség kiszervezése
122-125
5. A motiváció a lényeg-Immanuel Kant
126-166
Kant érvelése a jogok mellett
127-129
Mi a baj a boldogság maximalizálásával?
130-131
Mi a szabadság?
131-133
Emberek és dolgok
133-135
Mi erkölcsös? Keressük a motivációt?
135-140
A számító kereskedő és a Becsületes Üzletemberek Kamarája
136-137
Életben maradni
137-138
Az erkölcsös embergyűlölő
138-139
A nyelvtani verseny győzetese
139-140
Mi a moralitás legfelsőbb princípiuma?
140-143
Kategorikus és hipotetikus imperatívusz
143-148
1. számú kategorikus imperatívusz: a maxima általánosítása
144-
2. számú kategorikus imperatívusz: kezeld az mebereket célként
146-148
Moralitás és szabadság
149
Kérdések Kanthoz
150-155
Szex, hazugság és politika
155-166
Kant érvei a szex ellen
155-158
Helytelen-e hazudni a gyilkosnak?
158-160
Megvédte volna-e Kant Bill Clintont?
160-164
Kant és az igazságosság
164-166
6. Érvelés az egyenlőség mellett-John Rawls
167-196
A szerződések erkölcsi korlátai
170-173
Amikor a hozzájárulás nem elégséges: baseballkártyák és csőtöréses toalett
173-174
Amikor a hozzájárulás nem lényeges elem: Hume háza és az ablakmosó fiúk at utcasarkon
174-
Előny vagy hozzájárulás? Sam mozgó szerelőműhelye
176-178
Képzeljük el a tökéletes szerződést
178-179
Az igazságosság két elve
179-182
Az erkölcsi értelemben vett önkényességből adódó gondolatmenet
182-184
Az egalitariánus rémálom
185-190
1. számú ellenvetés: ösztönzők
187-188
2. számú ellenvetés: erőfeszítés
188-190
Az erkölcsi érdem tagadása
190-195
Méltányos-e velünk az élet?
195-196
7. Pozitív diszkrimináció: érvek és ellenérvek
197-215
A felvételi tesztek okozta különbségek korrekciója
199
A múltbeli bűnök jóvátétele
200-201
A sokszínűség előmozdítása
201-203
Sértenek-e jogokat a faji alapú kedvezmények?
203-205
Faji alapú szegregáció és a zsidóellnes kvóták
205-208
Pozitív diszkrimináció a fehérek érdekében?
208-209
Lehet-e igazságosságot elválasztani az erkölcsi érdemtől?
209-213
Miért ne lehetne elárverezni a főiskolai felvételi helyeket?
213-215
8. Ki mit érdemel meg?-Arisztotelész
216-242
Igazságosság, telosz és megbecsülés
218-221
Teleologikus gondolkodás:teniszpálya és Micimackó
221-223
Mi egy egyetem telosza?
223-225