Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába

A sziklás hegycsúcsra felérve természetjáróként megpihenünk és visszatekintünk az eddigi fárasztó útra. A magasból messzire ellátunk, szépen körvonalazódik előttünk az erdő. Innen úgy véljük, hogy látunk minden természeti szépséget. Pár perc múlva lágy felhőréteg borítja be a csúcsot, s már kevésbé látható az alattunk elterülő rengeteg. Ekkor visszaindulunk a csúcsról, és a felhők alatt közelről, a fák között sétálva tudjuk igazán felmérni az erdő szépségét, a növények, az állatok, a különféle erdei gyümölcsök, gombák és az erdő zúgásának kivételes hangulatát, amit fentről nem láthattunk, nem érezhettünk. A valóság, a jelenségek, a történések igazi arca csak természetes környezetben, közelről vizsgálva érthető meg és mutatható be. A különböző pillanatképek így forrnak össze bennünk egységgé, így tárulhat fel az elemzett probléma sokszínűsége. A kvalitatív kutatási stratégia lehetővé teszi a pillanatképek egésszé való összeállását és sokoldalú értelmezését, magyarázatát. Mindehhez megfelelő szakmai háttér, gyakorlat és kreativitás szükséges, hiszen az értelmezések és a magyarázatok csak így válhatnak teljessé és hasznossá. E gondolatokra alapozva kínál a kötet a kvalitatív pedagógiai kutatás elméleti és gyakorlati kérdéseihez útmutatót, valamint problémacentrikus megközelítést. Az utóbbi évek pedagógiai kutatásaiban fokozatosan helyet követelt magának a kvalitatív stratégia. A kvalitatív technikák a kvantitatív módszerekkel kombinálva még inkább alkalmassá váltak a neveléstudomány szerteágazó területeinek feltérképezésére. A hazai pedagógiai nézetek között is elfogadottá vált az a folyamat, amely a kutatási probléma sokoldalú megvilágításában és vizsgálatában lát garanciát a különböző kérdések megválaszolására. Ez örvendetes, hiszen Kvale (2005) szavaival élve, a „dichotómia évtizedeinek” ellentétes koncepcióiból (az 1960-as évek természettudomány bölcsészettudomány; az 1970-es évek kvantitatív-kvalitatív; az 1980-as évek objektív-szubjektív, illetve az 1990-es évek egyetemes-helyi ismeretek párosaiból) csak az ellentétpárokon felülkerekedve tudunk kilépni. Ilyenkor a legnehezebb kérdés az, hogy miként tegyük ezt: a tapasztalat igazolta, hogy céljainknak megfelelő, sokszínű módszertani kultúrákat, elméleteket kombinálva haladhatunk a helyes úton. E gondolatok megvalósításához nyújt segítséget a kötet, amely illeszkedik az utóbbi évek hazai kvalitatív pedagógiai szakirodalmába, illetve ki is egészíti az ismert elméleteket. Megírását folyamatos kvalitatív elméleti és gyakorlati kutatómunka segítette elő. A 2006-ban a Kutatás-módszertani Kiskönyvtár sorozatban megjelent kvalitatív mintavétellel foglalkozó módszertani kötet, illetve a különböző tanulmányok tapasztalatait, tanulságait és az olvasók visszajelzéseit figyelembe véve alakultak ki a könyv fejezetei. Ezért a kötet nem tér ki néhány olyan problémára, amely már a korábban napvilágot látott munka szerves részét képezte, hanem a kvalitatív kutatás alapvető elméleti és gyakorlati kérdéseibe kíván bevezetni. így remélhetőleg olyan könyvet tart a kezében az olvasó, amely elméleti és módszertani alapokat adhat bármilyen kvalitatív pedagógiai vizsgálat szakszerű tervezéséhez, megvalósításához és prezentálásához. Bízunk abban, hogy hasznosan forgathatják mindazok is, akik más társadalomtudományi területeken folytatnak kvalitatív vizsgálatokat, vagy érdeklődnek a kutatásmódszertan iránt. A hazai pedagógiai szakirodalomban egyre több módszertani könyv és tanulmány érinti a kvalitatív stratégiát, de még mindig igény van arra, hogy a kvalitatív vizsgálatok felépíthetőségének alapvető elméleteit tisztázzuk, és az egyes fázisokat gyakorlati példákkal tegyük érthetőbbé. A kötet feltárja a különböző kvalitatív nézeteket valló kutatók a vizsgálatok felépítésére, a metodológiai elvek érvényesítésére, a mintavételre, a módszerekre, a kvantitatív és a kvalitatív technikák kombinálhatóságára