A peráradat csökkentése a perenkívüli eljárás fejlesztése útján

Elsőrendű kötelessége az államnak, hogy ha magánjogokat ad alattvalóinak, meg is védje azokat. Ennek a célnak egyik nélkülözhetetlen eszköze a polgári per. De másrészt az államnak és a jogosultnak egyaránt az az érdeke, hogy erre az eszközre minél ritkábban legyen szükség. A jogosultnak azért, mert a per pénzben, időben, izgalomban nagy áldozatokat kíván tőle és ezeknek az áldozatoknak nagy része soha meg nem térül. Az államnak pedig azért, mert a per az államtól is áldozatot kíván munkában és költségben és ennek ellenértékét csak részben fedezi a törvénykezési illeték. Amellett a per megzavarja az alattvalók közti békét, amelynek fenntartása egyik legfőbb célja az államhatalomnak. Kívánatos tehát, hogy az állam olyan jogszabályokat alkosson, amelyek a perek számának csökkentésére vezetnek, anélkül természetesen, hogy a magánjogok érvényesítését megnehezítenék. Sőt lehetőleg úgy, hogy a magánjog érvényesítése ezzel még könnyebbé is váljék. A mai időkben a perek száma szinte napról-napra aggasztó mértékben szaporodik, A perek ez áradatának ezerféle oka van: erkölcsi és kulturális, gazdasági, állampénzügyi, magánjogi, igazságügyi szervezeti, perrendtartási és sok mindenféle más. Világos, hogy egyedül jogszabályokkal az ilyen sokféle ok eredőjét megszüntetni nem lehet. De az viszont kétségtelen, hogy egyéb tényezők mellett a jognak is szerepet kell vállalnia — sőt nagyon fontos szerepet — a peráradat elleni küzdelemben. Még pedig a jog minden ágának. Mindaz, ami gyógyítja azokat az erkölcsi, kulturális, társadalmi és gazdasági bajokat, amelyek a felesleges perek áradatára vezetnek, csökkenteni fogja a perek számát is. Persze, hogy azok a jogszabályok, melyek közgazdasági, vallási, közoktatási tárgyúak, a perek számának csökkentésére csak nagyon közvetett hatást gyakorolnak, bár hatásuk közvetettségében is jelentékeny, De vannak jogvidékek, amelyek erre a célra sokkal közvetlenebb úton törekedhetnek. A magánjogi törvények megalkotásánál a törvényhozás szem előtt íarhatja, azt az elvet, hogy a jogi következmények lehetőleg — t. i. fontosabb érdekek feláldozása nélkül — határozottan körülírt és könnyen megállapítható tényállásokhoz fűződjenek. A büntetőjog, amikor magánjogi érdekek megsértéséhez büntető szankciót fűz; ezzel visszatartja alattvalóit az ily érdekek megsértésétől s így csökkenti azoknak az eseteknek a számát, amikor a jog védelmére polgári pert kell indítani. De szem előtt tartja a törvényhozó ezt a célt a polgári perjog szabályainak a megalkotásánál is. Ha megnehezíti az alaptalan perindítást és az alaptalan védekezést, ha arra törekszik, hogy gyorsan derüljön ki a perben: melyik félnek van igaza, akkor kevesebb lesz az olyan eset, amikor valaki alaptalan pert indít és kevesebb lesz az olyan eset is, amikor az adós a per tökéletlenségében bízva, nem teljesíti kötelességét. De mivel a legjobb törvény is csak akkor hasznos, ha jól alkalmazzák: az igazságügyi szervezeti törvényeknek rátermett bírói karról kell gondoskodniok, amely feladata magaslatán álló ügyvédi kar közreműködésével teljesítse jogszolgáltató hivatását. Mindezeknek tárgyalása azonban feladatkörünkön kívül esik. A mi feladatunk az, hogy a perenkívüli eljárás jogterületét vizsgáljuk át ebből a szempontból. Kérdésünk tehát az, milyen perenkívüli eljárások hatékonyabb kifejlesztése volna alkalmas a perek számának csökkentésére.