A gyakori beszédhibák
Szerző: Seper JenőSzerkesztők: Szabó László; Kovács Dezsőné
További szerzők: Montágh Imre ; Vincze Tamásné
Cím: A gyakori beszédhibák
Sorozatcím: Tanítók kézikönyvtára
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. | ISSN: 0209-5629 | ISBN: 963-17-6184-3
Az általános iskolai Tanterv és Utasítás az alsó tagozatos pedagógusok feladatává teszi többek közt a tanulók beszédkészségének fejlesztését. Az 1. osztály vezetőjének az olvasás tanításánál figyelemmel kell lennie a hangok tiszta kiejtésére, különös tekintettel az s, sz, r hangokra. (L: Tanterv és Utasítás az olvasás tanításának feladatai az 1. osztályban.) A nyelvtantanítás tantervi utasítása is előírja, hogy a tanító fordítson gondot a szavak tiszta kiejtésére és a szép beszéd kialakítására.
A kisgyermek a családban szinte észrevétlenül tanulja meg a beszédet. Ez azonban csak látszatra spontán folyamat. A környezet — a család, a bölcsőde, az óvoda, az iskola — állandó segítése, nevelő hatása szükséges a problémamentes beszéd kialakulásához. A legkörültekintőbb környezeti hatások mellett is előfordulhatnak azonban a beszédfejlődésben zavarok. A szép és érthető beszéd feltétele a hangok tiszta kiejtése, a beszéd folyamatossága. A gyermekek zöme — mintegy 90—95 százaléka — rendelkezik azzal a készséggel, hogy a hangokat hibátlanul képezze. Minden osztályban akad azonban néhány növendék, aki különféle okok miatt nem tudja a beszédhangokat szépen és tisztán kiejteni. Ismétel, gyakran megakad, sőt, képtelen a beszédet elkezdeni. A beszédhiba nagyobb jelentőségű, mint általában gondolják, hisz a beszéd összekötő kapocs az emberek közt. A beszédhibák sok gondot okoznak a pedagógusoknak, a gyermekeknek és a szülőknek egyaránt.
A tanuló a beszédhibája miatt nem tud haladni az osztályközösséggel. Társai gyakran csúfolják, gúnyolják. Félrehúzódó, társtalan lesz. Beszédfélelem alakul ki nála. Személyiségének kifejlődésére hátrányosan hat a beszédhiba. Csak egy példát említünk: sokat szenved az a dadogó gyermek, akit tanítója rossz osztályzattal büntet, mert úgy gondolja, hogy nem tanulta meg a leckéjét. Pedig a gyermeknek csupán nehezére esik a beszéd, vagy pedig görcsök akadályozzák annak folyamatosságát. Ha idejében felismerjük a beszédhibát, és megfelelő időben kijavítjuk, sok felnőtt küzködését, sőt egyéni tragédiáját előzhetjük meg. A beszédhibára tehát minden esetben fel kell figyelni! A gyermekek nagy része „kinövi” a beszédhibát, de bizony jó néhány százaléknál megmarad, sőt rosszabbodik a beszéd. Hangsúlyozzuk: minden olyan gyermeket, akinél fennáll a beszéd valamilyen zavara, küldjük szakemberhez legkésőbb 4—5 éves korában.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Pedagógia, Gyógypedagógia, Logopédia, Beszédfejlődés, Beszédhibák
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Pedagógia, Gyógypedagógia, Logopédia, Beszédfejlődés, Beszédhibák
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Sorozati címlap
Copyright / Impresszum
Előszó (Szabó László)
5-6
I. fejezet - A nyelv és a beszéd (Seper Jenő)
7-10
A beszéd
7
A nyelv
8
A nyelv eredete
8-10
A nyelv fejlődésének fő hajtóereje
10
Milyen régi a nyelv?
10
II. fejezet - Beszédszerveink és működésük (Seper Jenő)
11-24
A tüdő és a lélegzés
12
Mennyi levegővel gazdálkodunk?
13
Beszédlélegzés
13
Miben mutatkozik a változás?
13-14
A gége
14-15
A toldalékcső
16-21
Hallás, hallásvizsgálat
21-23
Az idegrendszer
23-24
III. fejezet - A beszédhang (Seper Jenő)
25-33
Magánhangzók
26-28
Mássalhangzók
28-29
Hangkapcsolódások
29-30
A magánhangzók alkalmazkodása
30
A mássalhangzók alkalmazkodása
31-33
1. Igazodás
31
2. Hasonulás
32
3. Egybeolvadás
32-33
IV. fejezet - A beszéd fejlődése (Seper Jenő)
34-39
A kiáltozás, az első hangok kora
34-35
A gagyogás kora
35-36
A beszédutánzás kora
36-37
A tudatos beszéd ideje
37-38
A környezet jelentősége
39
V. fejezet - A beszédhibákról általában (Seper Jenő)
40-47
A megkésett beszédfejlődés
40-41
A pösze beszéd
41-43
Az orrhangzós beszéd
43-44
A dadogás
44-46
1. Belső tényezők
46
2. A hadarás
46
A hadarás
46-47
A hanghiba
47
VI. fejezet - A pöszeség (Montágh Imre)
48-99
Meghatározás, felosztás
48-50
Vizsgálat
51-54
A foglalkozások általános menete
55-58
Az egyes kiejtéshibák javítása
58-99
Selypítés (szigmatizmus) sz-z-c, s-zs-cs hiba
58
Az sz hang képzése és javítása
59-61
A z hang képzése és javítása
61-63
A c hang képzése és javítása
63-64
Az s hang képzése és javítása
65-67
A zs hang képzése és javítása
67-68
A cs hang képzése és javítása
68-70
Az l hiba (lambdacizmus)
70
Az l hang képzése és javítása
70-71
Raccsolás (rotacizmus), r hiba
72
Az r hang képzése és javítása
72-75
A k, g hiba (kappacizmus, gammacizmus)
76
A k hang képzése és javítása
76-80
A g hang képzése és javítása
80-81
Az f, v hiba
81
Az f hang képzése és javítása
81-82
A v hang képzése és javítása
83-84
A ty, gy, ny hiba
84
A ty hang képzése és javítása
84-85
A gy hang képzése és javítása
85-86
Az ny hang képzése és javítása
86-87
A b, d hiba
88
A b hang képzése és javítása
88-89
A d hang képzése és javítása
89-91
A h hiba
91
A h hang képzése és javítása
91-92
A j hiba
92
A j hang képzése és javítása
92-94
Az ö, ü hiba
94
Az ö hang képzése és javítása
94-95
Az ü hang képzése és javítása
95-96
A p, t, m, n hangok
96
Az orrhangzós beszéd
97-99
VII. fejezet - A dadogás (Vincze Tamásné)
100-126
A dadogás meghatározása és tünetei
101-
A görcsös megakadások
101
A pszichikus sajátosságok
101
Az együttmozgások
102-103
Az aritmia
103
A dadogás eredete
104-105
A dadogás kiváltó okai
105-110
A pszichikai és szociális okok
105-110
1. A pszichés traumák
105
2. Az érzelmi, indulati feszültség kiéleződése
105-106
3. A rendellenes beszédfejlőfés
106
4. Az utánzás
106
Anatómiai-fiziológiai okok
106-107
5. Általános mozgásfejletlenség
107-110
A dadogás javításának módszerei
110-111
A komplex módszer és alkalmazási lehetőségei az általános iskolában
112-117
A teljes értékű személyiség nevelése
112-113
A beszédhibához, valamint a környezethez való viszony nevelése a dadogónál
113
A környezet befolyásolása
113-114
A folyamatos beszéd nevelése speciális gyakorlatokkal
114-117
Szervezeti hatások, gyógyszeres terápia
117-120
Konkrét tennivalók a dadogó gyermekkel kapcsolatban
120-126
VIII. fejezet - A hadarás (Vincze Tamásné)
127-129
A hadarás tünetei
127
A hadarás javítása
128-129
IX. fejezet - Az olvasászavarok (Vincze Tamásné)
130-134
Az olvasászavar fogalma
130-131
A fonematikus dyslexia
131
Az optikus dyslexia
132-134
X. fejezet - Az írászavarok (Vincze Tamásné)
135-142
Az írászavar fogalma
135
A fonematikus dysgraphia
136-137
Az optikus dysgraphia
137
Az írászavarok javítása
138-139
Gyakorlóanyag a hallásos és az írásban történő differenciáláshoz
139-141
A fonematikus és az optikus dysgraphia javításának gyakorlatai
141-142
XI. fejezet - A beszéd díszítő elemei (Seper Jenő)
143-146
A hang magassága
144
A hang erőssége
144
A szünetek
145
A beszédtempó
145
A hangsúly
146
Irodalom
147
Tartalom
148-150
Kolofon