A gyakori beszédhibák corvina logo

Szerző: Seper Jenő
Szerkesztők: Szabó László; Kovács Dezsőné
További szerzők: Montágh Imre ; Vincze Tamásné
Cím: A gyakori beszédhibák
Sorozatcím: Tanítók kézikönyvtára
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. | ISSN: 0209-5629 | ISBN: 963-17-6184-3

coverimage Az általános iskolai Tanterv és Utasítás az alsó tagozatos pedagógusok feladatává teszi többek közt a tanulók beszédkészségének fejlesztését. Az 1. osztály vezetőjének az olvasás tanításánál figyelemmel kell lennie a hangok tiszta kiejtésére, különös tekintettel az s, sz, r hangokra. (L: Tanterv és Utasítás az olvasás tanításának feladatai az 1. osztályban.) A nyelvtantanítás tantervi utasítása is előírja, hogy a tanító fordítson gondot a szavak tiszta kiejtésére és a szép beszéd kialakítására. A kisgyermek a családban szinte észrevétlenül tanulja meg a beszédet. Ez azonban csak látszatra spontán folyamat. A környezet — a család, a bölcsőde, az óvoda, az iskola — állandó segítése, nevelő hatása szükséges a problémamentes beszéd kialakulásához. A legkörültekintőbb környezeti hatások mellett is előfordulhatnak azonban a beszédfejlődésben zavarok. A szép és érthető beszéd feltétele a hangok tiszta kiejtése, a beszéd folyamatossága. A gyermekek zöme — mintegy 90—95 százaléka — rendelkezik azzal a készséggel, hogy a hangokat hibátlanul képezze. Minden osztályban akad azonban néhány növendék, aki különféle okok miatt nem tudja a beszédhangokat szépen és tisztán kiejteni. Ismétel, gyakran megakad, sőt, képtelen a beszédet elkezdeni. A beszédhiba nagyobb jelentőségű, mint általában gondolják, hisz a beszéd összekötő kapocs az emberek közt. A beszédhibák sok gondot okoznak a pedagógusoknak, a gyermekeknek és a szülőknek egyaránt. A tanuló a beszédhibája miatt nem tud haladni az osztályközösséggel. Társai gyakran csúfolják, gúnyolják. Félrehúzódó, társtalan lesz. Beszédfélelem alakul ki nála. Személyiségének kifejlődésére hátrányosan hat a beszédhiba. Csak egy példát említünk: sokat szenved az a dadogó gyermek, akit tanítója rossz osztályzattal büntet, mert úgy gondolja, hogy nem tanulta meg a leckéjét. Pedig a gyermeknek csupán nehezére esik a beszéd, vagy pedig görcsök akadályozzák annak folyamatosságát. Ha idejében felismerjük a beszédhibát, és megfelelő időben kijavítjuk, sok felnőtt küzködését, sőt egyéni tragédiáját előzhetjük meg. A beszédhibára tehát minden esetben fel kell figyelni! A gyermekek nagy része „kinövi” a beszédhibát, de bizony jó néhány százaléknál megmarad, sőt rosszabbodik a beszéd. Hangsúlyozzuk: minden olyan gyermeket, akinél fennáll a beszéd valamilyen zavara, küldjük szakemberhez legkésőbb 4—5 éves korában.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Pedagógia, Gyógypedagógia, Logopédia, Beszédfejlődés, Beszédhibák
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Sorozati címlap
Copyright / Impresszum
Előszó (Szabó László)
5-6
I. fejezet - A nyelv és a beszéd (Seper Jenő)
7-10
   A beszéd
7
   A nyelv
8
   A nyelv eredete
8-10
   A nyelv fejlődésének fő hajtóereje
10
   Milyen régi a nyelv?
10
II. fejezet - Beszédszerveink és működésük (Seper Jenő)
11-24
   A tüdő és a lélegzés
12
   Mennyi levegővel gazdálkodunk?
13
   Beszédlélegzés
13
   Miben mutatkozik a változás?
13-14
   A gége
14-15
   A toldalékcső
16-21
   Hallás, hallásvizsgálat
21-23
   Az idegrendszer
23-24
III. fejezet - A beszédhang (Seper Jenő)
25-33
   Magánhangzók
26-28
   Mássalhangzók
28-29
   Hangkapcsolódások
29-30
   A magánhangzók alkalmazkodása
30
   A mássalhangzók alkalmazkodása
31-33
      1. Igazodás
31
      2. Hasonulás
32
      3. Egybeolvadás
32-33
IV. fejezet - A beszéd fejlődése (Seper Jenő)
34-39
   A kiáltozás, az első hangok kora
34-35
   A gagyogás kora
35-36
   A beszédutánzás kora
36-37
   A tudatos beszéd ideje
37-38
   A környezet jelentősége
39
V. fejezet - A beszédhibákról általában (Seper Jenő)
40-47
   A megkésett beszédfejlődés
40-41
   A pösze beszéd
41-43
   Az orrhangzós beszéd
43-44
   A dadogás
44-46
      1. Belső tényezők
46
      2. A hadarás
46
   A hadarás
46-47
   A hanghiba
47
VI. fejezet - A pöszeség (Montágh Imre)
48-99
   Meghatározás, felosztás
48-50
   Vizsgálat
51-54
   A foglalkozások általános menete
55-58
   Az egyes kiejtéshibák javítása
58-99
      Selypítés (szigmatizmus) sz-z-c, s-zs-cs hiba
58
      Az sz hang képzése és javítása
59-61
      A z hang képzése és javítása
61-63
      A c hang képzése és javítása
63-64
      Az s hang képzése és javítása
65-67
      A zs hang képzése és javítása
67-68
      A cs hang képzése és javítása
68-70
      Az l hiba (lambdacizmus)
70
      Az l hang képzése és javítása
70-71
      Raccsolás (rotacizmus), r hiba
72
      Az r hang képzése és javítása
72-75
      A k, g hiba (kappacizmus, gammacizmus)
76
      A k hang képzése és javítása
76-80
      A g hang képzése és javítása
80-81
      Az f, v hiba
81
      Az f hang képzése és javítása
81-82
      A v hang képzése és javítása
83-84
      A ty, gy, ny hiba
84
      A ty hang képzése és javítása
84-85
      A gy hang képzése és javítása
85-86
      Az ny hang képzése és javítása
86-87
      A b, d hiba
88
      A b hang képzése és javítása
88-89
      A d hang képzése és javítása
89-91
      A h hiba
91
      A h hang képzése és javítása
91-92
      A j hiba
92
      A j hang képzése és javítása
92-94
      Az ö, ü hiba
94
      Az ö hang képzése és javítása
94-95
      Az ü hang képzése és javítása
95-96
      A p, t, m, n hangok
96
      Az orrhangzós beszéd
97-99
VII. fejezet - A dadogás (Vincze Tamásné)
100-126
   A dadogás meghatározása és tünetei
101-
      A görcsös megakadások
101
      A pszichikus sajátosságok
101
      Az együttmozgások
102-103
      Az aritmia
103
   A dadogás eredete
104-105
   A dadogás kiváltó okai
105-110
      A pszichikai és szociális okok
105-110
         1. A pszichés traumák
105
         2. Az érzelmi, indulati feszültség kiéleződése
105-106
         3. A rendellenes beszédfejlőfés
106
         4. Az utánzás
106
         Anatómiai-fiziológiai okok
106-107
         5. Általános mozgásfejletlenség
107-110
   A dadogás javításának módszerei
110-111
   A komplex módszer és alkalmazási lehetőségei az általános iskolában
112-117
      A teljes értékű személyiség nevelése
112-113
      A beszédhibához, valamint a környezethez való viszony nevelése a dadogónál
113
      A környezet befolyásolása
113-114
      A folyamatos beszéd nevelése speciális gyakorlatokkal
114-117
   Szervezeti hatások, gyógyszeres terápia
117-120
   Konkrét tennivalók a dadogó gyermekkel kapcsolatban
120-126
VIII. fejezet - A hadarás (Vincze Tamásné)
127-129
   A hadarás tünetei
127
   A hadarás javítása
128-129
IX. fejezet - Az olvasászavarok (Vincze Tamásné)
130-134
   Az olvasászavar fogalma
130-131
   A fonematikus dyslexia
131
   Az optikus dyslexia
132-134
X. fejezet - Az írászavarok (Vincze Tamásné)
135-142
   Az írászavar fogalma
135
   A fonematikus dysgraphia
136-137
   Az optikus dysgraphia
137
   Az írászavarok javítása
138-139
   Gyakorlóanyag a hallásos és az írásban történő differenciáláshoz
139-141
   A fonematikus és az optikus dysgraphia javításának gyakorlatai
141-142
XI. fejezet - A beszéd díszítő elemei (Seper Jenő)
143-146
   A hang magassága
144
   A hang erőssége
144
   A szünetek
145
   A beszédtempó
145
   A hangsúly
146
Irodalom
147
Tartalom
148-150
Kolofon