Jogtörténeti tanulmányok

A tudományos alkotómunka különös tiszteletet élvező személyiségeit születésük jeles évfordulóin számos országban ünnepi kötetbe, emlékkönyvbe foglalt tanulmányokkal köszöntik a pályatársak képviselői. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága megtisztelő kötelességének érezte, hogy hazai és külföldi kollegák közreműködésével tanulmánygyűjteményt adjon közre Csizmadia Andornak, a Kar nagyrabecsült, külföldi szakemberek által is széles körben elismert jogtörténész professzorának 70. születésnapja alkalmából. A megkülönböztetett tisztelet és köszöntés Csizmadia professzor félévszázados lankadatlan szakmai munkásságának, értékes alkotásainak, erényes egyéniségének elismerését fejezi ki. Hadd idézzük fel kötetünk elején ennek az életútnak fontosabb állomásait, kutató, alkotó, oktató-nevelő és tudományszervező tevékenységének főbb jellemzőit és eredményeit. Dr. Csizmadia Andor Győrött született 1910. szeptember 4-én. Apja dr. Csizmadia Miklós ügyvéd volt. Középiskolai tanulmányait a győri Czuczor Gergely bencés gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti, illetve a szegedi egyetem jogi karán végezte, s ez utóbbin szerzett 1933-ban jogtudori oklevelet. Később az államszámviteli államvizsga oklevelét és az általános közigazgatási vizsga, illetve a belügyi szakvizsga diplomáját is megszerezte. Pályája kezdetén Győr város közigazgatásának szolgálatába lépett s előbb Győrött, majd Kolozsvárott, rövid ideig Nagybányán, főleg a szociális és kulturális igazgatásban dolgozott. Tudományos érdeklődése először a városi közigazgatási kérdések körül bontakozott ki. 1936-tól állandó cikkírója volt a Városok Lapjának.1 1939-től Budapest Főváros tudományos folyóiratában, a Városi Szemlében is gyakran publikált.2 Mint Győr város aljegyzője és kulturális előadója, éveken át foglalkozott Győr közigazgatásának történetével. Ennek eredményei: Győr városjoga az Árpádok alatt (Győ- ri Szemle, 1939), Győr város becikkelyezése az 1751. évi országgyűlésen (Győri füzetek 1939. 4. sz.), Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt (Győri Szemle, 1940.). A győri fertálymesterek (Győri Kalendárium, 1941) c. tanulmányok. Győri működése utolsó évében, 1940-ben szerkesztette a Győri Kisfaludi Társaság irodalmi és tudományos folyóiratát, a Győri Szemlét. Első önálló monográfiája ugyancsak győri kultúrelőadói tevékenységével összefüggésben született meg. Mint kulturális előadó foglalkozott a győri városi kegyurasággal. Az ehhez gyűjtött összehasonlító anyag és elmélyült levéltári kutatások alapján írta meg ,,A magyar városok kegyurasága” (Győr, 1937. 116 I.) c. monográfiát. A városi közigazgatás történetére vonatkozó búvárkodását a győri évek utolsó szakaszában is folytatta és miután kutatásainak egyes részleteredményeit a budapesti József Nádor Tudományegyetem közgazdaságtudományi karának közigazgatási tanszékén, Egyed István professzor szemináriumában bemutatta, az egész munkát ,,A magyar városi jog. Reformtörekvések a városi közigazgatásban” címmel 1940 telén könyvalakban is megjelentette. A könyv már Kolozsvárott jelent meg, ahova a győri városi II. aljegyző, I. osztályú aljegyzőként kinevezést kapott.