A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara oktatóinak szakirodalmi munkássága, 2003-2007

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának legutóbbi öt évi tudományos eredményeit tartalmazó publikációk gyűjteményét tartja kezében az olvasó. Karunk közel fél évszázada teszi közzé hasonló gyűjteményekben az oktatóinak és kutatóinak szakirodalmi munkásságát bemutató adatokat. Az első jogi kari bibliográfia (az akkor egy karú egyetemen) 1967-ben jelent meg és az 1945 és 1966 közötti időszak tudományos termését mutatta be. A legutóbbi, hetedik kötet 2003-ban jelent meg, és az 1997 és 2002 közötti időszak közleményeinek adatait tartalmazta. Karunk abban az évben ünnepelte az első pécsi tanéve megkezdésének nyolcvanadik évfordulóját, így e kötet kiadására a nyolcvanötödik születésnap szolgáltatta az alkalmat. Az Állam- és Jogtudományi Kar az I. világháborút lezáró békeszerződések nyomán drámai körülmények között települt át pozsonyi székhelyéről - a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem többi karával együtt - Pécsre. A befogadó város áldozatkészsége ellenére nehéz évek következtek, ám az egyetem helyzetét és irodalmi munkásságát bemutató első munka, az 1940-ben Dr. vitéz Szabó Pál egykori könyvtárőr tollából megjelent mű már impozáns eredményekről számolhatott be. A kötet gondosan megemlékezik a korabeli karokról, intézetekről, a jogi kari szemináriumokról és az azokat vezető professzorokról. Munkásságuk napjainkig példát és erőt ad valamennyiünknek, akik immár a XXI. században igyekszünk gyarapítani a pécsi jogi kar hírét, rangját, és igyekszünk megfelelni a jogtudomány és a jogi oktatás kihívásainak. Egy tudományos egyetemi műhely eredményességét az oktatás színvonalán túl - különösen napjainkban - a megjelent publikációk mennyiségével és minőségével mérik. Áttekintve e kötet anyagát, szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy nincs szégyenkeznivalónk. A mintegy száz kolléga utóbbi fél évtizedes munkásságát reprezentáló gyűjtemény közel kétezer művet számlál a legkülönbözőbb tudományos műfajokban. A dolgozatok a magyaron kívül öt idegen nyelven jelentek meg; a hazánkban közzétettek mellett tizenkét országban adták ki munkatársaink müveit. Örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy különösen aktívnak bizonyultak a fiatalabb generációhoz tartozók, ami jó reményeket enged a jövőre nézve is. Karunk az utóbbi években jelentős forrásokat és különös gondot fordít arra, hogy oktatóinak és kutatóinak publikációs lehetőségeit növelje.