Neveléspolitikai dokumentumok az ellenforradalmi rendszer időszakából

Jelen dokumentumkiadvány első kísérletnek tekinthető az 1919—1931-ig terjedő időszak — a magyarországi fehérterror, a bethleni konszolidáció és felbomlása — neveléspolitikájának bemutatására. A pedagógiatörténeti kutatás — a feltételeknek megfelelően — lassabban halad előre, mint a történettudomány. Vonatkozik ez az olyan fontos, a pedagógusok többsége emlékezetében még elevenen élő időszakra is, mint a Horthy-ellenforradalom. Bár a Pedagógiai Tudományos Intézet éppen ennek az időszaknak neveléstörténeti feltárására hozza a legtöbb anyagi áldozatot, és kutatói közül is többen ennek az időszaknak pedagógiai feltárásával foglalkoznak, a történettudomány hasonlíthatatlanul előnyösebb helyzetével, személyi és anyagi feltételeivel mégsem vehetjük fel a versenyt. A kutatásnak ezek a korlátai, bizonyos kezdeti helyzete, a pedagógia tudomány sajátosságai, de az a körülmény is, hogy kötetünk terjedelme meglehetősen szűkreszabott, eredményezik, hogy kiadványunk anyagában megközelítően sem tekinthető teljesnek. Ezen a hiányosságon úgy igyekeztünk enyhíteni, hogy dokumentumainkat a lehető legtágabb területekről vettük; ügyeltünk arra, hogy a jogszabályoktól a tantervekig és utasításokig, a pedagógiai folyóiratoktól és összefoglaló „standard" elméleti művektől a levéltári forrásokig lehetőség szerint belekerüljön mindaz, ami tipikus és jellemző a fenti időszakra. Így kiadványunk a források feltárása szempontjából, ha nem is teljes — szeretnénk remélni, hogy sokrétűségében, felvillanásaiban az időszak általános neveléspolitikai törekvéseiről mégis egységes és átfogó képet nyújt. Ezt tekintettük az elméleti és gyakorlati pedagógia számára való hasznosítás szempontjából elsőrendű feladatunknak a kötet szerkesztésével, s ezt a célt —- a szövegek elemzését és értékelését, a mozaikszerűség áthidalását, az időszakra való egységesebb „rálátást" — szolgálja viszonylag terjedelmesebb bevezető tanulmányunk és jegyzetanyagunk is. Az anyag terjedelme és elsősorban fontossága miatt hiányoznak e kötetből a hivatalos művelődéspolitikát bíráló, a progresszió neveléspolitikai megnyilatkozásai. Az ezekre vonatkozó kutatómunka most van folyamatban a Pedagógiai Tudományos Intézetben, s ebből az anyagból — e kötet ellentétes pólusaként — már a közeljövőben kiadvány kerül az olvasó elé. Dokumentumainkat — ha lehetőség volt rá — igyekeztünk teljes terjedelmükben közölni; ahol mégis rövidítésekre került sor, csak a lényegtelent, a tárgy egésze szempontjából kevésbé fontosat hagytuk el. Ezeket a kihagyásokat mindenütt jelöltük. A szövegek jelentős részét, elsősorban az időszak közoktatási törvényhozására vonatkozókat, levéltári iratokból merítettük. E tekintetben hézagos a gyűjtemény, jelentős írások hiányoznak, különösen az elemi iskolai tárgykörből. Ennek oka elsősorban az, hogy sok dokumentum elpusztult. Egyes iratok megközelítő rekonstruálását megkönnyítette az a körülmény, hogy az Országos Levéltárban 1956-ban elégett VKM elnöki osztálya fontosabb iratairól, valamint az Országos Közoktatásügyi Tanács és Tankönyvügyi Bizottság iratairól a Pedagógiai Tudományos Intézet még 1955-ben regesztákat készített, amelyek jelenleg is a PTI neveléstörténeti csoportjának birtokában vannak. Ezeket a regesztákat ebben a kötetben, elsősorban jegyzetanyagunkban már felhasználtuk.