Villamosságtan

A könyv szerkezeti felépítésében az alapvető Maxwell-egyenletekhez igazodik: egy-egy rész végeredményéül ezen egyenletek előbb korlátozott, majd általános érvényű alakját kapjuk mint a kísérleti tényeket a legtöményebb formában tartalmazó törvényszerűségeket. Az alapfogalmak bevezetésénél a könyv azt az elvet igyekszik megvalósítani, hogy egy mennyiség definíciójában a mérési utasítás is benne legyen, ahogy ezt a mennyiséget legalább elvben mérni lehet; a mérés azonban lehetőleg legyen azonos a gyakorlatban is használatos méréssel. Bár a könyv elsődleges célja a fogalmak tisztázása, az alaptörvények fizikai tartalmának megértése, ezen alaptörvények különböző matematikai megjelenési formáinak vizsgálata azok logikai kapcsolatának felderítésére, mérnöki jelleget kap az egyes mennyiségek realizálható számértékeinek hangsúlyozásával, a végformulák méretezésre alkalmas alakjával és a számtalan gyakorlati példával. Igen nagy helyet foglal el a könyvben az anyag befolyásának tárgyalása az elektromágneses térre. A könyv azonban érdemben csak a jelenség makroszkopikus oldalát tárgyalja: nem nyúl vissza az anyag mikroszkopikus felépítéséhez, hogy abból magyarázza meg a fellépő jelenségeket. Ahol ezt mégis megteszi, ott a lehető legegyszerűbb modellt választja, amellyel a kvantitatív fenomenologikus törvényszerűségeket kvalitatíve értelmezni lehet. Az anyagszerkezettel ugyanis az Elektronfizika című könyvem foglalkozik behatóan. A Villamosságtan könyv semmiképpen sem tekinthető az Elméleti Villamosságtan könyvem „szelídített” változatának. Való, hogy ez utóbbi a felhasznált matematikai apparátust tekintve nagyobb igényű, a Villamosságtan azonban sokkal intenzívebb elmélyülést kíván az elektromágneses tér fizikai természetének megismeréséhez. A két könyv — bár mindegyiket önálló zárt egészként igyekeztem megírni — a fizikai, illetőleg a formális matematikai oldal kihangsúlyozásával egymást egyetlen magasabb egységgé egészíti ki. Könyvem elsősorban a Villamosmérnöki Kar hallgatói számára készült, de remélem, haszonnal forgathatják a fizikus hallgatók, villamosmérnökök, fizikusok. Írása közben a középiskolai fizika tanárok igényeire is gondoltam; hangsúlyozni szeretném azonban, hogy könyvem a hivatásszerűen villamos jelenségekkel foglalkozók számára készült alapozásul, és így felépítése, módszere a közvetlen középiskolai felhasználásra nem alkalmas. A negyedik kiadás — sok apró változtatástól eltekintve — két lényeges pontban tért el az előzőtől. Megszűnt a hálózatelmélet mint önálló rész: egyes alapvető fejezetei beolvadtak a többi részbe mint illusztráló alkalmazások. A hangsúly azonban itt is jobban áttevődött a hálózati elemek és a tér kapcsolatára, tehát az alapjelenségek tisztázására, a gyakorlati hálózatszámítási módszerek részletes ismertetésének rovására. A hálózatanalízis korszerű tárgyalása ugyanis már egy önálló könyvet igényel. Bekerült viszont a könyvbe a relativitáselmélet, mint a klasszikus elektrodinamika betetőzése, valamint a variációs elvek, mint a villamos és mechanikai jelenségek egységes tárgyalásának egy lehetősége. Ez a közös formalizmus teszi lehetővé magasabb szinten az átmenetet a kvantum-elméletbe, illetve a kvantumelektrodinamikába. Mindkét rész tárgyalásánál a könyv igyekszik a villamosmérnöki szemléleti módot a szokásosnál sokkal nagyobb mértékben érvénvesíteni. A jelen — ötödik — kiadásban a sajtóhibákat igyekeztünk kijavítani és néhány adatot korszerűsítettünk; a könyv tehát érdemben nem változott.