Elméleti villamosságtan

Szerző: Simonyi Károly
További szerző: Zombory László
Cím: Elméleti villamosságtan
Alcím: 12., átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000. | ISBN: 963-16-3058-7

Az első kiadás - közel fél évszázaddal ezelőtt, 1952-ben - úgy határozta meg az elméleti villamosságtan témakörét, mint a villamos jelenségeket kormányzó alaptörvényeinek általános elvi kérdéseivel, azok logikai kapcsolatával, a belőlük levonható egészen általános következtetésekkel foglalkozik, valamint konkrét gyakorlati kérdéseket is tárgyal, ha azok a „szokottnál nagyobb” matematikai apparátust igényelnek. Az elméleti villamosságtan tehát a fizika elektrodinamikájának és a technikai részletproblémáknak valamilyen arányú ötvözete. A könyv további kiadásai ehhez a célkitűzéshez igyekeztek tartani magukat, de éppen a célkitűzés állandósága követeli meg a tartalom állandó változtatását. Gondoljunk csak arra, hogy a hallgatók matematikai felkészültsége egyre jobb lesz, így a bonyolult matematikai apparátus fogalma egyre jobban eltolódik, egyre több ismeretet vehetünk adottnak, így egyes részek elhagyhatók. Ugyanakkor újabb matematikai diszciplinák kerülnek a technikai számításoknál előtérbe, amelyek még nem szerepelnek az egyetemi matematikaoktatásban. Ezek ismertetését - egy időre legalábbis - fel kell venni a könyvben. Ugyancsak állandóan változik az elvi, fizikai elektrodinamikának nevezhető rész: a relativisztikus elektrodinamika is lassan-lassan mérnöki tudománnyá válik, sőt a kvantum-elektronamikának is vannak gyakorlati vonatkozásai. A könyv idegen nyelvű kiadásai (1963. angol, 1964. orosz, 1974. román, de leginkább az 1993-ban 10. kiadást megért német) és a jelen új változat iránt már felmerült külföldi érdeklődés azt látszik igazolni, hogy egyrészt egy ilyen jellegű könyvre Európa-szerte igény van, másrészt, hogy a könyvnek a kitűzött feladatot többé-kevésbé sikerült megvalósítania. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a századvég eredményeinek feldolgozása, beillesztése a könyv koncepciójába meghaladja egyetlen ember teljesítőképességét, és ezzel együtt kompetenciáját: így a könyv hitelessége kérdőjelezhető meg. Zombory László hozzájárulása a jelen kiadáshoz kisebb változtatások mellett két fő területre irányult: az integrálegyenletek felhasználásának bemutatására az elektrodinamika különböző területein, illetve a csőtápvonalak és az üregrezonátorok egységes tárgyalására.

Kategóriák: Fizika, Elektronika
Tárgyszavak: Elméleti villamosságtan, Elektromágnesesség
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító

Címlap

Impresszum

Tartalom

[5]-14

Előszó

[15-16]

1. Bevezető áttekintés

[17]-102

1.1. Bevezetés

19-21

1.2. Induktív úton a Maxwell-egyenletekig

21-29

1.2.1. A Biot-Savart-törvény

21-23

1.2.2. Az eltolási áramsűrűség fogalma és az I. Maxwell-egyenlet

23-27

1.2.3. A II. Maxwell-egyenlet

27-29

1.3. A Maxwell-egyenletek teljes rendszere

29-32

1.4. A Maxwell-egyenletek egyszerűbb alakja

32-38

1.4.1. Az I. Maxwell-egyenlet

32-34

1.4.2. A II. Maxwell-egyenlet

1.4.3. Az eltolási áramsűrűség nagyságrendje

35-36

1.4.4. A többi egyenlet

1.4.5. A Maxwell-egyenletek tiszta szinuszos időbeli változás esetén

1.5. A Maxwell-egyenletek bonyolultabb alakja

38-43

1.5.1. Az anyagjellemzők általános esetben

38-39

1.5.2. Az anyag befolyásának szemléletes értelmezése

40-41

1.5.3. Mozgó közegek

41-43

1.6. A térjellemzők viselkedése különböző anyagállandójú térrészek határolófelületein

43-47

1.7. Energiaátalakulások az elektromágneses térben

48-61

1.7.1. Általános összefüggések

48-50

1.7.2. A Poynting-vektor

50-52

1.7.3. Az energia áramlása stacionárius terekben

52-56

1.7.4. Az energiaegyenlet szinuszos időfüggés esetén

56-58

1.7.5. Néhány különleges energiaátalakulás

58-61

1.8. Erőhatások az elektromágneses térben

61-67

1.9. Extremális elvek az elektrodinamikában

67-72

1.10. A Maxwell-egyenletek egyértelmű megoldhatósága

72-75

1.11. Közelhatás - távolhatás

75-76

1.12. Az elektrodinamika felosztása

77-78

1.13. A vektoranalízis alapfogalmainak összefoglalása

78-85

1.13.1. A térbeli derivált fogalma

78-80

1.13.2. A vektor divergenciájának és rotációjának fogalma

80-81

1.13.3. Összetett vektoroperációk

82-83

1.13.4. Integráltételek

83-84

1.13.5. Green tétele vektorfüggvényekre

84-85

1.14. A vektoroperációk megfordítása

85-102

1.14.1. A gradiensképzés megfordítása

85-87

1.14.2. A divergencia- és rotációképzés megfordítása

87-89

1.14.3. Az örvénymentes forrásos tér

89-95

1.14.4. A forrásmentes örvényes tér

95-96

1.14.5. A forrás- és örvénymentes tér véges térrészben

96-99

1.14.6. Egy adott térfogatban definiált vektorfüggvény meghatározása a forrásaiból és az örvényeiből

99-102

2. Sztatikus és stacionárius terek

[103]-328

A) A villamos tér meghatározása adott töltéselrendezés esetén

[105]-135

2.1. A tér meghatározása a térbeli töltéssűrűségből

[105]-107

2.2. Dipólus és multipólus

107-120

2.2.1. Dipólus

107-109

2.2.2. Axiális multipólusok

109-114

2.2.3. Általános multipólusok

115-120

2.3. A potenciál meghatározása felületi töltés és kettősréteg esetén

120-125

2.4. A potenciál és a térerősség ugrásának szemléletes magyarázata

125-127

2.5. A térbeli töltéssűrűség helyettesítése felületi töltéssűrűséggel ellátott zárt felülettel és kettősréteggel

127-134

2.6. Az eddigi eredmények gyakorlati jelentősége

135

B) A tér meghatározása adott kerületértékek mellett a legegyszerűbb térbeli esetekben

[136]-162

2.7. A gyakorlati elektrosztatika kérdései

[136]-137

2.8. A vektoranalízis alapfogalmai és a Maxwell-egyenletek ortogonális görbe vonalú koordináta-rendszerben

137-146

2.8.1. Általános koordináták, koordinátafelületek és koordinátavonalak - A helyi Descartes-koordináta-rendszer

137-138

2.8.2. Az elemi távolság kifejezése

139-141

2.8.3. A gradiensképzés

141-142

2.8.4. A divergenciaképzés

142-143

2.8.5. A rotációképzés

143-145

2.8.6. A Laplace-kifejezés általános ortogonális koordinátákban

145

2.8.7. A Maxwell-egyenletek általános ortogonális koordinátákban

145-146

2.9. A Laplace-egyenlet megoldása néhány egyszerű térbeli esetben

146-162

2.9.1. Descartes-koordináták

147-148

2.9.2. Hengerkoordináták

148-150

2.9.3. Gömbkoordináták

150-152

2.9.4. Konfokális koordináták

152-159

2.9.5. Vezető ellipszoid homogén térben

159-161

2.9.6. További ortogonális koordináta-rendszerek

161-162

C) A kerületérték-probléma megoldása a síkban

[163]-189

2.10. A változók szétválasztása

[163]-165

2.11. Megoldás sorbafejtéssel

165-167

2.12. Komplex változós függvények elemi tulajdonságai - A konform leképzés

167-170

2.13. A síkprobléma megoldása komplex függvények segítségével

171-174

2.14. Példák a komplex változós függvények alkalmazására

174-180

2.15. A konform leképzés alaptétele

180-181

2.16. Sokszög-vezérgörbéjű elektródák leképzése (Schwarz-Christoffel-transzformáció)

181-186

2.17. Példák a Schwarz-Christoffel-féle transzformáció alkalmazására

186-189

D) Hengerszimmetrikus terek

[190]-224

2.18. Az elektrosztatikus tér kiszámítása hengerszimmetrikus elektródaelrendezések esetén a változók szétválasztásával

[190]-192

2.19. A Bessel-féle differenciálegyenlet megoldása - A Bessel-függvények tulajdonságai

192-209

2.19.1. Az első- és másodfajú Bessel-függvények sorainak meghatározása

192-197

2.19.2. A Bessel-függvények viselkedése kis és nagy argumentumok esetén

197-199

2.19.3. A módosított Bessel-függvények

199-201

2.19.4. A különböző rendű Bessel-függvények közötti összefüggések

201-203

2.19.5. A (2к + l)/2 indexű Bessel-függvények

203-205

2.19.6. Tetszés szerinti függvény sorbafejtése Bessel-függvények szerint - Az ortogonalitási reláció bizonyítása

205-209

2.20. Példák a hengerszimmetrikus terek meghatározására

209-218

2.21. A potenciál kiszámítása a szimmetriatengely mentén fellépő potenciáleloszlás ismeretében

218-220

2.22. A hengerszimmetrikus egyenlet megoldása sorbafejtéssel

220-222

2.23. A Laplace-egyenlet általános megoldása hengerkoordinátákban

223-224

E) A Laplace-egyenlet megoldása gömbkoordinátákban

[225]-247

2.24. Hengerszimmetrikus terek tárgyalása gömbfüggvények segítségével

[225]-230

2.25. A Legendre-féle polinomok tulajdonságai

230-234

2.26. A Laplace-egyenlet általános megoldása gömbkoordinátákban

234-236

2.27. A csatolt Legendre-függvények tulajdonságai

237-239

2.28. Az 1/r függvény sorbafejtése felületi gömbfüggvények szerint

239-242

2.29. Sorbafejtés a felületi gömbfüggvények segítségével

242-245

2.30. A gömbfüggvények alkalmazása elektrosztatikus problémák megoldására

245-247

F) A matematikai potenciálelmélet kerületérték-feladatai

[248]-266

2.31. A villamos tükrözés

[248]-254

2.32. A térbeli Green-függvény

254-256

2.33. A síkbeli Green-függvény

256-259

2.34. Az integrálegyenletek módszere

259-266

2.34.1. Meghatározott töltésű elektródák tere

263

2.34.2. Meghatározott potenciáltérbe helyezett elektródák tere

264-265

2.34.3. Síkproblémák megoldása integrálegyenlettel

265-266

G) A kapacitásfogalom általánosítása

[267]-277

2.35. A részkapacitás fogalma

[267]-273

2.36. Az elektrosztatikus tér energiája

273-277

H) Sztatikus tér anyag jelenlétében

[278]-292

2.37. Elektrosztatikus tér

[278]-284

2.38. Magnetosztatika

284-287

2.39. Példák az elektrosztatikus és magnetosztatikus terek számítására anyag jelenlétében

288-292

I) Stacionárius terek

[293]-328

2.40. Stacionárius áramlási tér

[293]-294

2.41. A mágneses tér kiszámítása a vektorpotenciái segítségével

295-297

2.42. A mágneses tér levezetése egy ciklikus potenciálból

297-299

2.43. Néhány példa a vektorpotenciái meghatározására

300-304

2.44. Hengerszimmetrikus mágneses tér kiszámítása

304-309

2.44.1. Tetszőleges tekercs tere

304-306

2.44.2. Hengerszimmetrikus terek számítása a vektorpotenciái segítségével

306-308

2.44.3. Helmholtz-tekercs számítása

308-309

2.45. A mágneses tér energiája

309-312

2.46. Az indukció-együttható fogalma

312-313

2.47. Az indukció-együtthatók számítási módszerei

314

2.48. Az elliptikus integrálok és az elliptikus függvények

315-320

2.48.1. Az elliptikus integrálok

315-317

2.48.2. Az elliptikus függvények mint az elliptikus integrálok inverzei

318-320

2.49. Szingularitások a mágneses térben

320-326

2.49.1. Szingularitások a sztatikus térben

320-324

2.49.2. A mágneses áramok fogalma

324-326

2.50. Egyenáram mágneses tere mágneses anyagok jelenlétében

326-328

3. Kvázistacionárius folyamatok

[329]-536

A) Hálózatanalízis

[331]-457

3.1. A Kirchhoíf-egyenletek

[331]-347

3.1.1. Egyenáramú hálózatok

[331]-334

3.1.2. Váltakozó áramú hálózatok

334-338

3.1.3. Gyakorlati útmutató a Kirchhoíf-egyenletek felírásához

338-343

3.1.4. Példa az alapegyenletek felírására

343-345

3.1.5. Az alapegyenletek megoldásának általános módszerei

345-347

3.2. Egyszerű időfüggésű és egyszerű geometriájú hálózatok

348-365

3.2.1. Tiszta szinuszos gerjesztés - Egyszerű körök

348-349

3.2.2. A csomóponti potenciálok és hurokáramok módszerének alkalmazása tiszta szinuszos feszültség esetén

349-350

3.2.3. Út az egyszerű geometriák felé, Thévenin és Norton tétele

350-352

3.2.4. A reciprocitás tétele

352-354

3.2.5. A hálózatok helyettesíthetősége kétpólussal

354

3.2.6. A hálózatok helyettesíthetősége négypólussal (kétkapus hálózattal, kétkapuval)

354-356

3.2.7. A kétkapuk mátrixjellemzőinek bevezetése

357-363

3.2.8. Nonreciprok kétkapu

364-365

3.3. Analízis a szintézis számára

365-381

3.3.1. Az immittancia függése a valós frekvenciától

365-367

3.3.2. A komplex frekvenciasík bevezetése

367-373

3.3.3. A pólusok és a nullahelyek fekvése

373-374

3.3.4. A hálózatok stabilitásának feltétele

374-375

3.3.5. A jW tengelyen fekvő pólusok és nullahelyek tulajdonságai

375-376

3.3.6. Tiszta reaktáns hálózatok tulajdonságai

376-379

3.3.7. Az immittanciafüggvény mint PR függvény

379-380

3.3.8. Hálózatszintézis

380-381

3.4. Általános időbeli lefolyású jelenségek

381-437

3.4.1. A klasszikus módszer

381-384

3.4.2. Az átmeneti és súlyfüggvény módszere

384-389

3.4.3. A spektrummódszer (Fourier-sor, Fourier-integrál)

389-395

3.4.4. Az l(t) ugrásfüggvény Fourier-integrálja

395-397

3.4.5. Néhány más gyakorlatilag fontos függvény Fourier-integrálja

398-400

3.4.6. A Fourier-transzformáció néhány tulajdonsága

401-403

3.4.7. A Laplace-transzformáció

403-406

3.4.8. A Laplace-transzformáció alkalmazása egyszerű áramkörökre

406-410

3.4.9. A Laplace-transzformáció megfordítása elemi úton

410-423

3.4.10. A Laplace-transzformáció megfordítása általános esetben

423-427

3.4.11. A lineáris hálózat jellegzetes függvényeinek kölcsönös kapcsolata

427-430

3.4.12. A komplex függvénytan további tételei

430-437

3.5. Lineáris, koncentrált paraméterű hálózatokra vonatkozó alapösszefüggések

437-448

3.5.1. A hálózattopológia alapjai

437-440

3.5.2. A hálózat topológiáját jellemző mátrixok

440-444

3.5.3. A hálózat villamos állapotát jellemző mátrixok

444-448

3.6. Nemlineáris hálózatok

449-457

3.6.1. Általános hálózati elemek

449-451

3.6.2. A helyettesítési tétel

451-452

3.6.3. A Thévenin-Norton-ekvivalenciatétel

452

3.6.4. Az állapotváltozók módszere

452-457

B) A kvázistacionárius térbeli áramlás törvényei

[458]-479

3.7. Az ellenállás és az indukció-együttható fogalma térbeli áramok esetén

458-460

3.8. Az elektromágneses tér véges vezetésű anyagban

461-462

3.9. Az elektromágneses tér végtelen vezető féltérben

462-468

3.10. Végtelen vezető féltér ellenállása

469

3.11. Az elektromágneses tér kör keresztmetszetű hengeres vezetőkben

469-475

3.12. Hengeres vezetők ellenállása

475-479

C) Távvezetékek

[480]-536

3.13. A távvezeték differenciálegyenletének levezetése

[480]-484

3.14. A távvezeték differenciálegyenletének megoldása

484-488

3.15. A terjedési együttható és a hullámellenállás függése a vezeték állandóitól

488-499

3.15.1. Ideális vezeték

490-493

3.15.2. Kis csillapítású vezeték

493-495

3.15.3. Torzításmentes vezeték

495-496

3.15.4. Fázis- és csoportsebesség

496-499

3.16. A vezeték végén fellépő jelenségek

499-509

3.17. Impedancia és reflexiótényező a vezeték mentén

509-514

3.18. Véges hosszúságú vezetékdarab mint kapcsolási elem

514-525

3.18.1. A vezetékcsonk mint reaktancia

514-516

3.18.2. A vezetékcsonk mint transzformátor

516-519

3.18.3. A vezetékcsonk mint rezgőkör

519-525

3.19. A távvezetékszakasz kétkapu-paraméterei

525-526

3.20. Bekapcsolási jelenségek ideális távvezetéken

526-531

3.21. A Laplace-transzformáció alkalmazása távvezetékeken lefolyó tranziens jelenségek vizsgálatára

531-534

3.22. Bekapcsolási jelenségek véges hosszúságú távvezetékeken

534-536

4. Elektromágneses hullámok

[537]-751

A) Síkhullámok

[539]-562

4.1. A hullámegyenlet legegyszerűbb megoldása

[539]-546

4.2. Síkhullámok visszaverődése vezetőkről és szigetelőanyagokról

546-549

4.3. Síkhullámok vezetők belsejében

550-553

4.4. Síkhullámok giromágneses közegben

553-562

4.1. táblázat - Síkhullámok homogén és inhomogén közegben (összefoglalás)

B) Lineáris antennák és antennarendszerek

[563]-609

4.5. A Maxwell-egyenletek megoldása a retardált potenciálok segítségével

[563]-568

4.6. A Maxwell-egyenletek megoldása szigetelőanyagokban a Hertz-vektor segítségével

568-571

4.7. A dipólusantenna sugárzása

572-581

4.7.1. Általános megoldás

572-577

4.7.2. A dipólusantenna teljes tere

577-578

4.7.3. A kisugárzott teljesítmény

578-581

4.8. Mozgó töltés sugárzó tere

581-582

4.9. A keretantenna sugárzása

582-588

4.10. Tetszőleges árameloszlású egyenes antennák sugárzása

588-599

4.10.1. Egyenes antennák szinuszos árameloszlással

588-593

4.10.2. Dipólusoszlop

593-595

4.10.3. Dipólussor

595-596

4.10.4. Dipólussík

596-599

4.11. A föld befolyása a tér kialakulására

599-601

4.12. Egyenes antennák impedanciája

601-607

4.13. A reciprocitási törvény

607-609

C) A hullámegyenlet megoldása különböző koordináta-rendszerekben

[610]-631

4.14. A vektoriális hullámegyenlet visszavezetése a skaláris hullámegyenletre

[610]-614

4.15. Homogén és inhomogén síkhullám

614-617

4.16. Hengerhullámok

617-621

4.17. Gömbhullámok

621-623

4.18. A sík-, henger- és gömbfüggvények közötti kölcsönös kapcsolat

624-631

D) Kerületérték-problémák I.

[632]-666

4.19. Síkhullámok törése és visszaverődése

[632]-637

4.20. A kerületérték-probléma megoldása hengerfelületen

637-648

4.20.1. Kifelé haladó hengerhullámok

637-639

4.20.2. Hullámterjedés körhenger mentén

639-648

4.21. A kerületérték-probléma megoldása gömbfelületen

648-658

4.21.1. Általános megoldás

648-650

4.21.2. Tömör fémgömb sajátrezgései

650-651

4.21.3. A gömbi antenna

651-656

4.21.4. Kettőskúpvezetékek és -antennák

656-658

4.22. A legegyszerűbb szórási feladatok

658-666

4.22.1. Síkhullám szóródása jól vezető körhengeren

658-662

4.22.2. Síkhullám szóródása dielektromos hengeren

662-663

4.22.3. Síkhullám szóródása jól vezető gömbön

663-666

E) Kerületérték-problémák II.

[667]-720

4.23. Csőtápvonalakban kialakuló hullámok

[667]-673

4.23.1. Határhullámhossz, határfrekvencia, hullámellenállás

670-672

4.23.2. A legegyszerűbb módusok vizsgálata

673

4.24. Kör keresztmetszetű csövekben kialakuló hullámformák

673-675

4.25. A határfeltételek kielégítése

675-678

4.26. Néhány egyszerűbb hullámforma tulajdonságai

678-680

4.27. Különböző hullámformák koaxiális kábelben

681-682

4.28. Különböző hullámformák elliptikus keresztmetszetű csövekben

682-685

4.29. Csőhullámok négyszög keresztmetszetű csövekben

685-688

4.30. A kör, a négyszög keresztmetszetű hullámvezetők és a koaxiális kábel összehasonlítása

688-691

4.31. Általános ortogonális módusfüggvényrendszer

691-702

4.31.1. A csőben haladó teljesítmény kiszámítása

693-694

4.31.2. A távvezeték-analógia

694-697

4.31.3. Az ortogonalitási relációk igazolása

697-699

4.31.4. Az e és h módusfüggvény kör és négyszög keresztmetszet esetén

700-701

4.31.5. A fal veszteségeinek figyelembevétele a helyettesítő távvezetéken

701-702

4.32. Csőtápvonalak gerjesztése

703-706

4.33. Inhomogenitások a csőtápvonalban

703-715

4.33.1. A közeg ugrásszerű változása egy keresztmetszeten

707-708

4.33.2. A keresztmetszet hirtelen megváltozása

708-711

4.33.3. Inhomogén keresztmetszeti kitöltés

711-715

4.34. Ferrittel töltött csőtápvonal

715-720

F) Kerületérték-problémák 111 - Üregrezonátorok

721-737

4.35. Üregrezonátorok elektromos és mágneses tere és helyettesítő képe

[721]-725

4.36. Üregrezonátorok falvesztesége és jósági tényezője

725-727

4.37. Az egyenes henger mint üregrezonátor

727-731

4.38. Dielektromos rezonátorok

732-733

4.39. Perturbációszámítás

733-737

4.39.1. Az üreg alakjának perturbációja

733-735

4.39.2. Az üreget kitöltő anyag perturbációja

735-737

G) Általános sugárzási problémák

[738]-751

4.40. A vektoriális Huygens-elv

[738]-751

4.40.1. A tér meghatározása a forrásokból és a felületi adatokból

[738]-741

4.40.2. Az eredmények szemléltetése a villamos és mágneses felületi áramokkal

742

4.40.3. A sugárzási feltétel

742-745

4.40.4. A szórás problémája

745-747

4.40.5. Az elhajlási probléma

747-749

4.40.6. Koaxiális kábel végének sugárzása

749-750

4.40.7. A Huygens-forrás sugárzása

750-751

4.9. táblázat - A legfontosabb sugárzó források hullámterei (összefoglalás)

5. Befejező áttekintés

[753]-818

5.1. A maxwelli elektrodinamika egysége

755-778

5.1.1. A fizikai egység

755-767

5.1.2. A matematikai módszer egysége

767-778

5.2. A relativisztikus elektrodinamika alapegyenletei

778-795

5.2.1. A Lorentz-transzformáció

778-780

5.2.2. A Maxwell-egyenletek és a Lorentz-transzformáció

781-784

5.2.3. A Maxwell-egyenletek Lorentz-invariáns megfogalmazása

784-788

5.2.4. A relativisztikus elektrodinamika néhány eredménye

788-795

5.3. A Maxwell-egyenletek átírása a klasszikus mechanika formanyelvére

795-808

5.3.1. A pontmechanika alapösszefüggései

795-797

5.3.2. Véges szabadsági fokkal rendelkező mechanikai rendszer és a villamos hálózatok közötti analógia

797-802

5.3.3. Az alapegyenletek folytonos közegek esetén

802-805

5.3.4. Az elektrodinamika sűrűségfüggvényei és a Maxwell-egyenletek

805-808

5.4. A kvantum-elektrodinamika elemei

808-818

5.4.1. A kvantummechanika mátrixformalizmusa

808-812

5.4.2. A kvantum-elektrodinamika alapösszefüggései

812-815

5.4.3. A kvantum-elektrodinamika néhány eredményének kvalitatív tárgyalása

816-818

Irodalomjegyzék

[819]-823

Név- és tárgymutató

[825]-834

Hátsó borító

Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Elméleti villamosságtan

Tartalomjegyzék