Adatok Pécs környékének településföldrajzához corvina logo

Szerző: Karay-Szabó Pál
Cím: Adatok Pécs környékének településföldrajzához
Alcím: A térszin befolyása a Duna, Dráva és a Kapos közötti terület népsûrûségére és településének alakjára
Sorozatcím: Specimen dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis ; 1. | Geographia Pannonica ; 1.
Megjelenési adatok: Danubia, Pécs, 1926.

coverimage Munkám célja exaktan kifejezni a Mecsek-vidék domborzatának hatását a népsűrűség eloszlására. A domborzat elvonatkoztatva a fokozott mértékű inszolációtól, az emberi élet elé akadályt gördít, ellenben az inszolációs áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé. A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az E-W csapású Drávameder, mely Vaska fölött hirtelen NNW csapásba tér; innen indul a Kapós-völgyében fekvő Kiskorpádig egy észak felé egyre kifejezettebbé vált törésvonal, mely Német-Ladtól kezdve domborzatilag is elhatároló vetődési vonallá válik és ekkép Német-Ladtól területünk nyugati határát alkotja. A siklósi hegyvidék irányában nyugat felé a monoskori határtól Német-Ladig pedig a községhatárok alapján húztam meg a síkságon keresztül a határt északnyugati irányban. E 6.226 km2 területnek nemcsak az elhatárolásánál szerepelnek leginkább a tektonikus vonalak, hanem a bezárt területet keresztül-kasul szaggatják, melyek közén különböző magasságban maradtak fenn a domborzat-alkotó kőzettömegek. Legélesebb a hegyháti völgy S-N irányú törése, mely a középmecseki tömbbel megbirkózni nem tudott, tehát a rideg anyag törése szerint éles vonalakban kitért.
Kategóriák: Helytörténet
Tárgyszavak: Helytörténet, Baranya, Pécs, Településföldrajz, Specimina
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék