Vizsgálatok a cellulóz sósavas lebontásának közbeneső termékeiről corvina logo

Szerző: Tóth Géza
Cím: Vizsgálatok a cellulóz sósavas lebontásának közbeneső termékeiről
Sorozatcím: Specimina Dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethianae Quinqueecclesiensis ; 16.
Megjelenési adatok: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, Pécs, 1930.

coverimage A cellulóz sósavban való oldását először Béchamp1 említi fel, de felfedezése, talán adatainak bizonytalansága folytán, nem ment át a gyakorlatba. Willstätter és Zechmeister" érdeme, hogy e megfigyelést a technikai gyakorlatban is gyümölcsözővé tudták tenni és hogy a kérdést tudományos szempontból megvizsgálták. A cellulóz teljes hydrolyzise a kisérleti hibákon belül quantitativ kitermeléssel glukózhoz vezet. Willstätter és Zech-meister 40%-os sósavval 96% -os lebontást értek el, Heuser és Dammel3 kénsavval 94% glukózt állítottak elő. Közbeneső termékként eddig teljes biztonsággal csak a cellobiózt sikerült előállítani, az oktaacetylcellobiózon keresztül. Ezenkívül számos kísérlet irányolt már a cellulóz lebontásánál keletkező más közbeneső termékek elkülönítésére, így Bondeau és Carolle* a cellulózt tömény-kénsavban oldották, majd vízzel kicsapták a keletkező temeket. Aszerint, hogy a kénsav behatása mennyi ideig tartott, más és más összetételű kénsavas esztereket kaptak. Ezek vizsgálatával később Honig és Schubert5 is foglalkozott. Ők alkohollal való főzés útján az esztereket elszappanosították, de csak dextrin-szerű anyagokhoz jutottak el. Kissé eredményesebbek voltak azok a kísérletek, melyek az acetylezett vagy methylezett cellulóz lebontásával foglalkoztak. Erre nézve sok adat található az irodalomban. Az Ost-féle izocellobióz6 hosszas vitára adott alkalmat. Weltzien és Singer7 vizsgálatai megerősítik ennek a cukornak a létezését. Az izocellobióz-acetát elszappanosításakor sikerült nekik a kristályos disaccharid előállítása is. Bertrand és Benoist8 a cellulóz acetylezésénél keletkező nyers acetátbúi kb. 1 % -os termeléssel egy trisaccharidot állítottak elő, amelyet procellóznak neveztek el. Ez a vízben jól oldódó, mikrokistályos anyag sok hasonlatosságot mutat izocellobiózzal.9 Hess és Friese10 az acetylezés megszakításával a hexaaeetyl-cellobiosant, majd ebből elszappanosítás-sal a vízben oldhatatlan cellobiosant állították elő. Hess szerint ebből a biosanból keletkeznék a cellobióz. Közbeesőleg tri-vagy még magasabb polysaccharidok keletkezését e szerző kétségbe vonja. Ezzel szemben azonban Freudenberg legújabb közleménye szerint, a nyers cellobiosan-frakcióban methylezéssel egy trisaccharidot lehet kimutatni. lrvine és Robertson13 szintén az acetylezés folyamatának félbeszakításánál kapott nyers termékből indulnak ki. Ezt elszappanosítva és methylezve, oly frakcióhoz jutnak, amely 70% tri-(trimethyl-anhydroglucost) és 30% methylezett trisaccharidot tartalmaz. Ennek alapján lrvine nem tartja kizártnak, hogy a cellulóz polymerizált tri-anhydroglucosok-ból áll. Evvel magyarázza továbbá azt a feltűnő jelenséget is, hogy a cellulózból a legjobb esetben is csak 60% cellobióz nyerhető." Willstätter és Zechmeister15 sósavas lebontásukkal egy tetra- és egy trisaccharidot különítettek el a cellulózból.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Kémia, Specimina, Cellulóz
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
[Tulajdonbélyegző]
Történeti rész
[3]-5
Elméleti rész
5-7
Kísérleti rész
7-
   A) kísérlet
10-20
      Az I. frakció feldolgzása
11-12
      A II. frakció feldolgozása
12-14
      A III. frakció feldolgozása
14-17
      A IV. frakció feldolgozása
17-18
      Az V. frakció feldolgozása
18-19
      A VI. frakció feldolgozása
19
      A VII. frakció feldolgozása
19-20
   B) kísérlet
20-22
   C) kísérlet
22-23
Összefoglalás
23-24
Zusammenfassung
24
Hátsó borító