Szénmonoxydreakciók

Zinkoxydnak szénnel való redukciójánál fedezte fel. Lassone a szénmonoxydot, de éghetősége miatt előbb a hydrogénnel tévesztette össze. Húsz évvel később Priestley (1796) izzított szenet vasoxyddal, de a fejlődő gázt szénhydrogénnek nézte. A szénmonoxyd igazi összetételét csak 1801-ben derítették fel Cruis-hank, Clément és Desormes. Megfigyelték, hogy a szénmonoxyd oxygénnel nem egyesül vizzé, hanem széndioxyddá és hogy akkor keletkezik, ha izzó szén fölött széndioxydot vezettek el. Ebből következtették, hogy a szénnek egy oxydjávai állnak szemben. Cseppfolyósítása 1877-ben sikerült L. Cailletet-nek és M. Berthelot figyelte meg először (1855) a szénmonoxydnak alkaliformiatokká való átalakulását alkaliák jelenlétében. Jelentős felfedezés volt még L. Mond és C. Langer részéről a nickel-szénmonoxyd, Ni(CO)4, felismerése. A természetben szénmonoxyd vulkánok gázaiban található. A Mont Pelée-nek egy vulkanikus kitörése után Moissan" megvizsgálta a feltörő gázokat és 1,6% szénmonoxydot talált. Szénben, kokszban és meteorvasban figyeltek már meg bezárt szénmonoxydot, sőt Ramsay és Travers cinnoberben és azonkívül ásványi anyagokban, mint pl. kryolithban is felismerték nagyon kis mennyiségben. A természetben még bányatüzeknél is keletkezik, ha az izzó szén nem ég el tökéletesen, vagy széndioxyd hat az izzó szénre. Városok ipartelepeinek közelében az atmoszférában is található szénmonoxyd a tüzelőanyagok tökéletlen elégése folytán:-Több technikai eljárásnál mint fontos alkatrész keletkezik: így a generátor- és vízgázgyártásnál. A normális világítógáz is tartalmaz kb, 10% szénmonoxydot. Szénmonoxyd általában oxygén-tartalmú vegyületéknek magasabb hőmérsékleten szénnel való redukálásánál keletkezik. A. generátorgázgyártásnál a széndioxyd és a legtöbb metallurgiai eljárásnál pedig fémoxydok (ZnO, Fe203, MnO), azonkívül az oxysavak sóinak redukálásakor képződik a szénmonoxyd. (Pl. natriumsulfat felesleges mennyiségű szénnel izzítva: Na2SO4 + 4'C = Na2S + 4 CO). A vízgázgyártásnál vízgőznek vörös izzáson szén között való elvezetésénél fejlődik szénmonoxyd és hydrogén. A szénmonoxyd itt nagyrészt indirekt keletkezik a primaer széndioxyd redukálásakor: C02 + C = 2 CO; ugyanakkor a szénmonoxyd kis része a vízgőzzel széndioxyddá és hydrogénné alakul át. A szenet azonban helyettesíthetjük más, redukáló széntartalmú vegyületekkel is. így különösen a carbidok, és ezek közül a calciumcarbíd képez szénmonoxydot. Szénmonoxyd keletkezik ha széndioxydot kénhydrogénnel redukálunk (Köhler) C02 + H2S = CO + H,0 + S1 vagy ha széndioxydot szénkénej? gőzével vezetjük el vörösen izzó réz fölött. (Eílvart.)11 Chlorhydrogéngáz mellett szénmonoxyd keletkezik akkor is, ha gyenge vörös izzáson chlor reagál felesleges vízgőzzel és koksszal, vagy durván porított faszénnel: 2 Cl + H20 + C = 2 H Cl + CO. (R. Lorenz.) Oxygén-tartalmú szerves anyagoknak magas hőmérsékleten való bomlásakor végeredményben szénmonoxyd keletkezik.