Arany János irodalmi ellenzéke

Szerző: Sós Margit
Cím: Arany János irodalmi ellenzéke
Sorozatcím: Specimina Dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethianae Quinqueecclesiensis ; 34
Megjelenési adatok: Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság, Pécs, 1933.

coverimage ... El vonulnak előttünk Arany János ellenei. Lobogójukon az általános emberi jelszava. Kritikai hadjáratuk fő Vezetője Tolnai Lajos, s akiért küzdenek, a mult századvég legmegha-sonlottabb költőalakja, Vajda János, aki ellen az irodalmi harcot vezetik : koruk legelismertebb költője : Arany János. Túlzott, sokszor igazságtalan volt ez a harc mindkét részről, mégis fontos, hogy minden egyes mozzanatát megismerjük s lássuk, hogy a mult századvég nagy költői s egyéniségei milyen viszonyban állottak egymással, sok megegyező tulajdonságuk mellett is miért voltak ellenfelek s nem közösen működő, megértő barátok. Ma már, a mult távlatában, amikor Arany János mindenütt legelismertebb és legnagyobb költőnk s nevével és költészetével kapcsolatban csak az elismerő, magasztaló bírálatokat ismerik, hihetetlennek tetszik, hogy a maga idejében, sőt még jóval halála után is voltak ellenfelei. Nem ismerik az ellene elhangzott véleményeket, amelyek, ha a maguk idejében kisebb-nagyobb viharokat vontak is maguk után, mégis csak pusztában elhangzott szavak voltak, mert a későbbi korok Arany János ellenzékének véleménynyilvánításai mellett némán elhaladtak. Pedig az ellenvélemények megismerése fontos, sőt kötelesség az élő irodalommal szemben, mert Vajda János és Reviczky Gyula, az ellenzéki irány legfőbb képviselőinek költészete, a Gina-verseken és a Perdita-cikluson át Ady Endréhez és a Léda-Versekhez vezet. Vajda János volt az, aki elindult az új csapáson s nagy számmal követték költőink, hogy az általános emberi eszméjét tűzve ki költészetük jelszavául, az Arany Jánossal beteljesült népnemzeti klasszicizmus helyett — amelynek már a politikai körülmények sem kedveztek — a filozofikus irány kezébe adják a zászlót. Két irány küzdelme volt ez, összefonódva az egyéni érdekekkel. Az irányok harcában az idők folyamán a „filozofikus irány" is elismeréshez és szóhoz jutott, egyrészt a politikai körülmények következtében, másrészt, mert nem volt, aki az Arany János kezéből kiesett zászlót továbbvihette volna. Ezt a harcot, amely még napjainkban is tart, utolsó alakulataiban jól ismeri a nagyközönség. A végpont mellett azonban ismerni kell a kezdőpontot is, amelyben az ellentétek gyökereznek.
Kategóriák: Irodalomtudomány
Tárgyszavak: Magyar irodalom, Arany János, Irodalomtörténet, Specimina, Irodalomkritika, Műelemzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék