Magyarország halászati földrajza

A Hazánkkal foglalkozó általános és gazdasági-földrajzi munkáknak a halászatot tárgyaló fejezetein meglátszik az erre vonatkozó földrajzi alaptanulmányok hiánya. A halászat gazdasági-földrajzi ábrázolásához szükséges adatok összeállítása a Magyarország halászati földrajzához szükséges első lépés. E munkámban ismertetni fogom elsősorban is a magyar halászat múltját, Magyarország halainak eredetét, gazdaságilag fontosabb halainkat, majd azokat a földrajzi tényezőket, melyek szerepet játszanak fejlett halászatunk kialakulásánál (folyóvizek, tavak, klíma, talajviszonyok, domborzat stb.). Ismertetem egyes jelentősebb vizeink természeti viszonyait, halászatát, a tógazdaságok fejlettségét. A halászat gazdasági jelentőségét, a halászterületekért fizetett bérösszegek nagyságát, Hazánk halexportját, az importot, Hazánk halfogyasztását, (külön Budapestét) a halárak változását. Foglalkozom a halászattal, mint fogalkozási ággal az 1920-as népszámlálás alapján. Végül a sporthorgászatra térek rá, elsősorban ismertetve magát a sporthorgászatot, majd Hazánk horgászviszonyait tárgyalom s végül foglalkozom az idegenforgalom szempontjából szükséges intézkedésekkel. Magyarország térképét kezünkben tartva, első pillantásra szemünkbe ötlik gazdag vízhálózata. Folyóvizekben és tavakban bővelkedő ország. Ha pedig csak néhány száz esztendővel próbálunk visszapillantani, előveszünk egy régibb térképet, a mocsarak rengetege tűnik fel előttünk. Önkéntelenül is felmerült ezért az a gondolat, hogy ez a sok folyó- és állóvíz szerepet játszott már a honfoglaláskor.